Heti Szemle, 1909. (18. évfolyam, 1-53. szám)
1909-04-28 / 18. szám
Szutmár, 1909. április 28. retteje a „Bőregér“ kerül színre. Holnap búcsúzik a szatmári közönségtől a „Suzanne“ czimíi operettben Éuczkövi Károly a társulat kitűnő baritonistája. Pénteken lesz aZ utolsó előadás, amely alkalommal Peterdi Sándor jutalomjátékául Schakespeare remekműve „A ve- lenczei kalmár“ kerül szilire. Az érdemes művész Shylock szerepét fogja játszani, amely szerep legjobb alakításai közzé tartozik. Az uj adótörvények külön kiadása. Nemcsak a jogászvilág, de a laikus közönség előtt is köztudomású, hogy a Márkus Dezső dr. királyi curiai kisegítő biró által szerkesztett Corpus Juris Hungarici (1000—1908) sorozatában megjelenő törvények kiadása leggondosabb szerkesztés mellett, a legmegbízhatóbb, a legkönnyebben kezelhető és a legjobban használható. Tekintettel aZ uj adótörvények kiváló fontosságára és arra, hogy azoknak ismeretére az ország mindén, felnőtt lakosának feltétlen szüksége van, mert valamelyik vonatkozásban azok mindenkit érdekelnek, a Márkus-féle Magyar Törvénytár- kiadója, a Franklin-Társulat, már most külön lenyomatot hoz forgalomba (az 1909. évi törvényeket tartalmazó (33.) kötetből, mely az összes uj adótörvényeket tartalmazza. E külön lenyomat már sajtó alatt van és a törvénynek legközelebb várható kihirdetése után fog forgalomba kerülni ; korábban azért nem, mert csakis az „Országos Törvénytárában kihirdetett szöveg a hiteles és csak az annak nyomán készült kiadás megbízható. Értesülésünk szerint külön-külön kiadásban jelennek meg: 1. A földadó kataszterről és a földadó százalékról szóló törvény, házadó; tőkekamat- és járadékadó; nyilvános számadásra kötelezett vállalatok kereseti adója; az általános kereseti adó; jövedelemadó; a közszolgáltatások egyesitett kezeléséről és a közadók kezeléséről szóló törvény egy kötetben. 2. Az általános kereseti adóról; a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok kerenyira belefult a naturalizmusba, természetességbe, hogy mikor egy másik jó madár, Voltaire olvasta egyik munkáját, azt irta neki, hogy olvasván írását, kedve támad négykézláb járni, mászkálni, — mondom, ez a Rousseau is igy ir e kérdésről: — Mit? Jól van hát! Férfi módjára akarjátok nevelni a leányokat? A férfiak ugyan egy cseppet sem bánják ezt, mert minél inkább törekszenek a nők férfiakká lenni, annál ke- vésbbé fognak a férfiakon uralkodni — és annál biztosabban visszasülyednek a rabszolgaságba. (Emil 423.) És itt, ez a Rousseau, kinek műveiben, mint a piszkos sárban egy-egy gyöngyszemet lelhetünk, talán akaratlanul is a kereszténységnek, a keresztény nő eszményképének adott elégtételt. A kereszténység emelte ki a nőt a kétségbeesett, lealázó szolgai helyzetéből. Magasra emelte, mikor benne a női és anyai hivatás fönségét megszentelte és isteni hivatás sugarával szőtte át és át. De neméből, természetéből ki nem vette. Gyönge, hajlékony fizikumába seti adójáról; a jövedelemadóról szóló törvények, külön füzetben. 3. A házadóról 'szóló törvény külön füzetben. _______„HETI SZEMLE“ HÍ REK. Sablon — a művészetben. Azt hiszem, ennek a szónak magyarán az értelme nem más, mint: egykaptafára. A kaptafa csizmadia műhelyben igen értékes és hasznos szerszám. De a művészet geniussdnak még sem illik be. Másokat majmolni, sablonok szerint míí- vészkedni: kényelmesebb, mint eredeti formákat készíteni vagy járatlan utakat törni. Erre a kényelmes párnára helyezkedik ma fiatal Íróink nagy része. Színműírók, művészek — különösen — valóságos rabjai — a sablonnak. A közönség maga konstatálja ezt a jelenséget. Már csűrni Feni kezdenek a jobb iz- lésiiek ezektől a csinálmányoktól, melyeken rögtön észreveszik azt a bizonyos kaptafát, ügy hasonlítanak egymáshoz, akár a tojás a tojáshoz. A sexualis élet ma minden kezdő, fiatal óriás thémája, vesszőparipája, tengeje. Az érzékiség, a szabadszerelem védelmezése és hogy úgy fejezzem ki magamat — beállítása a társadalmi életrendszerbe. Az állat teljes felülkerekedése, az ész detronisácziója az emberben, hogy az érzelmekről és akaratról szót se vesztegessek. Ez járja nálunk is minduntalan sablonos körfutását. Egy körben, egy csapáson, ugyanazon közhelyekkel, mint a verklinek egy és ugyanazon hangja. Azért