Heti Szemle, 1909. (18. évfolyam, 1-53. szám)
1909-05-12 / 20. szám
2 HETI SZEMLE Szatmár, 1909. május 12. lainokkal igyekeznek ferde színben tüntetni fel az uralkodót nemzete előtt és valami olyat hitetni el, hogy a felség mert egyúttal Ausztria császára is, nem volna a legnagyobb jóakarattal eltelve a magyar nemzet iránt, mert nem cselekszik egy pártárnyalat szájaize szerint. Most ugyan egy időre ellhalgattak, mert még nekik is be kell látniok, hogy a király nagyon is keresi a kibontakozás fonalát, de ha a döntés nem az ő kedvök szerint fog történni, ismét előkerülnek a lomtárból a nagyhangú szólamok, hogy éket verjenek a király fés a nemzet szive közzé, hogy a saját czéljaikra foglalhassák le a közvéleményt még a régi hagyományos magyar királyhűség és lojalitás árán is. A döntés után tehát nagyon vigyázni kell a polgárságnak, hogy egyes lelkiismeretlen sajtóorgánumok lármája által elragadtatni és tévútra vezettetni ne engedje magát. Nem a despotát láttuk most megjelenni Budapesten, hanem a magyar királyt, aki népének jóvoltáért aggódik. Ha megtörténik tehát a királyi elhatározás, nyugodtan kell fogadnunk, mint amely a legellentétesebb véleményekből kiforrott atyai meggyőződés. Ez a mi szavunk az ország polgáraihoz, mert a most Budapesten történtek után mindenki láthatja, hogy a király mint atya jelent meg nemzete előtt, az atya pedig gyermekeinek vesztét soha sem akarja. Királyi kihallgatások. Ő felsége a múlt kedden Budapestre érkezett, hogy az ország szivében közvetlenül tárgyaljon a nemzet vezető férfiaival és megtalálhassa a válságból kivezető utat. Minden pártárnyalatból magához szólította a vezető politikusokat, kikkel behatóan informáltatta magát. Mindjárt szerdán Wekerle Sándor miniszterelnök járult a felség elé, azután Andrássy Gyula gróf belügyminisztert, majd gróf Dessewffy Aurélt, a főrendiház elnökét és Juszt Gyulát, a képviselőház elnökét hallgatta meg. Majd Kossuth Ferenez kereskedelmi miniszter és gróf Ap- ponyi Albert vallás és közoktatási miniszter, mint a függetlenségi párt vezérei jelentek meg a királyi kihallgatáson. Sorra következtek: Széli Kálmán, mint az alkotmány párt alelnöke, Zichy Nándor és Zichy Aladár grófok, mint a néppárt vezérei, Rakovszky István és Návay Lajos képviselőházi alelnökök, Lukács László ás Khuen Héderváry Károly volt miniszterek, Tisza István gróf, Hoitsy Pál és Tóth János mint a függetlenségi párt alelnö- kei. Ma utazik el a király Budapestről, hogy fogadja Vilmos német császárt, aki öreg barátjának látogatására Bécsbe érkezik s aki a mostani külügyi bonyodalmakban oly szilárd szövetségesünknek mutatta magát, hogy megérdemli a legnagyobb hódolatot. Vilmos császár elutazása után a felség ismét felveszi a kibontakozás megoldásának fonalát, noha nagyon valószínű, hogy a válság igen huzamos lesz, és egyesek azt hiszik, hogy királyi döntés csak őszre várható. Városi közgyűlés. Városunk törvényhatósági bizottsága f. hó 10-én, hétfőn délután 3 órakor tartotta meg május havi rendes közgyűlését dr. Falussy Árpád főispán elnöklete alatt. A különben is rövid tárgysorozatot szokatlanul gyorsan tárgyalták le, úgy, hogy a közgyűlésnek rövid fél óra alatt vége is szakadt. A polgármester havi jelentésében röviden megemlékezett a szatmár—bikszádi és szatmár—erdődi h. é. vasutak múlt évi kedvező eredményeiről, részletes jelentést azonban ezúttal nem tett ebben a tárgyban. A honvédzenekar ügyére is kitért s annak a reményének adott kifejezést, hogy ha most fogja a város a zenekar visszahelyezését kérelmezni, a kérelemnek hely fog adatni, mert a zenekar áthelyezése után azonnal kitűnt, hogy Kassán nincs meg az az anyagi fedezet, ami a zenekar fenntartásához szükséges. Az elnöklő főispán is hasonló értelemben nyilatkozott. A belügyminiszter a hatósági cselédszerző intézetre vonatkozó városi szabályrendeletet jóváhagyta. Elhatározta a bizottság, hogy a vízvezetéki és csatornázási munkálatok végzésére elsőrangú szakemberektől ajánlatokat fog beszerezni. Tudomására hozatott a közgyűlésnek, hogy Ratkovszki Pál főigazgató levélben mondott köszönetét a törvényhatóság üdvözléséért. Határozatba ment a