Heti Szemle, 1908. (17. évfolyam, 1-52. szám)

1908-02-12 / 7. szám

HETI SZEMLE Szatmár, 1908, február 12. Ínmi és az állami elemi iskolák hitoktatója jegyet váltott Ungváron Szabó Jolán kisasz- szonnyal. — Simon Károly dabolczi ál­lami elemi iskolai tanító a napokban eskü­dött örök hűséget Barlanghy Márta halmii állami elemi iskolai tanítónőnek. — Esze Ferenez ügyvédjelölt a napokban esküdött örök hűséget Fazelcas Béla munkácsi rendőr- kapitány leányának Kata kisasszonynak. — Boromisza Tibor festőművész, honvédhuszár hadnagy e hó 8-án esküdött örök hűséget Nagybányán Torday Imre városi tanácsos, helyettes polgármester leányának, Mária kisasszonynak. — Ferkay Jenő festőművész a napokban esküdött örök hűséget Nagybá­nyán özv. Kurovszky Jenőné úrnő leányának, Arankának. — Kovács Árpád telekkönyvi betétszerkesztő írnok a napokban tartotta egybekelését Munkácson Párthy Jolán állami óvónővel. — Russay Andor dr. szabolcsme- gyei rakamazi körorvos jegyet váltott Szobi án- czon Fekete Jolán kisasszonynyal. Uj főorvos. Ugrón Gábor ugocsai fő­ispán a vármegye főorvosának négy pályázó közül dr. Mór vág Lajos tiszáninneni járási orvost nevezte ki. Igazgatóválasztás. A Szatmári Köz­ponti Takarékpénztár igazgatójának Visky Károly nyug. kir. Ítélőtáblái bírót választotta meg. Adótiszti kinevezés. A pénzügymi­niszter Voszka Teofil szinérváraljai adóhiva­tali gyakornokot ideiglenes minőségben adó­tisztnek nevezte ki. Gyászhir. Mózes Béla 26 éves fiatal gazdatiszt Turterebesen elhalt. — Salczer Fe­renez volt kir. adótárnok özvegye, szül. Schmidshausen Aurelia 77 éves korában Nagybányán elhalt. — Özv. Okolicsányi La- josné, szül. Csőké Mária életének 98-ik évé­ben Ungváron elhalt. — Meleg Gyula pusz- tadaróczi ref. lelkész, volt máramarosszigeti főgimn. tanár e hó 6-án szivszélhüdés követ­keztében hirtelen elhalt. — Jaklovics György képezdei tanár édes anyja Nagykárolyban elhalt. Igen nagy részvét mellett temették el. Áthelyezett Írnok. Az igazságügymi­niszter Konczvald Géza técsői járásbirósági írnokot, a szeghalmi járásbírósághoz helyezte át. A szatmári kath. kaszinó folyó hő 16-án este 6 órakor a Czeczil-egylet helyi­4 Fa, mely gyökeredzik, nő s ha kellő miljő között van, nem lomha, szétterpeszkedő, ha­nem sudaras, égfelé törő, — de mig maga ezt teszi, engedi a mások növését, fejlődését is, mint a jól, okosan gondozott erdőnek fái. * A pedagógiában akkor legtermészete­sebb és legnyugodtabb a vélemények kiala­kulása, az igazsághoz való közeledés, ha nem úgy beszélnek a pedagógusok : én ... te, ha­nem azt mondhatják : mi. * Azok a pedagógusok, akik a nevelés­történelem lapjain méltó helyet biztosítottak maguknak, nem arra törekedtek, 'hogy az én, a te — érvényesüljön. Pedagógiájuk ere­jét, áldását éppen abban akarták elhelyezni, hogy mi — mindnyájan elfogadjuk. Az önö- sök, az „e'n“-be kapaszkodóknak, a vélemé­nyükben absolutizmusra törekvőknek ma is az lesz a tragikumuk . . . hogy hiányozni fog nevük a neveléstörténelem lapjairól. Pe­dig szívesen fizetnének érte. * * * A névtelen levelekről az a közfelfogás, hogy ahhoz két egyén szükséges. Egy gaz­ember, aki azt megírja és egy ostoba, aki azt ségében felolvasó estét tart a következő mű­sorral: 1. „Jó kedv“. Keringő szalonzenekara Baumanntól. Zongora és harmonium kíséret­tel előadja az úri zenekar. 