Heti Szemle, 1908. (17. évfolyam, 1-52. szám)

1908-12-10 / 40. szám (50. szám)

És a kérdésre az volt a felelet, hogy Arany és Jókai után Vas Gereben és Mik­száth a legkódvenczebb magyar irók ;■ mel­léje sorakozik olvasottság dolgában Rákosi Viktor „Korhadt fakeresztek“ czimü müve, mely állandóan forog és soha a könyvtárba vissza nem jön, mióta abba elhelyezték. Ér­dekesen világítja meg ez a körülmény a magyar nép lelkét, a mely csodás ösztönnel érzi meg és fogja fel a művészi szépet és nemzeti ifodalmunk értékes kincseit. Mit bizonyít ez? Azt bizonyítja, hogy a hol a művészi szépség kultuszát a művelődés legalacsonyabb lépcsőjén igy fogják fel és ápolják, ott a népnek kultur szükségletét minél nagyobb erővel államilag gyámolitani kell. Minden dicséretünket megérdemli Darányinak az a törekvése, hogy ezt a kultur szükségletet ki­elégíteni siet és a népet gazdaságilag neveli. Mert az is érdekes tünet, hogy a Darányi könyvtárai, gazdasági könyvei is rohamosan megszerezték a közkedveltséget. Ismeretes dolog, bogy a földmivelési tárcza keretében a miniszter minden esztendőben 150 újabb könyvtár felállítására kér megfelelő fedezetet. És az is az idők uj és nagy fordulatát je­lenti, hogy pártokon kívül nincs népszerűbb tétel, melyet szívesen ne szavazna meg a képviselőház. Mindezeket örvendezve elmondván, még azt adjuk az érdekeltek tudomására, hogy a földmiveléstigyi minisztérium könyvtáraiért a községek képviselőtestületeinek kell folya­modni, ezt a folyamodást azonban megelőzi a képviselőtestületnek az a határozata, hogy községében nyilvános népkönyvtárt állít fel és azon szabályokat betartja, melyeket a mi­niszter a nyilvános könyvtárak használatánál elrendel és a melyek abban csúcsosodnak ki, hogy az ingyenes és mindenki által hasz­nálható legyen és híven kezeltessék s a Szatmár, 1908. deczember ló.__________ község vagyoni ereje szerint időnkint sza- porittassék. Néma gyermeknek az anyja sem érti a szavát. Azt hisszük, hogy czikkiink alkalmas lesz arra, hogy a hol a nép javával törőd­nek, ott a kérdést komolyan kézbeveszik és a nyilvános könyvtárért a szükséges lépése­ket megteszik. „HETI SZEMLE“ ____ Ta nítói közgyűlés. (.M—n). A „Szatmárvármegyei Általános Tanítóegyesület“ f. hó 7-én, az 1868 évi XXXVIII. népoktatási törvényczikk szente­sítésének 40. évfordulóján Szatmárvármegye központján, északkeleti Magyarország legna­gyobb városában Szatmár-Németiben közgyű­lést tartottt, melyen igen sokan jelentek meg szorongásig megtöltve a városháza nagytanács- termét, hol a közgyűlést tartották. Marosán János szatmárnémeti áll. tanító vezetése alatt egy küldöttség ment Bodnár György kir. tanfelügyelőhöz, hogy őt a közgyűlésre meghívja. A kir. tanfelügyelőt, midőn a te­rembe lépett kitörő lelkes éljenzés fogadta. Tíz órakor nyitotta meg a közgyűlést Kótai Lajos egys. elnök, szatmár-németii áll. isk. igazgató. Elnöki megnyitó beszédében kiter­jeszkedik az utolsó két év nevezetesebb ese­ményeire, majd szívélyes szavakban üdvözli az egybegyült tanítói kart, az ülést megnyitja. Az éljenzéssel fogadott elnöki megnyitó után az egys. elnök szép szavakkal üdvözli a kir. tanfelügyelőt és a megjelent vendégeket. Bodnár György kir. tanfelügyelő válaszában megemlíti, hogy a tanügylnevezetes időpont­hoz érkezett, midőn az 1868 évi XXXVIII. törvényczikk szentesítésének 40-ik évfor­dulóját ünnepeljük. Megemlékezik Br. Eötvös Józsefről, a néhai kultuszminiszterről, a láng- lelkii államférfimról, fente mii tett törvény meg­teremtőjéről. Összehasonlítást tesz az ezelőtt 40 évi és a mostani tanügyi állapotok között. Kiváló gonddal valódi szakértelemmel és szónoki művészettel előadott beszéd a kir. tanfelügyelőt rajongásig szerető tanítói kart sokszor éljenzésre, tapsra ragadta. Azután a közgyűlés Marosán János szatmári állami tanító indítványára egyhangúlag elhatározta, hogy a közgyűlésből táviratilag üdvözli Apponyi Albert gróf kultuszminisztert, továbbá Tóth János v. b. t. t. államtitkárt v. b. t. ta­nácsossá történt kineveztetése alkalmából és Halász Ferencz min. tanácsost. Gácsér József debreczeni siketnémák intézetének igazgatója mint vendég érdekfeszitő előadást tartott a siketnémák oktatásáról. Előadását gyakorla­tilag is bemutatta néhány növendékkel. Va­lóban nagy elismerés illeti e téren működő tanférfiakat elért bámulatos eredményért. lm re Károly nagybányai áll. tanító a