városok országos takarékpénztárának alapításában való részvétel. A 10.000,000 korona alaptőkével biró részvénytársaságnál Szatmár város 200,000 K-nyi részvényt fog jegyezni. A régi posta épület Hám János-utcza felőli földszintes helyiségei Szántó Mór és társa miskolczi nagykereskedő czégnek fognak bérbeadatni. A czég évi 3000 korona bért fizet s az átalakítások költségeit is fedezi. A németi mocsárban nyitott uj utczát a város régi érdemes polgármesteréről Sarkadi Nagy Mihály-utczának nevezték el. Irodalom. — Művészet. A keletutazó munkái. Ki akarom adni összes munkáimat. Ahogy pénz nélkül, csupán erős akarattal s szívós kitartással neki indultam a me- més keletnek, olyan pénztelen fogok hozzá ehhez a vállalkozásomhoz is. A reménykedés jegyében fogok hozzá s erős a hitem, hogy a miként világjáró utamhoz találtam melegszívű tengerészt, a ki fizikai s szellemi munkássáMert mire is törekedtek ? Mi a czélotok ? Az ifju-lelkek tökéletesítésére való igyekvés a keresztény erények gyakorlásával: a b. Szűz Máriának, a keresztények segítségének, az erények példaképének segedelme és védelme alatt. Azt fogja erre valaki mondhatni: — Mire való erre a czélra — a külön való egyesülés? Hiszen ez, minden jóravaló kereszténynek is — czélja. Igaz. De aki igy beszél, nem ismeri az ember természetét. Az egész emberiség, a kereszténység is egy czél felé törekszik. Az egyes ember, az egyed is. És mégis hány és hányféle az ut és mi különfélék az eszközök. Természetünk sajátossága, hogy azokhoz vonzódunk, azokkal tartunk, kiknek lelkűk tartalma egyező. Mindenki a vele hasonlóval kíván egyesülni, munkálkodni, barátkozni, czélt érni. A társadalomban, az ottan való egyesületekben is tapasztaljuk ezt a jelenséget. Mi csudálatos van tehát abban, ha az ifjúság, a kath. ifjúság is egyesül? Egyesül — mondottam — az erények gyakorlására. Egyesül, hogy közös czélban, közös örömben munkálkodjék. És — érezze azt a boldogságot, amit a tiszta szándék és törekvés nyújt. Érezze azt a segedelmet, erőt, amit a lelkek a keresztény erények gyakorsával czéljuk elérésében tapasztalnak. E czél: Istennel egyesülni, Istent szeretve, őt láthatni a lélek felmagasztultságában, tisztaságában. Mert, kedves ifjak! különösen a lelkemhez szólott nekem a mai evangélium az a jelenete, mikor Üdvözítőnk kijelenti tanítványainak, hogy ő elmegyen Ahhoz, aki küldötte. Az apostolok megdöbbennek. Miért? Mert bár tudják, hogy a Szentlélek eljő, de nem értik, miért kelljen az Üdvözítőnek elmennie, hogy ők, az apostolok, a Szentleiket nyerjék. Itt a főpásztor szent Ágostonnak, ennek a nagy léleknek (kit a Gondviselés, ha lehet igy szólani, úgyszólván erőszakkal hozott vissza az Egyház dicsőségére és vigasztalására) magyarázatát tünteti fel arra nézve : miért hasznosabb az apostolokra nézvést, hogy az Üdvözítő elmenjen. Szent Ágoston azt hiszi, hogy az apostolok még szivük érzékiségével, nem pedig lelkűk, értelmük teljes tiszta világosságával szerették az Üdvözítőt. Azért vesz tőlük tehát búcsút, hogy távozván közvetlen közelükből, mintegy érzékeik elől: igy küldhesse el hozzájuk a Vigasztalót, az igazságnak lelkét, ki megtanítja őket minden igazságra, meg- világositva értelmüket és megtisztítva szivüket, lelkűket. így van mailag is az emberi sziv.^A Szentlélek kegyelmére, megszentelésére van szükségünk, hogy szivünk, lelkünk legszentebb érzelmei az érzékiség salakjától megtisztuljanak, megnemesedjenek és felmagasztosuljanak. És most következett a püspök beszédjének igazán megkapó részlete. Az ifjúság barátkozásának rendkívüli találó jellemzése. Mikor barátkoztok kedves ifjak — mondotta a többi közt az illustris szónok — viCSAPÓ LAJOS SZATMÁR, Deák-tér 7., (I. emelet). ELSŐRANGÚ PAPI- V Magyar díszruhák, Polgári ruhák, Papi öltönyök, Libériák, Reverendák, SzarvasbőrCzimádák, nadrágok, Palástok, fövegek, Bőrkabátok készítését elvállalom. ÉS POLGÁRI SZABÓ Mindennemű öltöny készítésénél a fősulyt az elegáns szabás és finom kivitelre fektetem, a mellett teljes kezességet vállalok szállítmányaim valódi színe és tartósságáért. Nagy raktár honi és angol szövetekben. Tisztelettel CSAPÓ LAIOS, szab őrmester.
