Heti Szemle, 1908. (17. évfolyam, 1-52. szám)

1908-03-18 / 12. szám

4 HETI SZEMLE Szatmár, 1908. márczius 18. Szabó Bertalan nagyszőllősi járásbiró, dr. Né- methy József szatmárnémetii kir. törvényszé­ki biró, Szilágyi Tihamér szinérváraljai járás­biró, Hegedűs Gyula szatmárnémetii, dr. Gu- lácsy Pál beregszászi törvényszéki bírák, Schiffler Antal, az igazságügyminisztériumban alkalmazott szatmárnémetii ügyész, dr. Inán- csy Jenő mszigeti törvényszéki bíró, Csopey János halmii járásbiró, dr. Horváth Benő szat­márnémetii törvényszéki bíró a VII. fiz. osz­tályba sorozott törvényszéki birákká, illetve ügyészekké lettek kinevezve. Továbbá Kulin János és Sándor Lajos erdődi betétszerkesz­tő albirák, Danes György munkácsi, Pávlik Béla ungvári, dr. Kertész Ede beregszászi, Szabó Bertalan mszigeti, Kóródy Lajos mun­kácsi, Karátsony János beregszászi, Benkő Lajos, Muzsay János, dr. Zimányi Miklós, Fe­jes Ernő mszigeti, Sikó Endre beregszászi albirák, lfj. Jákó Sándor szatmárnémetii alü- gyész, Deme Kálmán mátészalkai albiró, Leit- ner Emil szatmárnémetii alügyész, dr. Gabo­na Lajos, az igazságügyminisztériumban al­kalmazott mszigeti, Draskóczy Gábor huszti, dr. Papp Gyula felsővisói, Bahunek Elemér, a debreceni Ítélőtáblához tanácsjegyzöül beren­delt mszigeti, dr. Gyika Emil, a kassai Íté­lőtáblához berendelt muukácsi, dr. Pál István szatmárnémetii, Csics Lajos nagykárolyi, Medveczky Emil szatmárnémetii, Borsos Jó­zsef beregszászi, Jeney Sándor szatmárnéme­tii, Misley Kálmán nagyszőllősi, Deák Fe- rencz téesői, Újhelyi József mszigeti, Szent- pétery Ferencz nagybányai, Marczelii Béla téesői albirák, Masika Miklós beregszászi al­ügyész, Bojtner Károly halmii, Pályi Béla nagysomkuti, Krausz József huszti, dr. Ru- szinkó Zsigmond ungvári, Kauten Miklós szinérváraljai, dr. Prihraduy Miklós bereg­szászi, dr. Rácz Bertalan Dezső ungvári albi­rák, dr. Papp Szilviusz szatmárnémetii alügy­ész, Preineszberger Jenő mszigeti, dr. Szé­kely Farkas szinérváraljai albirák jelenlegi bírósági székhelyükön járásbirákká, törvény- széki birákká, ügyészekké illetve betétszer­kesztő bírókká lettek kinevezve. Földieink kö­zül Tatay Ferencz debreczeni kir. törvényszéki biró a VII. fiz. osztályba soroztatott, Jörg Endre temesvári alügyész ügyésznek, dr. Dá­vid István Gyula tasnádi aljárásbiró járásimé­nak lett kinevezve. Hymen. Tiefenthaler József nagykaposi kir. járásbirósági jegyző a napokban eskü­dött örök hűséget özv Iváncsik Lászlóné, szül. Soltész Erzsébet úrnőnek. — Veszelovszky Géza építész jegyet váltott Litteezki Pál hely­beli polgár leányával, Mariskával. Nyugdíjazott tanár. Csömör István munkácsi főgimn. tanárt 40 évi szolgálat után a miniszter saját kérelmére nyugdíjazta, egyúttal megbízta a főigazgatót, hogy neki buzgón teljesített hasznos szolgálataiért elis­merő köszönetét nyilvánítsa. Előléptetett ellenőr. A pénzügymi­niszter Danes Gyula székelyhídi II. oszt. adóhivatali ellenőrt a nagyszőllősi adóhiva­talhoz I. oszt. ellenőrnek nevezte ki. Uj tanárnő. A ref. tanitónőképző in­tézet fentartó testületé Tiefenthaler Etelkát a nyelvészeti tanszékre egyhangúlag tanárnő­nek választotta meg. Gyászhir. Bay Béla nyug. máv. elle­nőr, volt nagybányai állomásfőnök Nagyvá­radon 51 éves korában elhalt. Hült