méltán Írja egy jeles proffessor: — Nagy fájdalommal kell konstatálni, hogy a magyar színművészet oly alacsony fokra sülyedt alá, hogy maholnap minden végzett gimnázista fog tudni a magyar szin- pad számára megfelelő darabokat Írni. Előhős, önfeláldozó, csudás tüneményül lelket alakított, mely az erős férfiúnak is tiszteletet, megadást, elismerést parancsol, de nőnek hagyta a maga egész sajátos nemi tulajdonságaival. És csakis igy rendelkezhetik a nő az anya méltóságával, tekintélyével, hatalmával, mely előtt meg kell hajolni, sokszor a nagy világhódítónak, a roppant erő-tudatának is. Mint azt a történelem bizonyítja ... És meghajlik maga a természeti erő is . . . melyre éppen a feministák hivatkoznak. írják egy anyáról, hogy mikor fiát a barbárok elrabolták, közéjük rohant és női, anyai fájdalmának fönsége ellágyitotta azoknak a barbároknak szivét, kiket a vér legyőzni nem tudott. És ki ne hallott volna egy másik anyáról, ki mikor gyermekét az oroszlán elrabolta . . . fájdalomtól kétségbeesve futott a vad után és ezt a vadat az anyai fájdalom kitörése megszelídítette . . . Hát ezt a méltóságot, ezt a hatalmat, ezt a természetes Istentől megszentelt adományt akarnák elvenni a nőtől — a feministák. (Vége köv.) tanulmányra nem lesz szükség. Egyszerűen jártasságra kell szert tennie a szalonok léha örömeiben és frivol társaságában, a vendéglők és büntanyák viszonyainak és alakjainak ismereteiben, egy néhány szociális izü frázis és a vallást gúnyoló mondás — és a színdarab . . . készen van. Az Arcziibasewek ófásai ezek. Azé az orosz iróé, aki maga is nagy mestere a sablonnak, a kaptafának. Majd meggyőződünk róla, ha ismertetni fogom „szenzácziósan megdöbbentő uj regényét“ a „Milliók'1-at. Vagy a teljesen kölyök korát élő szocziologiának elbóditott martirai. Mind e tudománytól felfújt individuumok veszik kezükbe azokat a nagy, mélységes kérdéseket, melyekhez az emberiség legnagyobb elméi csak tartózkodva közeledtek és melyek az igazi geniális elméket, művészi erőket is ugyancsak próbára tették. A közönség — főleg nálunk — az újság ingerével fogadta;ezt az üj irányt. Hiszen a tömeg könnyen enged a benyomásoknak. A sablonokban eleinte nem veszi észre a sivárságot, a legszolgaibb utánzásokat, sőt maj- molásokat. Nincs ami közönségünk minden rétegében kifejlődve a művészi érzék. Nem ismeri a reklámot. Ahol csinálják az óriásokat, a nagyságokat, a csillagokat, sőt üstökösöket. A kritikát is, meg az elismerés ba- bérait. Azért nálunk eddig, de remélhetőleg nem sokáig, könnyen ment és megy a művészi kalózkodás. Mert jól jegyzi meg egyik jeles egyetemi tanárunk: — Ha ez sokáig igy megy, szétrobbantja a családi életet, nyomorult, satnya nemzedéket teremt s paralysisbe, luezbe és erkölcsi fertőbe fojtja a nemzetet. Szerencse, hogy a visszahatás szemmel látható. A magyar irók és művészek — mondja a fentebb idézett proffesszor, már eddig is jól láthatják, ha akarják, hogy a közönség elfordul az oly művektől, melyeket öt-hat évvel ezelőtt még nem restéit megtapsolni. Úgy van 1 Az ízlésre még valamit adó közönség undorral fog elfordulni, napról-napra jobban és szélesebb körben az unos-untalanul űzött sablonoktól, melyek egész thémájukat a sexualis tobzódásokra alapítják. Az ember lényét, lelke vágyódását az igazi szép után ez a théma soha se’ fogja kielégíteni. bgp. Buzaszentelés. Régi szép és üdvös szokása az egyháznak, hogy minden évben megszenteli a terményeket s Isten áldását kéri az emberi kezek munkájára. Ha nincs meg az Isten áldása, hiába való minden fáradozásunk. Ezért tanácsos minden munkában a jó Istent hívni segitségiil. Vasárnap, szent Márk napján volt a huzaszentelés. Városunkban a székesegyházból körmenet indult a temetőbe, ahol a szentelés végbement. A szertartást dr. Kádár Ambrus praelátus-kanonok végezte. Visszatérve a székesegyházba Szabó István praelátus, püspöki irodaigazgató mondott ünnepélyes szent misét. 3 II RUHA-ÜZLET I Augusztus 1-én nyilt meg Szatmáron, Deák-téren, (a Fehér-ház mellett) kész férfi-, női- és UJ RUHA-ÜZLET! gyermebruha-iizlete, ahol a legolcsóbb árak mellett nagy választékban kaphatók tavaszi ruhák, férfi-öltönyök, felöltők, különféle gyermekruhák, valamint dús választékban a legelegánsabb női kabátczikkok,
