Heti Szemle, 1908. (17. évfolyam, 1-52. szám)
1908-12-02 / 49. szám
Szatmár, 1908. deczember 2. tiett szemle“ O tóság, végül tapssal és élénk éljenzéssel honorálta. — Most ismét egy hires szónok állt a közönség elé. Bodnár Gáspás szentsz. tanácsos, képezdei tanár, országos hirü iró és szónok, lapszerkesztő, hatalmas szónoki erővel, megkapóan fényes motívumokkal mutatott rá a sajtó fontosságára, hátrányaira és előnyeire. Beszédének gerincze az volt, hogy a katholikus ember tartozik támogatni, olvasni a jó katholikus szellemű lapokat. A tüzes hévvel s lelkesedéssel előadott pompás beszédet megéljenezték, megtapsolták. Kulcsár Ferencz jézustársasági atya beszéde folyamán megalakult a tisztikar. Elnök lett Fásztusz Elek, igazgató Veszelovszlcy Béla műépítész. Választottak még helyicsoport vezetőket is. Szűcs János szép szavalata után a közönség lelkes hangulatban, a kongregá- cziós induló hangjai közt szétoszlott. — Katholikus nagyjaink közül ott láttuk: He- helein Károly, Pemp Antal, dr. Binder András kanonokokat, Szabó István pápai prae- látust stb. A nagykárolyi Oltáregyesület felolvasó estélyéről múlt számunkra elkésve vettük az alábbi méltatást. A lap már ki volt nyomva, mikor érkezett. Most a következőkben adjuk : A nagykárolyi Oltáregyesület ezidei első felolvasó estéje remekül sikerült. Pallmann Péter rövid, talpraesett megnyitója után, melyben az élőképekből kiindulva az esték czélját festőién jelezte, egy élőkép ragadta a néző-közönséget az égbe. Jákob álma volt ez. Égigérő létrát látott. melyen angyalok jártak. Bájos angyalkák, aranyos lelkek jártak mi előttünk is. Mintha csak édes álom volna. Dr. Wolkenberg Alajos művészies előadása gyönyörködtetett ezután. A szivről beszélt, az emberi élet, az emberi érzés és malasztos élet szervéről. Mázsás gondolatok, szellemes mondások, művészi kidolgozás és mesteri előadás méltó foglalatja volt a szivnek. Dragoner Lajos a „Művész ábrándjá“-t játszotta.. Csendes, sejtelmes hangokat csalt ki hangszeréből. Mintha csak álmodnék, aztán e hangok életté válnak, majd szinte mennydörögve zugnak. Szivén, érzésén szűrte át s igy bízta biztos, nyugodt kézzel e dallamos érzéseket a zongorára, hogy behatoljanak s ábrándokba ringassák a mi hétköznapi lelkünket is. És ez sikerült neki, ez legnagyobb dicsérete. A tapsot egy-két magyar nótával köszönte meg. Sikolya István Gáspár Anicza diszkrét és finom zongorakisérete mellett Rákóczi búcsúját adta elő. Nem keresi pathetikus előadásban a hatást, természetes egyszerűséggel ad elő. De ehhez mesterien ért. Egy kis drámai költeményt szavalt még ráadásul. Dombai Öyula müdalokat énekelt. A „Hajdúk hadnagyáéból való részleteket. Hangja érczes, tiszta, a magas régiókban meglepően szép. Előadása nyugodt, biztos. Jutalma zajos taps úgy, hogy magyar nótákkal kellett még tetéznie azt a sikert, melyet első fellépésével aratott. „Salamon Ítélete“ ez. élőkép zárta be e művészi magaslaton álló estélyt. Drámai, megkapó volt e kép, összeállítása művészi, az alakok festő-ecsetjére méltók. Köszönet e nemes élvezetekért a rendezőségnek. Egy járásbiró fegyelmi ügye. A Kúria kisebb fegyelmi tanácsa Bernáth Géza vezetése mellett a minap Acze'l Gyula rahói járásbiró fegyelmi ügyével foglalkozott A járásbiró