Heti Szemle, 1908. (17. évfolyam, 1-52. szám)
1908-03-18 / 12. szám
4 HETI SZEMLE Szatmár, 1908. márczius 18. Szabó Bertalan nagyszőllősi járásbiró, dr. Né- methy József szatmárnémetii kir. törvényszéki biró, Szilágyi Tihamér szinérváraljai járásbiró, Hegedűs Gyula szatmárnémetii, dr. Gu- lácsy Pál beregszászi törvényszéki bírák, Schiffler Antal, az igazságügyminisztériumban alkalmazott szatmárnémetii ügyész, dr. Inán- csy Jenő mszigeti törvényszéki bíró, Csopey János halmii járásbiró, dr. Horváth Benő szatmárnémetii törvényszéki bíró a VII. fiz. osztályba sorozott törvényszéki birákká, illetve ügyészekké lettek kinevezve. Továbbá Kulin János és Sándor Lajos erdődi betétszerkesztő albirák, Danes György munkácsi, Pávlik Béla ungvári, dr. Kertész Ede beregszászi, Szabó Bertalan mszigeti, Kóródy Lajos munkácsi, Karátsony János beregszászi, Benkő Lajos, Muzsay János, dr. Zimányi Miklós, Fejes Ernő mszigeti, Sikó Endre beregszászi albirák, lfj. Jákó Sándor szatmárnémetii alü- gyész, Deme Kálmán mátészalkai albiró, Leit- ner Emil szatmárnémetii alügyész, dr. Gabona Lajos, az igazságügyminisztériumban alkalmazott mszigeti, Draskóczy Gábor huszti, dr. Papp Gyula felsővisói, Bahunek Elemér, a debreceni Ítélőtáblához tanácsjegyzöül berendelt mszigeti, dr. Gyika Emil, a kassai Ítélőtáblához berendelt muukácsi, dr. Pál István szatmárnémetii, Csics Lajos nagykárolyi, Medveczky Emil szatmárnémetii, Borsos József beregszászi, Jeney Sándor szatmárnémetii, Misley Kálmán nagyszőllősi, Deák Fe- rencz téesői, Újhelyi József mszigeti, Szent- pétery Ferencz nagybányai, Marczelii Béla téesői albirák, Masika Miklós beregszászi alügyész, Bojtner Károly halmii, Pályi Béla nagysomkuti, Krausz József huszti, dr. Ru- szinkó Zsigmond ungvári, Kauten Miklós szinérváraljai, dr. Prihraduy Miklós beregszászi, dr. Rácz Bertalan Dezső ungvári albirák, dr. Papp Szilviusz szatmárnémetii alügyész, Preineszberger Jenő mszigeti, dr. Székely Farkas szinérváraljai albirák jelenlegi bírósági székhelyükön járásbirákká, törvény- széki birákká, ügyészekké illetve betétszerkesztő bírókká lettek kinevezve. Földieink közül Tatay Ferencz debreczeni kir. törvényszéki biró a VII. fiz. osztályba soroztatott, Jörg Endre temesvári alügyész ügyésznek, dr. Dávid István Gyula tasnádi aljárásbiró járásiménak lett kinevezve. Hymen. Tiefenthaler József nagykaposi kir. járásbirósági jegyző a napokban esküdött örök hűséget özv Iváncsik Lászlóné, szül. Soltész Erzsébet úrnőnek. — Veszelovszky Géza építész jegyet váltott Litteezki Pál helybeli polgár leányával, Mariskával. Nyugdíjazott tanár. Csömör István munkácsi főgimn. tanárt 40 évi szolgálat után a miniszter saját kérelmére nyugdíjazta, egyúttal megbízta a főigazgatót, hogy neki buzgón teljesített hasznos szolgálataiért elismerő köszönetét nyilvánítsa. Előléptetett ellenőr. A pénzügyminiszter Danes Gyula székelyhídi II. oszt. adóhivatali ellenőrt a nagyszőllősi adóhivatalhoz I. oszt. ellenőrnek nevezte ki. Uj tanárnő. A ref. tanitónőképző intézet fentartó testületé Tiefenthaler Etelkát a nyelvészeti tanszékre egyhangúlag tanárnőnek választotta meg. Gyászhir. Bay Béla nyug. máv. ellenőr, volt nagybányai állomásfőnök Nagyváradon 51 éves korában