Heti Szemle, 1908. (17. évfolyam, 1-52. szám)
1908-11-25 / 48. szám
4 HETI SZEMLE Szatmár, 1908. november 25. inában hódolatát, ki később ismét — jó üzlet reményében — a sizmát is faképnél hagyva, beállott e szennyes lap üzletvezetőjévé, hogy mint legnagyobb hazafi és leg- hithübb katholikus, sárral dobálja meg saját egyházmegyéjének püspökét, Atyját és mesterét. Ilyen iparlovagok sem papi erényről, sem hazafiasságról nem beszélhetnek s ilyenektől gyaláztatni nem szégyen, de dicsőség. Midőn tehát eme lap szennyes támadásait ismételten s leghatározottabban visszautasítjuk, biztosítjuk egyházmegyénk illusztris főpapját, — kegyelmes püspökünket, — hogy ezen .támadások mit sem vonhatnak le azon országszerte kivívott tisztelet, szeretet és nagyrabecsülésből, melynek eddig részese volt s legyen meggyőződve arról, hogy egyházmegyéjének minden egyes papja, a kath. egyházhoz való ragaszkodás, a magyar haza szeretete, kötelességteljesités, fiúi hódolatteljes engedelmesség, ragaszkodás által igyekezni fog elfeledtetni az atyai szivét mélyen megsértő bántalraakat, ezáltal akarván egyházmegyéjének méltó fiai lenni. A nagybereznai esperest kerület papságának 1908. nov. 10-én megtartott kerületi gyűlésének megbízásából. Melles Endre, Dutka Mihály, kér. esperes. gk. lelkész, e. k. megb. Irodalom. — Művészet. színház. „Bohémszerelem.“ Szerdán és szombaton adták elő színházunkban Henri Hirch- man kedves zenéjíi operettjét, a „Bohém szerelmet.“ Igazi bohém élet folyik le előttünk a 2 óráig tartó operette előadásán, amely mulattató részletekkel bőven el van látva. A II. felvonásban a grófnő palotájában rendezett jelmezes bállal tetőpontra hág a darabban megnyilvánuló komikum. A darab meséje s szövege nem bir valami nagy értékkel, inkább a zene teszi kedvessé, a humora mulattatóvá a 3 felvonásos operettet. Az előadása sikerültnek mondható és a siker elérésében az előadó színészek egyformán osztozkodtak. Bállá Mariska (Mimi), ez a kedves subrette, ez estén is bebizonyította, hogy teljesen méltó elismerésünkre, nemkülönben Tibor Lóri is (Musette), szépen énekeltek, jól játszottak. Elég jó estéje volt ezúttal Boda Fereneznek is, ki egy pár áriát bár kissé erőltetve, de elég kellemesen énekelt. Somogyi Károly pompás figura volt, különösen a II. felvonás báljában mint a királyné személyesitője. A többi szereplő is igyekezett az estély sikerét előmozdítani. „Annusba.“ Csütörtökön este Gárdonyi Géza „Annuska“ czimü kedves falusi kópét láttuk és élveztük. A falusi életet ily igazán, hűen s igazságosan megfesteni nagyon kevesen tudják. E kevesek között van Gárdonyi is. Ha „Annuská“-t végig nézzük, beleképzeljük magunkat a falusi csendes, sokszor kedves életbe. Abba a romlatlan életbe, mely az erény, az erkölcs, a naivitásig menő őszinteség kereteiben mozog, de amely egyszersmind szomorú igazságokat rejteget magában. Meglepően szépen van lerajzolva a darabban Annuska tántorithatlan ragaszkodása a katholikus hithez, a szeretet, a melylyel ahhoz fűződik, a nevelés, melyet az apáczák zárdájában kapott. Hasonló erős vonásokban van megfestve a falusi földbirtokos szorongatott élete, kit a sors csapásai egyre sújtanak. A darab előadása jó volt. A czimszerepet Várady Jolán adta. Már egyszer megmondtuk, hogy Várady Jolán jeles naiva, az „Annuska“ előadása után ezen véleményünk csak megerősödött. Ez a törekvő fiatal színésznő igazi művészi tehetséggel bir. Szerepét igen helyesen fogta fel s jól dolgozta ki azt, látszik, hogy feladatát lelkiismeretesen végzi, kapott is tapsot bőven, meg is érdemelte. Peterdy Sándor (Nagy István) szerepéből tanulmányt csinált és mint mindig, úgy most is sikerült alakítást mutatott be. Dicsérettel kell megemlékeznem Fodor Oszkárról (Vad Imre), ki az újkori falusi tanítót hűen, természetesen, minden túlzástól, hamisságtól menten állította elénk. Elismerés illeti Herezeg Vilmost (Tétényi), Sipos Zoltánt (Balogh) és Hajnal Ilonkát (Sárika), kik szintén igyekeztek az est sikerét biztosítani. Ez alkalommal lépett fel először az uj komika, Szakácsnő Gárdonyi Teréz is. „4 heidelbergi diákélet.