bűne az volt, hogj Popovics Tománé nevű bilini rusznák asszonyt tévedésből öt nap helyett tízre csukatta le. A jeles asszonyságot ugyanis a bíróság tiz napra átváltoztatható száz korona pénzbüntetésre ítélte, ezt a büntetést azonban a máramarosszigeti törvényszék ötven koronára, nem fizetés esetén, öt napi elzárásra szállította le. A letartóztatott asszony hasztalan próbált tiltakozni az ellen, hogy ő nem tiz napra van elitélve. nem használt semmit. A debreczeni királyi tábla mint elsőfokú fegyelmi hatóság Aczél Gyulát az 1871. évi VIII. törvényczikk 20-dik szakasza alapján feddésre ítélte. A kúria előtt a vádlott járásbiró azzal védte magát, hogy tolihibából, emberi tévedésből történt a dolog. Abban az időben annyira túl volt terhelve munkával, hogy három ember helyett kellett neki dolgoznia. A rahói járásbíróságnál négy bírónak kellett volna lenni, de csak kettő volt. Az ő jegyzőjét is berendelték szolgálattételre Má- ramarosszigetre, ahol akkor a rablógyilkos Húsz Abrahám pőre miatt a munka felhalmozódott. Különben is, az egész feljelentés bosszú müve, mert a műveletlen ruthén asz- szony, kit ő kártalanított, az ő megbüntetését nem kívánta. A Kúria fegyelmi tanácsa azonban jóvá hagyta az elsőbiróság ítéletét, mely igy jogerős lett. A kántortanitók adóügye. Szatmár- vármegye alispánja, majd fellebbezés folytán Szatmárvármegye közig, bizottsága Oaál Lajos zajtai kántortanitó egy adóügyből kifolyólag azon határozatot hozta, hogy a kántortanitók államadója a községi virilisták névjegyzékének összeállításánál nem számítható kétszeresen, mivel ezen kedvezményre az 1886 XXII. t. c. 33. szakaszának értelmében „csak a néptanítók és nem egyszersmind a kántortanitók is tarthatnak igényt“ !! ? Fent nevezett, a közig, bizottságnak ezen' az egész kántortanitói karra sérelmes határozata ellen panasziratot nyújtott be a m. kir. Közigazgatási Bírósághoz. Hazánk ezen egyik legmagasabb bírósága helyt adott a panasznak és 4835/1908 számú határozatával elrendelte az adó kétszeres számítását s egyben kimondotta, miszerint az alispán és közigazgatási bizottság indoka, érvelése „merőben törvényellenes.“ Jellemző közigazgatási viszonyainkra, hogy ily alapigazság bebizonyítása végett egészen a legmagasabb fórumig kellett elmennie az igazát védelmező tanítónak. Tanitógyülés. A nagybányai róm. kath. esperesi kerület tanítósága november 16-án tartotta őszi közgyűlését Alsófernezelyen. Gyűlés előtt rendes misét mondott Szögyényi Lajos plébános, mely alatt a tanítóság énekelt felváltott orgonálás mellett. Mise után gyakorlati tanítást tartott Pfeifer Jakab a számtanból és Halmi János a földrajzból. Ezután következett a gyűlés, melyen Pály Ede kér. esperes elnökölt. Lelkesítő megnyitó beszédében örömének adott kifejezést látva tanítósága, szép munkásságát. A múlt gyűlés jegyzőkönyvének felolvasása után az elnöklő esperes felolvassa Öméltóságának leiratát, melyben Nagy Károly giródtótfalui kántortan titoknak „Mit tehet a tanító az állatvédelem érdekében ?“ ezimü felolvasásáért és Láng Viktor szinérváraljai kántortanitónak elismerését fejezi ki. Ezt követte a tanítások bírálata, s Halmi János, Nagy Károly, Láng Viktor felolvasásai : „Mi a tanító teendője az idegességgel terhelt gyermekekkel szemben.