Heti Szemle, 1909. (18. évfolyam, 1-53. szám)
1909-03-31 / 14. szám
Szatmár, 1909. márczins 31. RÉTI SZEMLE“ 3 annak megtörténte után visszatartották. Azután jönnek a többi póttartalékosok behívásuk sorrendje szerint. Az egyházrablók. Nálunk is pedzet- ték már főleg a múlt héten a kongruajavas- lat tárgyalása alkalmából a zsidók, szabadkőművesek és szocziáldemokraták, hogy szekularizálni kell, vagyis az egyházat ki kell rabolnia az államnak. A zsidó lapok ugyan úgy írják ezt, hogy „a holt kéz“ vagyonát meg kell szerezni a népnek, de ez csak hitvány hazugság, mert itt arról van szó, hogy néhány éhes ember ki akarná karmolni a katholikusok jogos birtokát, hogy azután az egészet zsidó kézre játszák át és ők maguk jó üzleteket csináljanak mellette. Franczia- országban is épen igy tettek. A kulturharczos egyházrablókról azonban csakhamar kisült, hogy az egyház vagyonát nem a népnek foglalták el, hanem egymás között osztják szét. Most azonban kisült a turpisság. Az állam által kinevezett likvidátorokról bebizonyult a sikkasztás. Hja, persze ők azt gondolták, hogy lopott jószágnak nincs gazdája s ha az állam rabol a katholikusoktól, miért ne raboljanak a hivatalnokok az államtól. A tanulság pedig az az egészből, hogy ne üljünk föl a zsidó lapok egyházellenes lármázásainak. „A holt kéz“ ellen csak „hosszú- ujju zsidó kezek“ firkálnak. A kongrua-javaslatot letárgyalták. A kópviselőház elfogadta a kongruáról szóló javaslatot általánosságban és részleteiben is sok jelentős módositással. A néppártnak s főleg Csernoch és Molnár János képviselőknek nagy része van abban, hogy a javaslat köz- megelegedést keltő módon oldatott meg. A felszólalók mindegyike kifogásolta azt, hogy a lelkészek fizetését nagyon csekély összegben állapították meg és sürgették, hogy a kérdés véglegesen minél előbb rendeztessék, miután azt végleges rendezésnek el nem fogadhatják. Apponyi Albert ezt meg is Ígérte. Ott térdel már Solymossyné őnagysága — a fájdalmas kép előtt . . . Ahol szemléli, számlálja egyenkint a tőrt, amely a fájdalmas anyának szivét átjárja. — O egy rongyos viskóban szülte meg gyermekét. És nem zúgolódott. Futnia kellett kis fiával és megnyugodott. Az anyai fájdalom égető kínját szenvedte . . . mikor 12 éves fiát kereste. És kétségbe nem esett. Látta fiának, az ártatlannak szenvedését. Es erős volt. Ott állott a kereszt alatt, mikor szent fia ég és föld közt függött. Mikor a vére hullott, mikor a kezeit durva szegek szakgatták meg. És ott állott, rendíthetetlenül és össze nem rogyott. — És én ily nyomorult, gyönge, elégedetlen asszony vagyok. Aki habzó selyem párnák közt adtam életet fiamnak. Akinek kebléről egy pillanatra se szakadt le gyermeke. Aki,' mikor beteggé lett az a gyermek — ápolhattam. Aki verejtékes homlokát törölhettem, viraszthattam napokig mellette. Aki karjaimat tártam ki, hogy ott csókolhasson, ölelhessen és búcsúzhasson tőlem . . . én hálátlan asszony átkot szórtam az ég ellen és elfordultam az Istentől . . . Irodalom. — Művészet, SZÍNHÁZ. Mihályi Ernő vendégszereplése. A körülmények úgy alakultak, hogy Heves Béla színigazgató a még régen Ígért Mihályi-féle fellépést csak a múlt héten válthatta be. Végre tehát a hires tenorista bemutatkozott a szatmári publikumnak is. Három estén vendégszerepeit a kiváló énekes és pedig csütörtökön este a „Czigánybáró“-ban, mint Boron- kay, szombatan este a „Szép Helénádban, mint Párizs és vasárnap este „Hoffman meséidben, mint Hoffmann. Érdeklődés azonban bizony kevés mutatkozott a vendégművész fellépte iránt; mindhárom estén gyér közönség hallgatta a kiváló művész énekeit. Okát ennek abban keresendő, hogy „Az ember tragédiája“ bizony a színházi közönség anyagi erejét nagyon is igénybe vette, de meg a húsvéti ünnepek előtt lévén, most mindenki vonultabb életet él. Ha Mihályi vendégszereplését anyagi siker nem is koronázta, annál fényesebb erkölcsi sikerrel járt ez. A tüneményes szép hangú művészt nem alteralta a külső érdeklődés csekély volta, hatalmas, gyönyörű hangorganumát teljes erővel csillogtatva gyönyörködtette a kevés, de lelkes nézőt. Mihályi Ernőnek szépen csengő magas tenorja párosul kiváló színpadi alakjával, igy Mihályiban összpontosul hang, alak, játék egyszerre, mely kiváló tulajdonságok őt igazi művésszé teszik. Különösen Bo- ronkay szerepét énekelte a