elhalt. Hült tetemeit Nagykárolyba szállították, hol e hó 12-én helyezték örök nyugalomra. Forgách Antal Munkács város tanácsosa és megyebizottsági tag 78 éves korában Munkácson elhalt. A boldogultban Forgách János munkácsi prépost plébános testvérbátyját gyászolja. A temetésen óriási közönség volt jelen. A gyász- szertartást Varjas Endre rk. hittanár a segédlelkészek közreműködésével végezte. — Huszár József m. kir. főerdész 41 éves korában Tarjaremetén elhalt. Halálát hosszas szenvedés előzte meg. Ungváron temették el e hó 13-án a kálváriái temetőbe. — Tiszauj- helyi Köncs Antal e hó 15-én életének 39-ik boldog házasságának 6-ik évében Márama- rosszigeten elhalt. Kántorválasztás. A róm. kath. egyháztanács e hó 12-én Hehelein Károly prae- látus kanonok elnöklete alatt ülést tartott, mely alkalommal az Udvarhelyi Pál elhalálozása folytán üresedésbe jött kántori állásra Tari Lajos nagykátai kántortanitót választotta meg. A városi tanács a választáshoz hozzájárult. Márczius 15. A magyar szabadságharc nagy napjának évfordulóját városunk társadalma és tanintézetei méltó módon ünnepelték meg. D. e. 8 órakor isteni tiszteletek voltak, melyeken a tanuló ifjúság hitfelekezet szerint résztvett. 9 órakor a rk. és áll. el. iskolákban folytak le az iskolai ünnepélyek. — Előbbi helyen minden tanitósajátosztályában utóbbi helyen Marosán János tartotta meg az ünnepi beszédet. A kir. kath. és ref. fő- gymnásiumokban, a tanítóképzőkben és felsőbb leányiskolában szintén fényesen sikerült ünnepélyek folytak le. A város társadalma a „Kölcsey-kör“-rel a színházban ünnepelt, hol a dalegyesület szép éneke, Thurner Albert alkalmi beszéde, Komáromi G. és Rad- ványi D. éneke, Adám István szavalata kölcsönzött fényt az ünnepélynek. D. u. 3 órakor dr. Kelemen Samu orszgy. képviselő a Vigadóban tartott nagy politikai beszédet sok hallgató előtt. Este a függetlenségi és 48-as párt társas vacsorával zárta be a márczius 15-iki ünnepélyek sorozatát. A vacsoránál dr. Kelemen Samu, Biki Károly, Bőd Sándor s még sokan tartottak beszédet. A fitanitóképző lelkes ifjúsága lángoló hazaszeretéről tett vallomást márczius idusán. Az intézeti Vörösmarty-Önképzőkör gyülésterme ünnepi díszt öltött; az elnöki szék fölött a Szabadság apotheosisának képét zöld lombok, koszorúk övezték; a falakon, az ifjak öltözetén mámoros örömet szivárvá- nyozott a nemzeti színek szent háromsága. Az alkalmi műsort Jakner Endre IV. é. zongorajátéka nyitotta meg sejtelmes méla dal- lamu akkordokkal, majd felharsant az ifj. énekkarban a Talpra magyar! ez a halottakat föltámasztó harsona, melylyel a magyar szabadság s a mai ünnep emlékezete elvál- hatatlanul egygyé forrott. Paszternák Bertalan III. é. tartotta az alkalmi beszédet, hatalmas dörgő hangján köszöntve márczius idusát elmesélte e nap történetét, kegyelettel adózott a vérnélküli forradalom hőseinek s hazaszeretetre buzditá, hazafias nevelésre lelkesítő tanítójelölt társait, kik derék szónokuk szavait tomboló tapsviharral helyeselték. He- gedü-duettett játszott aztán 4 növendék; majd Szappanos Andor II. é. szavalta Ábrányi Emil egyik alkalmi költeményét kedvesen csengő hangon, meleg szívből kitörő ünnepi hévvel. Végül az ifjúsági énekkar magyar dalegyvelege