Heti Szemle, 1909. (18. évfolyam, 1-53. szám)
1909-05-05 / 19. szám
0 „HETI SZEMLE“ maija után. "Fessék tehát követni . (lkot. Tessék kezükbe adni a hatalmat, amelyikei azut in alaposan vissza is •fognak élni, hiszen az eddio-i uralom álltig is csak a koaliczió többi pártjai voltak a kerékkötők. Ha eddig“ kétkedett valaki, most már beláthat a kártyába, hiszen régi közmondás, hogy a madarat tolláról, az embert barátjáról lehet legkönnyebben megismerni. A válság nálunk. Lemondott kormányunkat megbízta a király az ügyek ideiglenes vezetésével. A kópviselőház pedig elnapolta a magát, mig a válság véget nem ér. Már számos politikust hallgatott meg a király, de döntés nem történt. A tárgyalásokat Budapesten fogja a felség folytatni. Már ma kezdetűket vették a királyi kihallgatások. Tudvalevőleg a király nem hajlandó hozzájárulni az önálló bank felállításához, sőt Kossuth előtt határozottan kijelentette, hogy egy ilj'en törvényjavaslattól megtagadná a szentesítést. Nincs tehát egyéb hátra, mint abban az irányban keresni a megoldás kulcsát, mely a felség és a 67-es pártok felfogásával egyezik. Meddő barczok nem válnak hasznára a nemzetnek. A török foradalom. Amint az ifjú-török csapatok elfoglalták Konstantinápolyi, foglyul ejtették a szultánt és a kisázsiai partokra szállították. Miután a nemzetgyűlés Abdul Hamidot trónvesztettnek nyilvánitotta, testvérét Resad effedit proklamálták szultánnak, ki az uralkodást azonnal át is vette és mint V. Mohamed lépett a trónra. Az uj szultán európai műveltségű, fel világosodott szellemű férfiú, ki a nyugati kultúrát meg akarja honosítani birodalmában. Jelenleg 65 éves. Bátyja igen rosszul bánt vele, 30 évig el volt zárva a világtól. A lázadók megbüntetése kez- eetét vette. A gyilkosokat kérlelhetetlenül ki- végzik. Az uj kormány Tevfik basa elnöklete alatt alakult meg, azonban rövid életet jósolnak neki, mert a radikális ifjú-török körök nem viseltetnek iránta jó indulattal s az a hir van elterjedve; hogy már be is adta lemondását. Irodalom. — Művészet. színház. Április 27-én kedden és 28 án szerdán Lendvay Miczi szubretténekesnő vendágsze^ repelt a „Milliárdos kisasszony“ és a „Bőregér“ operettekben. A vendégfellépések elég szép sikerrel jártak. A kisasszony, ha nem is számíthatjuk őt a legkiválóbb szubrettek közé, csinosan énekel, kedvesen játszik és különösen szépen tánczol. Csütörtökön Érczkövi Károly jutalom játékául Thury Zoltán egyfelvonásos dramo- lettje „Suzanne“ került színre. Az általánosan kedvelt baritonista saját magát okolhatja, hogy alig volt közönség a jutalomjátékán. Ha valamelyik jobb operetteben lép fel, bizonyára lett volna szép közönség, de egy 1 felvonásos dráma még akkor se igen vonzott volna publikumot, ha drámai és nem énekes színész választotta volna jutalomjátékául. A rövid dramolett eljátszása után ez estén a jutalmazott iránti szívességből fíenkö Aliz k. a. és Hollósi József is szerepeltek s az előbbi művészi hegediijátékával, az utóbbi szép énekével gyönyörködtette a közönséget. Pénteken volt a társulat bncsu-előadása és Peterdi Sándor jutalomjátéka. A jutalmazott a „Velenczei kalmár“ Shylodéját játszotta el. Megrázó drámai erő és megkapó természetesség jellemezték alakítását. A közönség szűnni nem akaró tápjait valóban megérdemelte. Gömön Vilma (Jassicza) és Kendi Boriska (Portia) gondos alakításaikkal szintén hozzájárulták az utolsó előadás sikeréhez. A Katholikus Népszövetség uj röp- irata. A Kath. Népszövetség uj agltácziós röpiratot adott ki 100,000 példányban magyar nyelven. A röpirát agitácziős tartalmú, tehát kivált oly helyeken tesz nagy szolgálatot, a hol a Népszövetség még nem ismeretes. Adatai újak, melyek eddig még nem voltak ismeretesek. Kivált a népvédő jogi irodával, annak működésével s eredményeivel foglalkozik bőven. A röpiratot mint eddig, most is mindenkinek ingyen küldi a Népszövetség, csak a portóköltsóg megtérítését kéri. Egyúttal jelenti, hogy hasonló röpiratokat német és tót nyelven is ugyanazon feltételek mellett küld a Népskövetség. ________________Szatmár, 1609. május 5. HÍ RÜK. A nagy nap. Holnap lesz nagy napja a megyegyülésnek. Nagy nap azért, mert úgyszólván az egész vármegye közönsége élénk érdeklődéssel tekint felé. Holnap történik két főtisztviselői állás betöltése, az er- dődi és a nagysomkuti főszolgabirák megválasztása folytán. Az alügyészi állás szintén betöltésre