“ Nem volt kár ezt a német eredetű színdarabot magyarra fordítani A fenti czimü színmű az ily fajta irodalmi termék specziálisa. Van benne humor, satira, poezis s komolyság vegyest s mind ezen tulajdonságok értéket kölcsönöznek a darabnak. Az előadása hétfőn ment zónában telt ház előtt, elfogadható jó előadásban. Fodor Oszkár (Károly Henrik) her- czeget adta megfelelő értelemmel, intelligen- cziával. Jó professor volt Pét,érdi (dr. Püttner). Herczeg Vilmos a minisztert játszotta és egészen beletalálta magát a „kegyelmes ur“ szerepében. Pompás figurát csinált Sipos Zoltán (Lurtz) főkomornyik alakjából. Élénk fantáziával képzeltük magunk elé a hires Srnolen Tónit, pöffeszkedő, senkit sem érdeklő gőgjével. Jó volt még a kis Várady Jolán is. (M—n.) Színházi heti műsor. Ma, 25-én szerdán : Szulamith. Páros. 26- án, csütörtökön: Szentbemáti barátok. Először. Páratlan. 27- én, pénteken: Czigánybáró. Zóna. Páros. 28- án, szombaton: Komédiások. Először. Páratlan. 29- én, vasárnap : d. u. Peleskei nótárius, este Komédiások. Páros. ügyvéd volt, én is ügyvédnek vagyok a leánya, s te ilyen gorombaságot tudsz Írni az ügyvédekről. — Már miféle gorombaságot ? kérdeztem kíváncsian. — Felolvasom. „Valóban csekély jelentőségűek azok a gazdasági és erkölcsi eredmények, melyek ennek a nem díszes múlttal biró testületnek tevékenységéből háramlónak évszázadok óta magyar a társadalomra.“ Én dühösen ugrottam fel, kikaptam a lapot feleségem kezéből, hogy megnézzem s azután méltatlankodva kiáltottam. — Sajtóhiba! Sajtóhiba ! Hiszen az én kéziratomban éppen az ellenkezője van. Én azt írtam, hogy valóban nem csekély jelentőségűek azok az eredmények, — a másik helyen pedig azt írtam, hogy „ennek a díszes múlttal biró testületnek tevékenységéből.“ De hát egyik helyen kimaradt az a szó, hogy „nem“, ahol pedig nem kellett volna, ott meg oda tették. Lehet, hogy az a kis szó, mivel mint látom a sor elején volt, kibukott a helyéről s mikor visszaakarták tenni, két sorral lejebb tették. Olvastam aztán a czikkemet s olvasás közben időnkint fájdalmasan jajdultam fel és kiáltásban törtem ki. — Miért van itt pontos vessző, mikor az én kéziratomban kettős pont van! Nem vagyok talán olyan ostoba, hogy ennyit se tudjak! . . . Miért nyomtatták ide azt, hogy : ekkor, — a kéziratomban az volt, hogy : akkor. Hiszen ennek igy nincs értelme ! . . . Borzasztó ! Ez a szó félig görögösen, félig magyarosan van kiírva 1 Hátén nem tudok egy görög szót helyesen kiírni? ... Mi ez?! Mi ez ? Hiszen itt két sort átugrott a szedő! Persze! Mert a kéziratban két sorral lejjebb is evvel a szóval kezdődött a sor : „hogy.“ Csakhogy akkor már most ez az egész húsz sor itt érthetetlen. No a ki ezt olvassa, aligha nem a földhöz vágja ezt az újságot. S csakugyan az asztalra dobtam az újságot dühösen én is. Kis idő múlva azonban megint csak kezembe vettem, hogy szemléljem tovább a czikkemet. De alig olvastam belőle tovább 5—6 sort, még dühösebb lettem. Az újságot pedig most már összetéptem, s a kandalló nyílása felé dobtam a földre. Feleségem látva felindulásomat, felém sietett s hogy csillapítson, kezét kedveskedve öltötte karomba. Nekem jól esett a részvét s azért nyugodtan, sőt nevetve magyaráztam a dolgot a jó asszonynak. — A kéziratomban kérdőjel volt, e helyett azonban az újságban pont van, a minek folytán már most mint állítás, kijelentés hangzik a mi ott Írva van, tehát éppen a megforflitottja jut kifejezésre annak, a mi az én álláspontom volna. Az az én ismeretes álláspontom! hisz tudod: az én kedvencz témám, amit évek óta hangoztatok, amint csak alkalom van rá. Mikor most három éve egyetemi tanárnak habilitáltak s próba-előadásomat tartottam, ebben a kérdésben olyan éles differeneziám támadt egyik elsőrangú korifeusával annak a szaknak, hogy majd befagyott az egész dolog. No látod— tettem .hozzá tréfásan — most megtagadtam a Szigetvásárhelyi Ellenőrben elvemet és meggyőződésemet. Uj vaskereskedés! szeles béli Deák-tér 2. szám, vas és szerszám kereskedése SZATMÁR. (A városháza mellett.) ■ Uj vaskereskedési Ajánlja a n. é. közönség szives figyelmébe dúsan felszerelt áruraktárát mindennemű vasanyagokban, u. m.: rndvas, vaslemez, huzal, huzalszegek» vaskályhák, lemez és öntött vasedények, vasalók, evőeszközök, ollók, zsebkések, épület- és bútor-vasalások és minden e szakmába vágó árúkban. A Diabolit olaj (szagtalanító minden fertőző helyre) és az Admirál pormentesítő olaj egyedüli elárusító helye. mm w Kiválóan fontos iskolák, hivatalos helyiségek, kórházak, kávéházak, nyilvános magánklosettek és pissoirok részére. ■■ ■■
