Heti Szemle, 1909. (18. évfolyam, 1-53. szám)
1909-04-07 / 15. szám
Szatmár, 1909. április 7. 3 „HETI SZEMLE kor rámutat arra, hogy a hadügyminiszter tizsoros rendelettel ki tudta tiltani a katonai híreket az újságokból és kérdi, hát az igazságügyminiszter nem tudná hasonlóképpen egy tizsoros rendelettel a piszkot az újság- hasábokról száműzni? Még csak az volna ugyanis hátra, hogy akloakákata hírlap irodalomban is betömjük. Addig is legyünk lelkes hívei a pornográfia elleni küzdelemnek s egyenlőre válasszuk jelszavul azt, hogy ne vásároljunk egy fillér- nyi árut sem ott, ahol piszkot árulnak. Irodalom. — Művészet. szinhAz. „A kivándorló.“ Herczeg Ferencz kiváló élő nagyirónk „A kivándorló“ czimü színmüvével nem nagy dicsőséget aratott; legfeljebb azt érte el, hogy müvei megszaporodtak egy- gyel s irói neve ezzel is szélesebb körben lett ismeretes. „A kivándorló“, melyet a múlt kedden, márczius hó 30-án mutatott be a társulat egy váltóhamisitó nagylábon élő s tönkrement gentry életét tárja elénk közönséges szerepkörben. Társadalmi életünkben nagyon sok ilyen alak van, kinek élete hasonló a Herczeg Ferencz által megrajzolt Pálfalvi Miklós gentryéhez. Nagylábon él, mulat, dőzsöl, mikor már pénze, hitele elfogyott. váltót hamisit; sok kimászik a hínárból, sok rajta veszt, mint Pálfalvi és börtönbe kerül. Herczeg tehát újat nem mutat be darabjában, legfeljebb azt mondhatnók újdonságnak, hogy a váltóhamisitó Pálfalvit, miután az börtönbüntetését leülte, kivándo- roltatja Amerikába, hogy ott becsületes munka árán szerezze vissza legalább részben elté- kozolt vagyonát. Van a darabban egy szerep, a Hegyi uzsorás pénzagensé, mely kiválóan s találóan van megírva, a többi szerepek mind a rendes keretben mozognak. A ágyékát fogja körül egy lepel. Ez alatt a keresztet már felállították. Meg is erősítették a földbe. Köteleket csavarhattak az isteni áldozat teste körül. Tehát a melle és karja körül csavart kötelek segítségével vonják fel a keresztre. Ráillesztik az ezen czélra alkalmazott zsámolyszerü polczra s a kereszt alsó részén, melyet Sedilenek neveztek s melynek czélja az volt, hogy a felfüggesztett test ne nehezedjék egész súlyával a kezek felfüggesztési pontjaira s a kezeket szét ne szakítsa. Aztán kifeszitették karjait és kezeit. A fölszögzés előtt kétségtelenül először odakötözték a keresztfájához, hogy könyeb- ben szögözhessék fel. Ez természetesen nagy vérfolyást okozott. A főmunka, a kivégzés most következett. — Egy katona állványra lép. Kezében szög és kalapács van. Egy másik katona rúddal támasetja meg hátulról a keresztfát. A hóhér most beveri a kifeszitett tenyerébe a hosszú szöget. Ez átszakitja a puha húst szétördeli az útjába eső csontrészeket. A vér felszökik a sebből és lassan végig ömlik a szent testen és a hóhér durva kezén. Aztán darab előadása sem ment hibátlanul, döczö- gősen, vontatottan folyt le. Fodor (Pálfalvi) a czimszerepben ezúttal is gondos alakítást nyújtott, nem különben Rónai (Hegyi) az uzsorást játszotta kifogástalanul, természetesen és hűen. Síjíos, mint Szentgróthi báró vált ki, Peterdi pedig mint Kelemen, Szöts Andrásról azonban már jót nem Írhatunk, Adám gondos alakítása után ezen színműben Hatfaludy herczeg szerepét teljesen elrontotta. Azt gondoltuk, hogy Szőts „Az ember tragédiájáéban bemutatott Adámja kezdő pontja lesz a további kifogástalan s folyton fokozatosan erősbödő tehetségének, de bizony Hat- faludi herczeg szerepében ismét visszaesést konstatáltunk. Az egész szerepét elszavalta minden hatás nélkül. Gyenge volt még Herczeg Vilmos (Mihályi) és Sárossy (Keresztessy). A rendezés jó volt. „Az erdészleány.