“ A figyelmet lekötő felolvasásokért az esperes köszönetét fejezte ki. A beérkezett müvek közül Láng Viktor jutalmat, Halmy János dicséretet kapott. Említésre méltó Vagányi Kálmán felsőbányái tanító e két miiről mondott bírálata, melyet a gyűlés igen lelkesen megéljenzett. Több indítvány letárgyalása után Halmy János vendégszerető házánál fényes ebéd volt. Mulatság. A szatmárnémeti ref. felsőbb leányiskola és tanitónőképző tanári kara és ifjúsága folyó év deczember 12-én szombaton egy nagyobbszabásu tonczertet s vele kapcsokéban tánczmulatságot rendez a Vigadó összes helyiségében, az intézet építendő torna- csarnoka javára. A műsorra, mely a rokon- szabású estélyek terén meglepetést fog alkotni, előre is felhívjuk az érdeklődők figyelmét. A programmot egyik következő számunkban közöljük. A jó szívű emberekhez. Papp Bertalan, mint Írnok volt alkalmazva a magy. áll. vasutaknál Debreczenben s hivatalát 20 éven át példás szorgalommal töltötte be. Most aggkorára való tekintettel életének 68-ik évében nyugdíjazták nehány korona havi járandósággal, melyből magát és családját fentartani lehetetlenség. — A legnagyobb szegénységben van családjával együtt, nincs élelmük, nincs ruházatuk, maholnap a lakásból kidobják, ha csak könyörületes szivü emberek nem segítenek rajta. — Mint jó katholikus embert és mint a szatmári kir. kath. főgimnázium egykori növendékét ajánljuk szives olvasóink figyelmébe. Most annyival inkább reá van szorulva a könyörületes emberek segélyére, mert fia, ki a családnak is gyámo- litója volt, a síkos járdán elesett és lábát törte. — Adományokat nevezett czimére Deb- reczenbe Bethlen-utcza 63. szám alá kell küldeni. A „Szatmárvármegyei Gazdasági Egyesület“ igazgató-választmánya folyó hó 25-én Szatmáron ülést tartott, melyet közgyűlés követett. — A gyűlések iránt gazdaközönségünk körében általános volt az érdeklődés, amint azt a megjelent tagok nagy számából megítélhettük. A gyűléseken igen sok fontos, az egyesület vitális érdekeit érintő ügy került tárgyalás alá. Kiemeljük ezekből a következőket: ki lett mondva, hogy az egyesület a szövetkezettel szemben minden összeköttetést megszüntet s a czégből nevét törölteti; elhatároztatott továbbá, hogy a „Gazdák Lapjá“-val — miután az nem az egyesület érdekeinek s intencziójának meg- felelőleg lett különösen utóbbi időben szerkesztve, a szerződést azonnal megszünteti, tőle a hivatalos közlöny jelleget megvonja s 1909. évi január hó 1-sőtől kezdve az egyesület saját tulajdonát képező heti szaklapot ad ki. Mint érdekes beadványt tárgyalta az ülés Poszvék Nándor szövetkezeti igazgató kérelmét, ki a titkári állásba való visszahelyezését s fizetésének szeptember hó 1-től való kiutalását kérte. Az ülés, miután a jelenleg működő titkár választása ellen felebbezés nem lett beadva, tehát a választás jogérvényes: fl§k ííií 5Q7 QÉNÍinR űri és női czipész SZATMÍR, IliliiiluZí DAIll/Uli DEÁK TÉH, 7. sz. (HALMI HÁZ) ' J§|f Ajánlja a mélyen tisztelt közönségnek egészen újonnan és a mai kor igényeinek megfelelően * ttUTÍ ft&kl ho1 is a legelegánsabb kiberendezett Wj vitelben készülnek minden- ccccacocsoocc féle schevrau, lakk, box, zerge és strapa-czlpök. Vidéki megrendelésekre és hibás lábakra különös gond fordíttatik.
