Heti Szemle, 1909. (18. évfolyam, 1-53. szám)
1909-05-26 / 22. szám
Szatmár, 1909. május 26. HETI SZEMLE 3 Kormányválság. A politikai helyzetben a hét folyamán semmiféle változás nem állott be. Puszta kombinácziók azonban merültek fel. A függetlenségi párt például biztosra veszi, hogy az övé lesz a hatalom és a dicsőség. Szó vök egy Héderváry vagy Lukács kormány lehetőségéről is. Ezek a feltevések minden alapot nélkülöznek, sőt valószínűnek látszik, hogy a válság huzamos lesz, megoldása ősznél előbb alig várható. A Kath. Sajtóegyesület gyűlést tartott a múlt héten a fővárosban. Prohászka Ottokár püspök ismét hangoztatta, hogy fontosabb feladatunk mostanában nincsen, mint a kath. újságok pártolása. Teljesítsük tehát kötelességünket ; csekély áldozattal nagyon fontos, életbevágó czélt szolgálunk. Okos beszéd. De ez mináiunk csak a pusztában kiáltónak szava, mely visszhangra nem talál. Nálunk mindenre adnak inkább, csak épen a sajtóra nem. Hiába hangoztatják a nagyszellemü férfiak, hogy ennél fontosabb feladatunk nincsen. A földosztó hajdúk. Derék Hajdú- megye törvényhatósága közgyűlést tartott ebben a hóban. A nagy függetlenségi főispán Veszprémy Sándor elnökölt szegény feje. A regömentje is csupa függetlenségi ködmönös és zsirosképü nyárspolgár. Díszpéldánya a régi korból fennmaradt kupaktanácsnak. Az ispán gondolt egy nagyot és merészet, mert hiszen ilyen bandával meg lehet ostromolni magát az eget. Kimondották, hogy a kath. egyházi vagyon elrabiandó. Sürgős feliratot cselekedtek a kormányhoz, a képviselőházhoz, átiratot a többi törvényhatóságokhoz. Szerencse, hogy nem minden törvényhatóság olyan viz- eszü, mint a hajdúké. Meglátszott legközelebb a „Ne Te mere" heczczben, mikor az csz- szes törvényhatóságok közül csak négy magukhoz hasonló szőrüt tudtak kapni. Tehát a kath. egyházi vagyonra fáj a fejők .... Szegény fejők 1 . . . Miért nem fáj a protestánsokéra is ? . . . Hiszen ott is vannak rettentő . — Hölgyeim és uraim — szólott ezüstcsengő hangon az ifjú. Engem gyermekkoromtól kezdve ez az ősz anya tanitott arra, hogy étkezés előtt és után hálát adjak az Istennek, imádkozzam. Aztán a bérmálás szentségében is fogadalmat tettem, hogy megvallom hitemet. A fogadalom becsület kérdése. Én esküt tettem a királynak, hogy hü katonája leszek. Mert a király katonája vagyok. De katonája vagyok Krisztusnak is. Kinek megvallása szintén olyan becsület kérdése előttem, mint a király megvallása. Ha tehát azok az urak ott (és a fiesurokra mutatott) abban, hogy én e becsület kérdésben nem tágitok, nevetséges dolgot találnak, sőt gúnyolódni szeretnek — azt mutatják, hogy nincs fogalmok se az igazi lovagiasságról. A közönség tapsban és éljenzésben tört ki. Másnap a ficsurok, a modern lovagok asztala üres maradt. Elpárologtak a fürdőből és még azt is letagadták, hogy valaha ott voltak. bgp. nagy alapok: a Baldácsy, Horváth stb. Ha nagylelkűéit akarnak lenni, hát osszák fel azt is a nép között és mondjanak le arról a most már hatalmas donáczióról, melyet a protestánsok az államtól nyernek. Vagy csak épen a katholikusokéból akarnak nagylelküek lenni. Merész vállalkozás ! . . . A forradalom, jobban mondva az anarchia csiráit rejti magában. Hiszen épen azt az elvet vallják a felforgatásra törekvő szoeziáldemokraták, csak hogy azzal a kis különbséggel, hogy ők először akarják elrabolni a katholikusok vagyonát, de azután rá kerül a sor a protestánsokra, főnemesekre és igy tovább. A tulajdon jog szentsége van itt megtámadva, melyet féltékenyen védtek évszázadok törvényei, mert ha ez sem szent többé, akkor nincs törvény, mely útjába álljon a rombolásnak, akkor minden gazság megengedett dolog. Valószínű azonban hogy Deb- reczen, a nagy faltörő kos ispánostól együtt ismét neki megy a falnak. Józanabb törvény- hatóság erre a rabló munkára aligha lesz kapható. A kormánynak pedig sokkal több esze van, minthogy ügyet vessen az effajta garáz- dálkodási törekvésre. HÍREK. Mikor otthon*unatkoznak . . . Vannak nem csak emberek, de családok is, kik mindig — unatkoznak. — Olyan unalmas, — mondják a leányok, apa, sokszor az anya is. Az apa segít a bajon. Ott a kaszinó, a klubb, a kártya, a kvaterta — és a többi. Sok családapa, hogy éppen éjszakára megy haza. Valahogy úgy ne