nyugdíjtör­vény revíziójáról tartott tetszéssel fogadott értekezletet. Majd következett a közgyűlésnek egy igen fontos tárgya, a tanítói internátus kér­dése. Az ügyet Neubauer Elemér szatmárné- metii állami isk. igazgató ismertette részle­tesen és határozati javaslatot nyújtott be, mely szerint a közgyűlés mondja ki, hogy a vidéki tanítók gyermekei részére Szatmár- Németiben tanítói internátust létesít. E kér­déshez a többek közt Bodnár György kir. tanfelügyelő is hozzászólott s kijelentette, hogy a nemes czél elérése érdekében ő is mindent elkövet s a tanítóság számíthat az ő támogatására. A kögyülés egyhangú lel­kesedéssel fogadta el az előadó határozati javaslatot és egy 12 tagból álló szervezőbi­zottságot választott, mely bizottságnak elnöke Bodnár György kir. tanf. lett. Az évi főjegyzői jelentés és Kölcsey Ferenczről való felolvasás az előadó főjegyző illetve felolvasó Károlyi Sándor áll. tanító távolmaradása folytán a napirendről levétetett. ' _____ 3 volt, m ig a fiatal ember közelében lehetett. Úgyszintén az is csak hozzávágyott. Sze­relmes szive csak odavonzotta. Sóvárgó lelke csak Angyalka árnyékában talált nyugo­dalmat. Két egymásért epedő szívnek legna­gyobb gyötrelme az, ha egymástól elszakítva kell szeretni. A távolban minden pillanat tengernyi hosszú a szerető sziveknek. Eljött egyszer csak az elválás pillanata. 'A fiatal ember bevégezte munkáját és gyors léptekkel megjelent elutazásának ideje. Oda ment árván, mint akinek nincs a.földkerek­ségén senkije és most távozik onnan egy drága kincsesei, Angyalka szivével. A bucsuzás érzékeny volt. Angyalka szemét elöntötte a köny. Hiába akarta eltit­kolni, megjelentek a csillogó cseppek és lelke nagy szomorúságától megterhelve, las­san gurultak végig elborult orczáján. Egy meleg kézszoritás, egy Isten hoz­zád és a kocsi kigördült az udvarból és el­vitte egy leányszivnek reményét, bálványát és minden boldogságát. Üres lett a szoba. A nyomasztó csend ült mindenütt. Angyalkának most minden olyan volt, mintha gyászruhát öltött volna. A vigasztalás nem enyhítette. Nyugta­lan volt és még éjjeli álmait is elűzte. Az időnkint kapott sorok azonban visz- szaloptak egy kicsit a múlt boldogságából. Sokszor elolvasta azokat, csókjaival hal­mozta el, feje alá tette, nappal keblében rej­tette el. Mindennap nélküle olyan volt Angyal­kának, mint mikor a virág egy-egy szirma hull le a megsemmisülésbe. Igaz, hogy jön egy másik is, de az elmúltat visszavará­zsolni soha sem lehet. Egy hülő őszi napon barnára borult az ég. Csípős szél feküdt neki a légnek. A pusztuló természet az emberek kedélyét is lehangolta. Angyalka kis szobája ablakánál ül. Fejecskéjét kezére támasztva nézi a ködös, párás levegőt. Olyan rossz előérzete van, mintha előre látná valami szomorú dolognak a bekövetkezését. Rossz álma is volt. Már ez magában nyugtalanította. Hiába kérdezte édes anyja rossz ked­vének okát: ő maga sem tudta. És ime hekövetkezett, a rossz'előérzet valóra vált. Táviratot hoznak. Rövid, ke­gyetlen szavak: meghalt 0, Angyalkának földi boldogsága. Hirtelen halálát szeren­csétlenség okozta. Leírni lehetetlen azt a kint és gyötrő fájdalmat, ami a sújtott leányka lelkét mar- czangolta. Egy egész világ dűlt össze. Bol­dogsága megölve, szétszakítva, reményét el­vesztve, mint egy emberi roncs áll. Szava csak a jaj. Könytől ázott szeméből kiolvashatni, hogy lelke, mint a szárnyaszegett madár, olyan csüggedt. Már szinte hitét is elveszti, mikor megtört tekintete a szobácskája szeg­letében egy kis állványon emelkedő Mária szobrocskára esik. A szűz arcza, mely más­kor olyan mosolygósnak tetszett, most mintha szomorúan tekintene a szenvedő Angyalkára. Eléje térdel és háborgó lelke az imád­ság biztató erejét keresi. De gyakran elakad. Gondolatai összezavarodnak, nincs nyugta s talán nem is lesz soha. Csak az tudja e fájdalom mértékét, aki elvesztette életének legdrágább kincsét. Hány lélek roskad össze alatta, hány válik élő­halottá és hány dobja el magától a sors eme csapása után az életet ? . .. Csak a hitben erős az imádsággal fel­V FI RUHA-ÜZLET! f Augusztus lén nyílt meg Szatmáron, V f|| dttqa iíyf pm i Deák-téren, fa Fehér-ház melleit) HŰIM-Ibiiül 2 I tORAl f ÄRMTNNF kész férfK * és k t 4L ALJ/ ffvermekrnha-fizlete bundák, különféle gyermekrubák, valamint dús ’ választékban a legelegánsabb nríi kahátr.zikkak

Next

/
Thumbnails
Contents