Heti Szemle, 1909. (18. évfolyam, 1-53. szám)
1909-01-13 / 3. szám
o „HETI SZEMLE Szatmár, 1909. január 13. mondani rólad, mert hát prima persona mégis csak ego sum és nem te. De száz szónak is egy a vége. Ebben az esetben az, hogy Návay urnák távozni dukál arról a helyről, melyre érdemetlenné tette magát, mert ha áruló, menten kidobandó onnan. Hiszen akkor a ko- aliczió kígyót melenget a keblén. Ha pedig bolond, nem szabad eltűrni, hogy csúffá tegye azt a magas közjogi állást, melyet becses személye betölt. Egyebekben hogy miféle vadállat az a „Ne te mere“, melytől Zsilinszky és Návay úgy megbokrosodtak, legközelebb bővebben meg fogjuk magyarázni. A vásártér. "Nem szeretünk ellenzékieskedni, mindaddig, mig nem muszáj. De már az oldalunkon törne ki a bosszúság, ha a szánkat fel nem nyitjuk. Mert olyan állapotokat, aminőket nálunk vásár idején tapasztalunk, nem lehet találni a czivilizált világon. Végig járhatod, édes jó barátom ezt a szép országot; elmehetsz a rendjéről messze- földön híres Balkánra, be egész Közép-Ázsi- áig, mig olyan jeleneteknek lehetsz a szemtanúja, mint a szatmár-németi közúti Sza- mos-hidon. Minden képzelmet felülmúl az, ami ott történik egy-egy látogatottabb baromvásár idején, délelőtt. Az egyik még most hajtja ki a vásártérre eladni való jószágát, a másik már jön vissza megvett állataival. A szekerek is jön- nek-mennek. Ló, kocsi, szarvasmarha, juh, sertés, minden összegabalyodik. Egy szekér nem tud haladni, mert valami malaez a kerekei közé tévelygett. Az utána jövők a szekerest biztatják, a szembejövők a csűrbe hajcsárát szidják. Ostorpattogás, malac-sivi- tás, ökörbőgés, a kocsik dübörgése, a megriadt állatok patáinak csattogása, orditás, veszekedés, Istenikáromlás : mind egy fülsiketítő hangzavarba folynak össze. De ez még mind semmi. Jön a motoros ! Most lesz még csak a hadd-el-lmdd. Fusson, akinek kedves a maga vagy a jószága élete! Eddig a harag és düh volt általános; most a rettegés lesz úrrá. Mert könnyű neked, kedves polgártársam, valami jó védett helyről zsebredugott kézzel nézni ezt a zűrzavart s azt gondolni magadban, hogy felesleges elmenned Kons- tantinápolyba, hogy ott az Aranyszarv hid- ján láthassad a legtarkább jeleneteket. Kellene csak vásár idején saját szekereddel a Szamos hidján végighajtanod, vagy szegény ember létedre egyedüli vagyonkáddal, két- három sertéseddel végigmenned, .máskép gondolkoznál. Azt mondanád, amire én önkéntelenül kifakadtam egy hasonló helyzetben : Nem kívánok egyéb tortúrát a tisztelt városi tanácsnak, mint azt, hogy egyetemben legyen kénytelen csupán egyszer egy malaczot a Szamos hidján végig kalauzolni, hadd tüntetné ki ilyenkor, hogy milyen pru- dens és czirkumspektusz 1 Meddig türjiik még ezen nem is Ázsiába, hanem a legsötétebb Afrikába illő állapotokat? “Mégis képtelenség, hogy a Szamos hídja legyen az egyetlen útja az egész város, a Szamos-köz, az Avas és egyéb keleti vidékek állatforgalmának. Egyszer már szó volt róla, hogy a város a baromvásárteret a hidontulrol a németi részekre helyezi át. De azután, mint annyi sok más üdvös eszme, holmi kicsinyes érdekek miatt egészen elaludt. Pedig ez volna a nehézségek egyedüli helyes megoldása. Mert igy csupán a balparti községek útja vezetne át a Szamos-hidon. A Kazinczy-ut- cza is megszabadulna attól a rémitő tolongástól. A marhakereskedőknek is elsőrangú érdekük, hogy a vonatról leszállva, csakhamar a vásártérre jussanak s onnan minden nagyobb baj nélkül hajthassák állataikat a vasúthoz elszállítás végett. Mindig azt halljuk, hogy intézőköreink lelke csak úgy csepeg a Németi fejlesztésére irányzott jóindulattól. Aliért nem teszik hát oda a vásárteret? Hiszen ami kevés állattenyésztés van városunkban, az úgy is a németi részekre esik. Adjuk meg Németinek, ami a Németié. —n. Városi közgyűlés. Városunk törvényhatósága f. évi első közgyűlését e hó 11-én d. u. 3 órakor tartotta meg a városháza nagy tanácstermében. A közgyűlésen dr. Falussy Árpád főispán elnökölt. Részletes tudósításunk a következő: A rendes közgyűlést egy rendkívüli közgyűlés előzte még, melynek egjmdiili tárgya a Krasznay-féle lanka-telek megvétele