mondjam — aludni. A családok nagy száma meg úgy fog ki az unalomon, hogy há mindjárt áldozatok árán is — vendégeskednek, vagy vendégségbe mennek. Már az mindegy aztán, ha a nyilvános mulatságokba is. Persze, csakhogy ehhez erszény kell ám. Fizetés. Ki bírná azonban ezeket az erszényeket megtölteni? Meg a fizetéseket minduntalan emelni, javítani. Egyszer volt a szegény asszonynak olyan korsója, amely sose fogyott ki. Azóta se' akadt több olyan korsó. Erszény sem. De higyjük el, hogy nem a telt erszény, sem a vendégeskedés vagy vendégbejárás az igazi ellensége az unalomnak. Egy hires filozófus mondja, hogy az a legszebb családi élet, ahol a munkát a tartalmas szórakozás váltja fel. És megfordítva. Ahol minden család tag megtalálja otthon a maga külön munkáját és külön szórakozását. Mert ezek aztán gyönyörűséges .egyesülésbe, harmóniába olvadnak. Édes, gyönyörködtető izükben mindenki részesül. Világos dolog tehát, hogy a házi, az otthoni életet tartalmasabbá kellene tenni. Ami a mai kaszinói, egyesületi és sok más élet miatt nagyon ritka családban sikerül. Az atyák legnagyobb része az anyákra hagyja a gyermekek egész nevelését. Nem foglalkoznak gyermekük belvilágával, iskolai életével. Legfeljebb akkor törnek ki, ha baj van, ha szekundát visz haza a nebuló. Pedig nincs annál tisztább öröm, nemesebb szórakozás, mint mikor az atya kinyitja a gyermeke szive ajtaját. Szinte megpihen a fáradt ember e megnyílt szív látásán. Mert a gyermek honorálja is e fáradtságot. Közele- ledik hozzánk. 0 is beszédesebb, szorgalmasabb lesz. Fejlődő értelmének, kis szive de- rtijénnk egész napját ragyogtatja a családi élet egén. Mily szép jelenet az: a fáradt, kenyérkereső apa a gyermekei közt! Mikor elbeszéli a nagyapó, nagyanyó életét, érezteti a gyermekekkel saját küzdelmeit és egyedüli örömeit. A gyermekek is elbeszélik iskolai életük apróbb-nagyobb eseményeit vagy olvasmányuk tartalmát stb. A családok tagjai nem élvezik tanulmányuk kamatát. Lelkűk tartalma elaszályo- sodik. Mert nálunk mosolyognak akkor, ha valaki a magasabb szellemi élet köréből kezd thémát. A nemzeti irodalom, a magyar történelem, a természettudomány gyönyörű thémái csak arra és addig valók, mig gyermekeik, különösen pedig leány gyermekeik elhadarják a fényes vizsgálatokon. Azontúl ? Holt tőke. Az élő tőke, a modern tőke: egy-két franczia szó, német ga- gyogás, az avult zongora pityegtetés. Egy- egy kétes regény, egy-egy pikáns színdarab. De középpontja még mindig a cselédkérdés, a blouz, a varrónők. Bizony, bizony nagy szellemi szegénység! Mert jegyezzük meg, hogy a léleknek éppen úgy, mint a testnek táplálékra van szüksége. A lélek energiája két helyzetbe juthat: Vagy túlságosan megfeszítjük, ekkor beáll a szellemi csömör. A túlterhelés. Kevesek osztályrésze ez ma a családokban. Vagy — nem indítjuk tevékenységre, munkára, táplálék elfogadására a lelket. Ekkor feltámad az unalom. Az ember, a családok — legnagyobb réme. Az élet, az öntudatos élet legnagyobb ellensége. Pedagógus. Jálélyen tisztelt előfizetőinknek, szives olvasóinknak és munkatársainknak boldog ünnepekeket kívánunk. Lapunk legközelebbi száma a pünkösdi ünnepek közbejötté miatt a rendes időnél egy nappal későbben, vagyis csütörtökön jelenik meg. Jótékony alapítvány. Pemp Antal praelátus-kanonok most töltötte be 70-ik születésnapját. Életének e fordulópontján jó lelke jótékonyság gyakorlására ösztönözte. Kétezer koronát tett le az egyházmegyei hatóságnál, hogy az mint tőke kezeltessék, kamatai pedig az Irsik-konviktusban egy kath. árva gyerek neveltetésére forditassanak. A szép tett nem szorul dicséretre. A csendőrség köréből. Oömöry László ungvári csendőrszázadost, szárnyparancsnokot, a kolozsvári kerület pótszárnyához parancsnokká nevezték ki. CSÍPŐ LAJOS SZATMÄR, Deák-tér 7., (I. emelet). /\ ELSŐRARflO PAPI- V ÉS POLGÁRI SZABÓ Magyar díszruhák, Polgári ruhák, Papi öltönyök, Libériák, Reverendák, SzarvasbőrCzimádák, nadrágok, Palástok, fövegek, Bőrkabátok készítését elvállalom. Mindennemű öltöny készítésénél a fősulyt az elegáns szabás és finom kivitelre fektetem, a mellett teljes kezességet vállalok szállítmányaim valódi szine és tartósságáért. Nagy raktár honi és angol szövetekben. Tisztelettel CSAPÓ LAJOS, szab ó- mester.