“ A császárimádás hömpölyög végig a különben ügyes összeállítású operetten. Kedves zenéje, gyönyörködtető szép díszletei kiengesztelnek némileg a nem nekünk való irányú darab iránt. Heves Béla igazgató kellően készítette elő a rég hirdetett operette előadását. A darab díszletei egészen újak, a ruhák szintén újak és stílszerűek. Az elsőfelvonás végén egy jámbor ló két kerekű talyigával jelenik meg a színpadon, a talyigán Bállá Mariska és Somogyi foglalnak helyet és utaznak — a császárhoz. Különben az egész előadás az operettek rendes előadási színvonalán mozgott. Bállá Mariska játszotta a czimszerepet. Róla — igazán — mindig csak dicsérettel kell megemlékeznünk. Igazi, vérbeli színésznő megáldva a jó Istentől kellő temperamentummal és tehetséggel. Az operettek lelke. E bemutató előadás is egészen az ő szerepe körül forgott s mint mindig, úgy most is kitünően állta meg helyét. Jó partnere volt Érczkövi is, ki ez estén nem kímélte a hangját s meglepően jól énea másik kézre kerül a sor. S végül a lábakra. A vér elejintén sugárban szökik elő, aztán ömlik végig a szent testen. Lecsurog a keresztfára s onnan le a földre. A munkát ezzel befejezték. — Beteljesedett. * ' * * Ez a legnagyobb valószínűséggel a ke- resztrefeszitésnek igazi története. De az idők folyásában a nagy, az egész emberiséget, nemzeteket érdeklő igaz történet nyomában regék, legendák is keletkeznek. Szelid holdként kisérik a napot, az igazságot. Magyarázzák, kegyelettel látják el és a kegyelet varázsával vonják be. Azért mondja egy neves iró, hogy a rege, a monda, a legenda ... az igaz esemény lehelletéhez, leikéhez tartozik . . . A keresztrefeszitéshez is fűződik két szép rege . . . legenda, ameljet én még gyermekkoromban hallottam . . . — Amikor ugyanis az Üdvözítőt a Gol- gothára vitték, még egyszer meg akarták ostorozni. De a korbácsot ott feledték a városban . . . kelt. Somogyi a szabó szerepét adta, humorával, komikumával sok derűs jelenetet szerzett. Sipos (II. József) szintén jó volt, nemkülönben Tibor Lóri (Josefine) és Szécsi (Minka.) Színházi heti műsor. Ma 7-én, szerdán : Majom és vőlegény, bohózat. Újdonság. Páratlan. 8- án, csütörtökön: Majom és vőlegény, bohózat. Újdonság. Páros. 9- én, pénteken: Szünet. 10- én, szombaton: Szünet. 11- én, vasárnap d. u.: Igyenélők, népszínmű. Zóna. . 11-én, vasárnap este: Az erdészleány, operette Páratlan. 12- én, hétfőn d. u.: Bukow, a székelyek hóhéra, szinmii. Zóna. 12-én, hétfőn este: Kis alamuszi, operette. Páros. Imádságos keresztes járat Afrika megtéréséért. Cláver Sz. Péter Társulata az összes híveket felhívja, hogy csatlakozzanak az imádságos kereresztesjáraihoz, melyet minden évben Afrika megtéréséért rendez, s mely egy Sz. József védő ünnepe (husvét után 3 vasárnap) előtt tartatni szokott kilencz napi ájtatoságból áll. Az evangélium világossága még alig dereng ama sötét földrészen, hol oly bőséges avatás kínálkoznék, ha lennének munkások, kik az aratást a mennyei Atya csűreibe takarítanák. Az európai hithirdetők száma nem elegendő ama nagy vállalkozáshoz, melynek még számtalan akadály áll útjában. Ezért intézi szózatát Cláver Sz. Péter Társulata mindazonokhoz, kik az afrikai misz- sziókat eddig is oly nagylelkűen támogatták, hogy az ima hatásos eszközét is alkalmazásba vegyék. Az imádságos keresztesjárat az idén április 23-tól május 1-ig tart, a kilencz napi ájtatossághoz használható az egyházilag A hegy mentén élt, virult a fűzfa. Ő is üde, friss, eleven ég felé törő fa volt még akkor, mint a jegenye vagy czedrus. Egy katonának az az ötlete támad, hogy a fűzfából csinál korbácsot. Vesszőket vág tehát és az abból font korbáccsal veri, üti a Krisztus Urnák szent testét. Amint a sebektől már úgyis megsértett testből az első vér csepp a földre hull: s a sudár fűzfák abban a pillanatban lehajtják szomorúan ágaikat a föld felé. És szomorú füzek vállnak belőlük. Sírok mögé vonulnak és a bánatnak, a fájdalomnak képviselőjévé, jelvényeivé lesznek. ... A keresztfáról is csepeg a vér. Krisztus szentséges vére. És a földön minden csepp vér helyén egy virágnak gyökere keletkezik. A Oolgotha virágé’. És e virág ma is él. Virágában mindenki láthatja, jól felismerheti azon kínzó eszközöket, melyekkel az Üdvözítőt keresztre feszítették. 1 IJ RUHA-ÜZLET! f Augusztus 1-én nyílt meg Szatmáron, V jti mm a ÍT71 pm i Deák-téren, (a Fehér-ház mellett) 1 HŰIM"U£iaju A 1 II m 1A1 111 Ül ÍTOíliF kész ,ér,i''níi'és EüsttttSZfösU. gyermekruha-üzlete, Ä&ÄTXJ2S2TÄ S&Skfi