volt. A közgyűlés elfogadta a gazdasági bizottság javaslatát és a nevezett lankát megvette a város részére. A közgyűlés egyhangúlag fogadta el' a gazd. szakbizottság javaslatát. A rendkívüli gyűlés ezzel véget is ért. A rendes gyűlés a polgármester havi jelentésével kezdődött, melyből kiemeljük a következőket: A város ügymenete a rendes mederben folyik, a tisztviselők pontosan végzik a kötelességüket. A kath. főgimn. ügyéről említést téve megemlékezik a polgármester arról, hogy a kath. főgimnázium körülbelül az István-térre épül. A kalabriai szerencsétlenek részére a város 500 koronát utalt ki. Az uj lakbérosztály beosztás ellen akczió indítandó a város érdekében. 2. Thurner Albert, a legújabb városatya, meginterpellálta a polgármestert a vör- heny fellépte miatt s tárgyában a polgár- mester feleletét a közgyűlés tudomásul vette. 3. Ugyancsak Thurner Albert indítványozza, hogy a Kinizsi- és a Bercsényi-ut- czai vizicsatornákat a város hozza rendbe. A városi közgyűlés az indítvány tárgyalását — miután a város úgy is gondoskodik a vizicsatornák rendben tartásáról, mellőzi. 4. A Pannóniában a város padlás szobákat épittet és pedig 9 szobát: ötöt a jobboldali, 4-et a baloldali folyosón, azok meghosszabbításával. 5. Az ág. ev. egyház segélyezése tárgyában a közgyűlés elhatározza, hogy az egyház részére nem engedélyez évi segélyt. 6. A honvéd laktanyái tiszti étkezdében villanyvilágítást vezet be a'város 400 korona költséggel. 7. A ref. kántorok felsegélyezés iránti kérelmét a városi közgyűlés elutasítja, mert jogi alapot nélkülöz. 8. A kath. főgimn. építése ügyében He- helein Károly prelátus kanonok s városi tör- vényh. biz. tag tartalmas, felszólalása, után s annak folyamán tett indiáványárá megbízta a polgármestert, hogy a kultuszminisztert ebben az ügyben támogassa. A kath. főgimnázium körülbelül az István-térre épül, de hogy mikor s mely telkek szükségesek az építéshez, még csak kombináczió, mert ebben az ügyben a vallás- és közoktatás- ügyi miniszter nem mondta ki az utolsó szót, csak annyi bizonyos, mint ahogy a főispán dr. Glatz József beszédére válaszolta, hogy a gimnázium a németi részben lesz felépítve. Több kisebb tárgy elintézése után a közgyűlés d. u. 4 és fél órakor véget ért. (M—n.) Csanálosi cloígok. Képviselő-választás. Megvolt tehát az erőpróba! A jegyző- párt megmozgatott minden követ, hogy a közs. képviselőtestületbe embereit bevigye. Hasztalan! A jegyzőpárt megbukott az ő 44 szavazatával 153 ellen. Sajnos, hogy ennyit is nyertek! De hát az atyafiság, az a bizonyos egy família, meg a jegyzővel való czimboraság — összehozott még ennyit És akartak nyerni, hogy Szabó Dezsőt mentsék és erőlködtek, hogy Czimmermannéknak (a volt bíró) védői és tanúi legyenek a községházán. Mindhiába! A néppárt győzött, a jegyzőék buktak. Nagyon buktak! Jegyzőék, mint néppárti szavazók. Ez is megesett Csanáloson. Úgy látszik, Sz. Dezső érzi vesztét, s hogy a legutolsó alkalmat megragadja -— mert ugyan hol fog ő még egyszer a néppártra szavazhatni? — társaival a néppárt hivatalos jelöltjeire szavazott le. így most már minden létező pártot végig — szavaztak, illetve támogattak. Jó gyomor mindent bevesz. Úgy történt t. i., hogy ők titkon a mi póttagjainkra szavaztak s igy 2 rendes jelöltünk : Csanálosi Endre és Tempfli Ferencz maradtak póttagnak. Mert hát ezek jegyzőékre „veszedelmes emberek.“ Szóval elkeseredésükben rúgtak még egyet a néppárton. Ma ez divat s a felfelé ajánlkozásra — jövedelmező. Az idő azonban itt is meg fogja őket csúfolni. Tisztujitás. A nagy bukás után a megsemmisülés. Á Iá Kristóffy-Nagy László. Még a bukásban is hasonszőrűek. fQ jlDÁ I Ä TAQ ELSÖMGD PAP|-v IMrU lmJUlJ ÉS POLGÁRI SZABÓ SZATEláE, Deák-tér 7., (I. emelet). , f Magyar díszruhák, Polgári ruhák, ^ Papi öltönyök, Libériák, Reverendák, Szarvasbőr- Czimádák, nadrágok, Palástok, fövegek, Bőrkabátok ’S készítését elvállalom. > < Mindennemű öltöny készítésénél a fősulyt az elegáns szabás és finom kivitelre fektetem, a mellett teljes kezességet vállalok szállítmányaim valódi színe és tartósságáért. Nagy raktár honi és angol szövetekben. \ Tisztelettel CSAPÓ LAJOS,