2. Felolvasás. Tartja: Zahoránszky István. 3. „Plim, plim.“ Tréfás couplet. Előadja: Haller Ferenez. Zongorán kiséri: Tornyay Ferenez. 4. „Han- ezurozás“. Induló. Előadja zongora és har­monium kísérettel az úri zenekar. Műsor után a kath. kaszinóban társas szórakozás. Külön meghívókat nem küldenek, miért is ez utón hívja fel a tagok és az érdeklődő nagy közönség figyelmét a kaszinó vezető­sége. Belépő-dij 1 kor, családjegy 2 kor. A katholikus Népszövetség terje­dése Nagykárolyban. A nagy reményekre jogosított katholikus Nagykárolyban' is meg­alakuló félbei} van a kath. Népszövetség A magját Pallman Péter kegyesrendi tanár és segéd plébános hintette el, a ki több alkalommal beszélt a híveknek erről a szövetségről. A taggyüjtés még csak 2 hét óta folyik és bár nagy nehézségekkel kell megküzdenie a taggyüj tőknek és a ve­zetőnek, mindamellett a tagok száma már meghaladta a 300 at, úgy hogy a közel jö­vőben az alakuló gyűlést meg lehet tartani. Mivel már a szomszéd községekben is tuda­kozódtak a megalakulás módozatáról, óhaj­tandó volna, hogy a népszövetség eszméjének ott is akadjanak terjesztői. Gazdasági előadások. A szatmárvár- megyei gazd. egyesület f. hó 8-án és 9-én a városháza nagytanácstermében az érdeklődő gazdaközönség részére szakszerű gazdasági előadásokat tartattott a kassai gazd. akadémia kiváló szaktudós tanárai által. 8-án Buday1 Gyula akadémiai tanár tartott előadást a gümőkor elleni védekezésről s ennek folya­mán egy ügyes és következetes átmenettel a tejszövetkezetekről. Dr. Varga Kálmán a ezukorrépa termesztéséről, Uitz István a gyü­mölcsfákról, dr. Szilassy Zoltán orszgy. kép­viselő a G. E. 0. Sz. titkára a szövetkezetek­ről értekezett. A két utóbbi d. u. 3—5-ig. 9-én, Szabó István, dr. Varga Kálmán d. u. ismét Szabó István, és dr. Varga Kálmán tartott előadást. Valamennyi előadás kiváló értékkel bir s azok, akik ezen előadásokon részt vettek, meggyőződtek arról, hogy a gazd. egyesület igen okos s hasznos dolgot mind elhiszi, ami abban foglaltatik. A józan pedagógia nem Írhatja alá a közfelfogást. Ez a pedagógia azt mondja, hogy . nem éppen gazemberek azok, kik névtelen leveleket ir­káinak. Vezetheti őket a bosszuállás, más­nak szerencséje, sikere . . . tehát az irigység is. Mindenesetre nagy jellembeli fogyatkozás, de vezetheti — a jóakarat is.*) Hanem minden esetben nem ostobának, hanem okosnak, bölcs­nek kell lennie annak, kinek az a névtelen levél szól. Csak ekkor lehet ezt a — sokak előtt titkos okmányt kellő módon megítélni és értékére szállítani. Az okosság azt mondja, hogy ez az oklevél nem a nyilvánosság elé való, hanem arra, hogy az embert vigyázatra, megfigyelésre irányítsa, vagy hogy tapinta­tosan felkeresse azt, aki talán úgy is elrej­tőzve takargatja sebét, mint a vadász fegy­verétől talált vad. Az is e gondolatkörhöz tartozik, hogy sokan a legtávolabbi tereken nyomozzák a névtelen Írót s az illető a leg­közvetlenebb közelben kaján mosollyal figyeli a hatást, mint — a méregkeverő szokta. *) Ez lehet theoria, de az élet agyonczáfolja. A jóakaratnak már útja van, —• azt mégis szokta ta­lálni. Orgyilkos fegyvor az és a morális dekadencziának bizonyos mértéke szükséges hozzá. — Szerk. miivel, mikor ily szakszerű előadásokkal a földmivelés ügyét előbbre vinni szándékszik. A kér. szociálisták. A