tetemeit Nagykárolyba szállították, hol e hó 12-én helyezték örök nyugalomra. Forgách Antal Munkács város tanácsosa és megyebizottsági tag 78 éves korában Munkácson elhalt. A boldogultban Forgách János munkácsi pré­post plébános testvérbátyját gyászolja. A te­metésen óriási közönség volt jelen. A gyász- szertartást Varjas Endre rk. hittanár a segédlelkészek közreműködésével végezte. — Huszár József m. kir. főerdész 41 éves ko­rában Tarjaremetén elhalt. Halálát hosszas szenvedés előzte meg. Ungváron temették el e hó 13-án a kálváriái temetőbe. — Tiszauj- helyi Köncs Antal e hó 15-én életének 39-ik boldog házasságának 6-ik évében Márama- rosszigeten elhalt. Kántorválasztás. A róm. kath. egy­háztanács e hó 12-én Hehelein Károly prae- látus kanonok elnöklete alatt ülést tartott, mely alkalommal az Udvarhelyi Pál elhalá­lozása folytán üresedésbe jött kántori állásra Tari Lajos nagykátai kántortanitót válasz­totta meg. A városi tanács a választáshoz hozzájárult. Márczius 15. A magyar szabadságharc nagy napjának évfordulóját városunk társa­dalma és tanintézetei méltó módon ünnepel­ték meg. D. e. 8 órakor isteni tiszteletek voltak, melyeken a tanuló ifjúság hitfelekezet szerint résztvett. 9 órakor a rk. és áll. el. isko­lákban folytak le az iskolai ünnepélyek. — Előbbi helyen minden tanitósajátosztályában utóbbi helyen Marosán János tartotta meg az ünnepi beszédet. A kir. kath. és ref. fő- gymnásiumokban, a tanítóképzőkben és fel­sőbb leányiskolában szintén fényesen sike­rült ünnepélyek folytak le. A város társadalma a „Kölcsey-kör“-rel a színházban ünnepelt, hol a dalegyesület szép éneke, Thurner Al­bert alkalmi beszéde, Komáromi G. és Rad- ványi D. éneke, Adám István szavalata köl­csönzött fényt az ünnepélynek. D. u. 3 órakor dr. Kelemen Samu orszgy. képviselő a Vi­gadóban tartott nagy politikai beszédet sok hallgató előtt. Este a függetlenségi és 48-as párt társas vacsorával zárta be a márczius 15-iki ünnepélyek sorozatát. A vacsoránál dr. Kelemen Samu, Biki Károly, Bőd Sándor s még sokan tartottak beszédet. A fitanitóképző lelkes ifjúsága lán­goló hazaszeretéről tett vallomást márczius idusán. Az intézeti Vörösmarty-Önképzőkör gyülésterme ünnepi díszt öltött; az elnöki szék fölött a Szabadság apotheosisának képét zöld lombok, koszorúk övezték; a falakon, az ifjak öltözetén mámoros örömet szivárvá- nyozott a nemzeti színek szent háromsága. Az alkalmi műsort Jakner Endre IV. é. zon­gorajátéka nyitotta meg sejtelmes méla dal- lamu akkordokkal, majd felharsant az ifj. énekkarban a Talpra magyar! ez a halotta­kat föltámasztó harsona, melylyel a magyar szabadság s a mai ünnep emlékezete elvál- hatatlanul egygyé forrott. Paszternák Berta­lan III. é. tartotta az alkalmi beszédet, ha­talmas dörgő hangján köszöntve márczius idusát elmesélte e nap történetét, kegyelettel adózott a vérnélküli forradalom hőseinek s hazaszeretetre buzditá, hazafias nevelésre lel­kesítő tanítójelölt társait, kik derék szónokuk szavait tomboló tapsviharral helyeselték. He- gedü-duettett játszott aztán 4 növendék; majd Szappanos Andor II. é. szavalta Ábrá­nyi Emil egyik alkalmi költeményét kedve­sen csengő hangon, meleg szívből kitörő ünnepi hévvel. Végül az ifjúsági énekkar magyar dalegyvelege tetőzte be