vár, továbbá a választások után megüresedő állások. A nagysomkuti főszolgabíró egyhangúlag lesz megválasztva, mert a jelenlegi helyettes, gróf Tuleky Jenő egyedül pályázott, hanem annál nagyobb lesz a küzdelem az erclődi főszolgabiróságért. Itt négy pályázó van. És pedig Jékey István, Kovát* Sándor, Jcsenszky Béla és Goiyóezy Árpád. Mind a négy ariravaló, tehát a választás nehéz és rendkívüli esélyeknek van kitéve. Jékey István mellett a kerület har- czol, Kováts Sándor régi szolgabiró, sok érdemet szerzett, igen nagy pártja van, Jesenszky és Galgó'czy mellett is sokan foglalnak állást. Az I. osztályú szolgabirói állásra Szabó István és Szuhiinyi László, a II. osztályúra Báthy Lajos, Madarussy László, Pavelln Zsigmond és Inúncsy József a pályázók, az alügyészi hivő nőt, feleséget és anyát kapjon a nőben a férfi és a családi tűzhely. És az élet igazságot szolgáltat a keresztény eszmének. Hiába indul neki az életnek a férfi a legkiválóbb tehetséggel s karakterrel, hiába van meg benne az emelkedéshez minden jogcím, sőt eszköz, néha még a vagyon is . . . ez még mind nem családi boldogság. Valami. De óh messze . . . messze van mindezen kritériumoktól. A férfi egész életpályáját az dönti el, hogy milyen családi élete van. Hivő, hű, házias feleség és anyai hivatását magasabban felfogó nő, anya — ez már nem valami. Lehet, sőt legtöbbször minden. A régi, keresztény felfogás ez, mely szintén azt vallja, hogy a férfi kenyeret, védelmet, a nő, az anya lelket ad a családnak. Nem akarom a tételnek mélységes érzelmi részét kizsákmányolni. Csak kérdezem: ismertek-e önök jómódú, boldog tűzhelyeket, honnan mikor a temetőbe költözött az asszony, a család lelke: —• a tűzhely összeomlott a telt kamara és erszény mellett is? Ismertek-e önök becsületes, derék, munkaképes, kenyérkereső férfiút, aki asszony feleségének halála után tehetetlen, gyáva és az élet küzdelmei előtt leroskadt rommá változott? Egyszerű gyári munkás irjá: feminizmus? Nő — asszony munka ? Ne keressen az én feleségem, hanem tartsa rendben a házat és gondozza gyermekeimet; engemet meg nyájas szóval várjon haza, mert a munka elég durva hozzám. Akkor keresek én eleget valameny- nyiünkre. Ez az én igazi felfogásom a feminizmussal szemben. Egy józan, természetes gondolkodású egyszerű ember mondásában sokszor több, nagyobb bölcseség rejlik, mint a modern társadalmi tudományok bölcselőinek vaskos és megemészthetlen köteteiben. Hiú ábránd, sőt agyrém azoknak gondolata különben, kik a nő munkaerejével és általánosításával az anyagiakban való egyenlőséget vélik elérni. — Hiszen a jövedelemnek a nő munka-, termelőképességével a lélektani megfigyelések tanúbizonysága szerint is nemcsak a házi kiadás emelkedik okvetlenül, de arányosan szökik az igény is, a modern kor ez a nevető ördöge. És itt a felsőbb, intelligens körökben is vannak tapasztalataink. Különösen itt. Mert amit az egyszerű földmives igy fejezett ki: — Átkos az a gazdaság, hol kétfelé húzzák a jármot . . . Tökéletesen alkalmazható az intelligens családokra is, ahol”— ha szabad ezzel a kifejezéssel élnem — a munka jármát és ezzel a kereset szekerét kétfelé húzzák. Kétféle visszahatás támadhat itt is. Támad is, sokszor. Csak egyetlen esetet emelek ki a sok-sok közül. Nem azért — világért se’ értsen félre senki, hogy ezt a nagyon is tiszteletreméltó foglalkozást megtámadjam. Jogosultságát sok esetben elismerem De sohase’ tudom elfelejteni annak a férjes tanítónőnek, anyának nagyon megszívlelendő őszinte nyilatkozatát, aki mikor barátnője igy beszélt neki: — Ti szerencsések vagytok. Urad is fizetést húz, te is ugyanannyit keressz . . . Kinek — mondom — e szavakra megcsillant szemében a köny, az igaz, őszinte léleknek a könye és emigyen felelt: — A szerencse felszínes és látszólagos. Én nevelem másnak gyermekeit, az én gyermekeimet pedig otthon a mai, megbizhatlan cselédnép ápolja és őrzi. Óh, mikor én az CSÍPD LAJOS SZATMÁR, Deák-tér 7., (I. emelet). ÉS POLGÁRI SZABÓ PAPI- ^ Magyar díszruhák, Polgári ruhák, y Papi öltönyök, Libériák, Reverendák, SzarvasbörCzimádák, nadrágok, Palástok, fövegek, Bőrkabátok f\ készítését elvállalom. j\ Tisztelettel üSáPO LMüi, Mindenné uii öltöny készítésénél a :ő;nlyt az elegáns szabás és Unom kivitelre fskteu-.it, a mellett teljes kezességet vuhiok szállítmányaim valódi színe és far óbSa^.íért. Nagy rakiar honi és angol .uíve-ekkn. szabómester.