kér. szoczi- álista egyesület hosszas küzdelem után végre eljutott városunkban ahhoz a ponthoz, hogy megtarthatta alakuló közgyűlését. A lelkese­dés rendkívüli volt. A tagok mintegy 160-an vettek részt a közgyűlésen, melyet Zaho­ránszky István ideigl. elnök nyitott meg ha­tásos beszéddel. Ezután Szűcs Lajos egye­sületi tag Szalánczy Andor „Fel a zászlót“ czirnü költeményét szavalta el. Most a tisz­tikar megválasztására került a sor. Elnöknek egyhangúlag és határtalan óvácziók között He­inrich Viktor választatott meg ki valásosságra, hazafiui erények ápolására és munkaszere­tetre buzdította a tagokat. Ügyvezető el­nök: Zahoránszky István; alelnökök : Bölö- nyi László, Veszelovszky Béla, Lénárd Ká­roly, László Károly; főtitkár: Filótás Kálmán ; titkár: Polonyi Albert; főjegyző: Véber János; jegyző: Gyöngyösi József; pénztáros : Sziics János ; ellenőrök : Jásztor Jenő, Szent- iványi Károly, Jelenik Gusztáv ; gondnokok : Nagy Lajos, Szűcs Lajos Választmányi tagok : Vajnay Lajos, MonkhárdGyula, Mnladi József, Villon Károly, Vekler Pál, Szatmári Hajmond, Lengyel Ferenez, Hudák Mihály, Kakuszi Ist­ván, Veszelovszky Géza, Ungvári Lajos, Nyisz- tor János, Fleckenstein István, Bródy Imre, Mándi Lajos, Bodnár Alajos, Petrosnyák Lajos, ifj. Nyisztor János, Farkas István, Marcicsek Ferenez, Manfrédi Gáspár, Scmak János, Litteczky Pál, Würstlein József, Simon József. Póttagok: Merk András, Dzsin- banek András, Marozsán László, HorzSa Károly. A megválasztott tisztikar nevéhez Zahoránszky István mondott a közgyűlésnek köszönetét. -— Heinrich Viktor elnök záró szavai után a Szózatot énekelte el a közönség. Nőegyleti kiadás január hóban : Sze­gények segélyezése 174 K. árvaházi kiadás 144 K, vegyesekre 15 K. Összesen 333 ko­rona 84 fillér, A nagykárolyi oltáregyesület f. évi január hó 26-án művészi fölolvasó estélyt rendezett, a mely művészi sikerére és magas színvonalára nézve messze fölül múlta az eddigi összes estélyeket, A nagykárolyi dal­kör nyitotta meg és zárta be a programmot Vitek Károly vezetése alatt. Valóban meg­lepő finom alakitó tehetségét újból kitüntette a daloskor. Tóth József képzői tanár volt az estélynek szónoka. Alig lépett a közönség elé, már is zugó tapsviharral fogadta. Tóth előadása elragadta a közönséget. Ügyesen megválasztot tárgyát. — Forradalmár-é Jézus Krisztus — oly sikeresen dolgozta ki, hogy nem győzték elég dicsérettel elhalmozni. Tóth József szónoklatánál talán még nagyobb hatást ért el húga. Tóth Mici monológja, a melynek szerzője Tóth József. A közönség alig talált szavakat, a melyekkel kifejezhette volna elismérését — a kiváló előadásáról. — Annyi bizonyos, hogy napok múlva is nem beszéltek másról a jelenlevők, mint a Tóth testvérek szerepléséről. Filep Margit énekelte el ezután Lusztig Jenőtől: Éjjel az Adrián és részletek az „Ezred leány“ czirnü operá­ból. Szerepléséről annyit mondunk, hogy a közönség kétszer ujráztatta meg. Madarassy István N. Szabó Hedvig tollából olvasta fel ezután Ardeleán Mariska „A tél“ czirnü czirnü könnyed szellemes csevegését. Az ol­táregylet következő estélyét márczius 1-én rendezi, a melyre a szereplők már is fel vannak kérve és az eddigieknél még nagyobb szabású estélynek készül. A gör. kath. papok kongruája. Az a bizottság, melyet Firczák Gyula püspök a

Next

/
Thumbnails
Contents