a hatást; a kiváló hanganyaggal megáldott s pompásan fegyelmezett kar ezúttal is a diadallal ölelte mesterét, az ügybuzgó Jakner Endrét. — A hazafias diszgyülést az intézet temlomában ünnepi mise és szentbeszéd előzte meg. Uj könyvelőnő. A szatmári takarék- pénztár egyesület igazgatósága Koós Erzsi­két, az első magyar általános biztositó tár­saság kezelőnőjét segédkönyvelőnőnek vá­lasztotta meg. Az irgalmasok működése. Az irgal- masrend tartományi főnöke most bocsátotta ki a magyarországi rendházakban a múlt év folyamán ápolt betegekről szóló kimutatást. Összesen 15084 egyén részesült gyógykeze­lésben. A szatmári rendházban 394 beteget gyógykezeltek, kik közül meghalt 8, gyó­gyultan bocsáttatott el 359, ápolás alatt ma­radt 27. E számok fényesen igazolják, mek­kora odaadással működnek az irgalmasrend tagjai a humanismus szolgálatában. Márcz. 15. Nem nagy nyilvánosság részvételével ugyan, de annál nagyobb ben- sőséggel ünnepelte meg a papnövendékek Sz. Alajos társulata márczius 15-ének emlé­kezetét. Pontban 11 órakor kezdődött az ün­nepély és a következő programm szerint folyt le. 1 Hymnus. Erkel F.-től: előadta a papnövendékek zenekara. 2. „Talpra magyar“, szavalta Almási Péter III. é. hh. 3. Ünnepi beszéd: elmondta Patay István IV. é. hh. el­nök. 4. „Egy gondolat bánt engemet“ melo­dráma Kapi Gy.-tól; Deák János VIII. o. pn. zongora kísérete mellett előadta Bujdos Ba­lázs n. é. hh. 5. Petőfi és a szabadság, irta és felolvasta: Ujlaky János II. é. hh. 6. Szózat Egressy B-től; előadta a papnövendékek zene­kara. A székhelykérdés. A nagykárolyi moz­galom a törvényszék áthelyezése ügyében megérlelte végre városunk és vármegyénk vezető embereiben azon elhatározást, hogy a székhelykérdést végleg meg kell oldani. A A vármegye közönsége még 1890-ben elha­tározta, hogy a megyei székhelyet Nagyká­rolyból Szatmárra kell áthelyezni, az ügy azonban a minisztériumban megrekedt, ma is ott hever elintézetlenül. A székhelykérdés ügyében a múlt szerdán délelőtt Jékey Mór nagybirtokos elnöklete alatt népes értekezlet volt városunkban, hol dr. Vajay Károly pol­gármester indítványára elhatározták, hogy egy memorandumban fogják kifejteni Szatmár város és a vármegye többségének kívánsá­gát. A memorándumot egy montsreküldött- ség viszi a kormányhoz és a képviselőház elnökéhez. A küldöttséget gróf Teleky Géza fogja vezetni. A gyűlésen a következők vol­tak jelen: gr. Teleky János, Kende Zsig­GLÚZER JÁNOS CIPÉSZ Szatmár, Rákóczi-utca 26. Az 1896-lki mlUeninml, az 1900-ikl időleges kiállításon, az 1903-lki debreoeni olpészklállitáson kitüntetve. Van szerencsém szives tudomására hozni, hogy a helyben 15 év óta fenállő és jó hírnévnek örvendő CIPÉSZ ÜZLETEMET folyó évi február hó 1-től kezdve Rákóczi-utca 26. szám alá. Fogarassy Sándor mérnök nr házába helyeztem át. Midőn ezt t. Címed szives tudo­mására hozom, egyúttal bátor vagyok becses figyelmét felhívni arra, hogy cipész üzletemet ezúttal CIPÉSZ SZALONNÁ alakítottam át. Nem mulaszthatom el eddigi szives pártfogásáért köszönetemet nyil­vánítani s ígérve, hogy mint eddig, úgy a jövőben is főtörekvésem leend, hogy nagybecsű megrendelőimnek legjobb minőségű anyag­ból készült csinos, könnyű cipőkkel és csizmákkal szolgáljak.

Next

/
Thumbnails
Contents