tetőzte be a hatást; a kiváló hanganyaggal megáldott s pompásan fegyelmezett kar ezúttal is a diadallal ölelte mesterét, az ügybuzgó Jakner Endrét. — A hazafias diszgyülést az intézet temlomában ünnepi mise és szentbeszéd előzte meg. Uj könyvelőnő. A szatmári takarék- pénztár egyesület igazgatósága Koós Erzsikét, az első magyar általános biztositó társaság kezelőnőjét segédkönyvelőnőnek választotta meg. Az irgalmasok működése. Az irgal- masrend tartományi főnöke most bocsátotta ki a magyarországi rendházakban a múlt év folyamán ápolt betegekről szóló kimutatást. Összesen 15084 egyén részesült gyógykezelésben. A szatmári rendházban 394 beteget gyógykezeltek, kik közül meghalt 8, gyógyultan bocsáttatott el 359, ápolás alatt maradt 27. E számok fényesen igazolják, mekkora odaadással működnek az irgalmasrend tagjai a humanismus szolgálatában. Márcz. 15. Nem nagy nyilvánosság részvételével ugyan, de annál nagyobb ben- sőséggel ünnepelte meg a papnövendékek Sz. Alajos társulata márczius 15-ének emlékezetét. Pontban 11 órakor kezdődött az ünnepély és a következő programm szerint folyt le. 1 Hymnus. Erkel F.-től: előadta a papnövendékek zenekara. 2. „Talpra magyar“, szavalta Almási Péter III. é. hh. 3. Ünnepi beszéd: elmondta Patay István IV. é. hh. elnök. 4. „Egy gondolat bánt engemet“ melodráma Kapi Gy.-tól; Deák János VIII. o. pn. zongora kísérete mellett előadta Bujdos Balázs n. é. hh. 5. Petőfi és a szabadság, irta és felolvasta: Ujlaky János II. é. hh. 6. Szózat Egressy B-től; előadta a papnövendékek zenekara. A székhelykérdés. A nagykárolyi mozgalom a törvényszék áthelyezése ügyében megérlelte végre városunk és vármegyénk vezető embereiben azon elhatározást, hogy a székhelykérdést végleg meg kell oldani. A A vármegye közönsége még 1890-ben elhatározta, hogy a megyei székhelyet Nagykárolyból Szatmárra kell áthelyezni, az ügy azonban a minisztériumban megrekedt, ma is ott hever elintézetlenül. A székhelykérdés ügyében a múlt szerdán délelőtt Jékey Mór nagybirtokos elnöklete alatt népes értekezlet volt városunkban, hol dr. Vajay Károly polgármester indítványára elhatározták, hogy egy memorandumban fogják kifejteni Szatmár város és a vármegye többségének kívánságát. A memorándumot egy montsreküldött- ség viszi a kormányhoz és a képviselőház elnökéhez. A küldöttséget gróf Teleky Géza fogja vezetni. A gyűlésen a következők voltak jelen: gr. Teleky János, Kende ZsigGLÚZER JÁNOS CIPÉSZ Szatmár, Rákóczi-utca 26. Az 1896-lki mlUeninml, az 1900-ikl időleges kiállításon, az 1903-lki debreoeni olpészklállitáson kitüntetve. Van szerencsém szives tudomására hozni, hogy a helyben 15 év óta fenállő és jó hírnévnek örvendő CIPÉSZ ÜZLETEMET folyó évi február hó 1-től kezdve Rákóczi-utca 26. szám alá. Fogarassy Sándor mérnök nr házába helyeztem át. Midőn ezt t. Címed szives tudomására hozom, egyúttal bátor vagyok becses figyelmét felhívni arra, hogy cipész üzletemet ezúttal CIPÉSZ SZALONNÁ alakítottam át. Nem mulaszthatom el eddigi szives pártfogásáért köszönetemet nyilvánítani s ígérve, hogy mint eddig, úgy a jövőben is főtörekvésem leend, hogy nagybecsű megrendelőimnek legjobb minőségű anyagból készült csinos, könnyű cipőkkel és csizmákkal szolgáljak.