művész fenomenálisan. Ekkor lehetett látni, hogy a mi énekeseink mennyire eltörpülnek az igazi énekművész mellett. Tibor Lóri asszony, Bulla Mariska azonban igyekezett nagy buzgalommal a vendégművész méltó partnerei lenni sok helyen sikerrel is. A többi színész különösen Herezeg, Somogyi és Sipos szombaton este váltak ki elmés jóizii sziporkáikkal, melyeket ügyesen állítottak be a darab menetébe. így szedte szét lelkét. Mintha szive szövetből lenne és azt bontaná szálokra. Néma csend volt már a templomban Az orgona is elhallgatott, a templom is egészen üres volt. Csak egy ősz pap ült a gyóntató székben. Solymossyné őnagysága körülnézett. Aztán fel akart állani — de nem birt. Úgy érezte, mintha az a nagy teher, melyet szivében hordozott . . . egyszerre egész oda szegezte volna. Kétségbeesve nézett a fájdalmas anya képére. Ez a kép úgy mosolygott. Az az arc olyan szelíd, olyan kegyes volt. Azok az ajkak, mintha megmozdultak volna és egészen hallható hangon beszélnének. — íme a te anyád! — Ne hidd, hogy senkid sincs e világon. Én a te anyád vagyok. Hol keresed az élet boldogságát? szived megnyugvását? A könyekben ? A köny — nem élet. A gazdagságban? A gazdagság nem boldogság? A fényben, pompában ? A fény és pompa nagy árnyékot vet. Barátnőidben ? A hízelgés — nem barátság. Tisztisd, könnyitsd meg lelkedet —- menj aztán és élj — a tieidnek. Erdössi Károly vendégszereplése. Egy másik vendégszereplés is volt a múlt héten „Az ember tragédiája“ keddi és szerdai előadásán, ugyanis Erdössi Károly a vidék egyik kiváló drámai színésze játszotta el Peterdi szerepét, Luczifert. Erdössi Károly a szerepben kiváló alakítást nyújtott. A valóban nagy, nehéz, sok tudást igénylő szerepet jól alakította meg s úgy látszik, hogy Erdössi, mint társalgási és drámai színész megfelel a kivánalmaknak, ha szerződtetés végett szerepelt, szerződtetése csak előnyére lenne a szinmüvészetnek. Sándor Julia Évája ez estén is hű s természetes volt s semmi kívánni valót nem hagyott fenn. Színházi heti műsor. Ma 31-én, szerdán: Kivándorló, színmű. Il-szor. Páros. 1- én, csütörtökön : Páholy, bohózat, páratlan. 2- án, pénteken : Boccaccio, operette. Zóna. Páros. 3- án, szombaton : Erdész leány, operette. Újdonság. Páratlan. 4- én, vasárnap d. u.: Domi, az amerikai majom, komédia. Zóna. 4-én, vasárnap este: Erdészleány, operette. Il-szor. Páros. Képkiállitás. A városháza nagy tanácstermében több kiváló magyarfestőmüvész közöttük városunk jeles festői is,Papp Aurél, Ocsvár Rezső tanárok, Litteczky Endre lapszerkesztő képeiket állították ki. Amint az erabel' belép a kiállítás termébe megragadja mindjárt a figyelmét egy igen szép kép: Mendlik „Az utolsó napsugár“ (2500 K) czimü tengeri kép. Nagyon szép, hü s művészi munka. Vastagh György „Czigányjósnő“ (900 K) czimü képe eredeti szépsége is általános feltűnést keltett. Kézdi- Kovách „Vadkacsa“ (210 K) képe szintén szép munka. Tölgyessy „Pipacsos rét“ czimü festménye sem utolsó. Neogrády vadászképei Oh nő, értem a jókat és szenvedőket — megértik, átérzik az igazságot. Fogékonyak iránta. Ez a képességük teszi őket sokszor hősökké, változtatja át egy pillanat alatt lelkűket, egész valójukat. Mondjátok ti nagy okos tudósok, spiritisták, hogy ez suggesció. Csak mondjátok. Én hiszem, hogy kegyelem ez, több — csuda. A női szívnek csudája. / * , * * Es egy elégedetlen, önmagával, férjével, családjával, az egész világgal meghasonlott nő, feleség, anya térdel ott a gyóntató szék zsámolyán . . . Az ég és föld ölelkezik össze most. Amelyek számára szétszakadtak. Az anyai szív köti össze szálait családjával, férjével és gyermekeivel ... ne háborgassátok. ... És a megkönyebbült, a megnyugodott szívbe újra visszatár a boldogság derűje. A férj csudát lát, naponkint mindig nagyobb csudát. Az ő felesége önfeláldozó, szelíd, munkás, vidám asszony, amilyen nincs több e világon. Hogy pedig ez a derű kialudni nem fog .. . biztosítéka az a kis örök mécs ... mely éjjel-nappal ég a fájdalmas anya képe előtt. m RUHA-ÜZLET! Ö ARM Augusztus 1-én nyílt meg Szatmáron, Deák-téren, (a Fehér-ház mellett) kész térti-, női- és m gyermekruha-üzlete, ahol a legolcsóbb árak mellett nagy választékban kaphatók tavaszi rnhak, férfi-öltönyök, felöltők, különféle gyermekruhák, valamint dús választékban a legelegánsabb női kabátczikkok,
