Heti Szemle, 1908. (17. évfolyam, 1-52. szám)
1908-11-11 / 46. szám
HETI SZEMLE Szatmár 190S. novenber 11, csatára kél. A kereszt pedagógiája és a kereszt ellenségeinek pedagógiája. S ki tagadja, hogy a kultúra csinálásnak egyik hatalmas tényezője a pedagógia, a kereszt pedagógiájának győzelme pedig attól függ, hogy kié leszen a sajtó. * *\ * . . . Aquinói szent Tamástól A mi hitünk, egyszer azt kérdezték, honnan me- a m{ peda- riti csudás hitét, mely fényeskedő „öniánk nagy tudományával az ő bölcse- -----— letét és a benne rejlő igazságokat örök időkre szólókká teendi. A nagy és szent bölcs az iró asztala fölött függő keresztre mutatott. . . Uraim! Ha valaki tőlünk kérdezné meg, hol van a mi hitünk és e hitből gyökerező kér. pedagógiánk ereje, hol van elévülhetetlensége, a modern lelkek sóvárgását megértő, a szivek hullámzását lecsilapitó pedagógiánk forrása, ha megkérdené, hol találhat az örökös ellentétek közt hányódó ifjúság biztos alapot e büszke száladban : jusson eszünkbe az ősz pápának, X. Leónak heroszi alakja, egyénisége, öntudatának méltósággalteljes megnyilatkozása, niely- lyel az igazságra Istentől nyert fenkölt biztossággal mutatott rá: — Megujhodni Krisztusban, a szent keresztben. A mi tanitó-egyesületiink élete huszonötéves mesgyén áll. Egy emberi életben huszonöt év is számottevő. Alapja az ő egész életének. Ám huszonöt esztendő egy ily egyesületben : tiszteletreméltó. És nagy jelentőségű. Mert a mi egyesületünk a kereszt pedagógiájának szolgálatában, hitvallásában élve és működve, a legnyugtalanabb század haldoklásánál tanulhatta meg jól, hogy nincs más pedagógiában állandóság és nincs más nevelésben üdv . . . csak a kereszt pedagógiájában. 4 ____ ___ ____________ __ „T ömörüljünk.“ A „Heti Szemle“ 43-ik számában „Egyesüljünk“ czimen egy felhívás köttötte le figyelmemet, amely eszme borderedénél fogva megérdemli, hogy vele foglalkozzunk, vele eszmecserét folytassunk, s azt lehetőleg meg is valósítsuk. Tömörülés legyen jelszavunk, mert együttes erővel egy ezélt köny- nyebb elérni és megvalósítani, mint szétforgácsolt erővel, de meg az eszme fontossága is megkívánja, hogy róla egyet-mást e lap hasábjain elmondjunk. Csekélységem a tömörülés módját igy véli megoldani: A „Szatmár—ugocsamegyei rom. kath. néptanitó egyesület“ központi választmánya átiratban felhívná az Ung- Bereg- és Mármarosmegyei rk. tanító egyesületeket az egyesülésre. Ha a felhívás eredményre vezetne, akkor a Szat- már-ugocsamegyei rk. néptanitó egyesület megyés püspök ur 0 Méltósága fővédnöksége alatt „Szatmár Egyházmegyei rk. néptanitó egyesület elnevezéssel kezdhetné meg működését. így megalakulva, életbeléptetném a vándorgyűlések megtartását egyházmegyénk városaiban, még pedig egyik évben Szatmá- ron, azután Ungváron, a következő évben Beregszászban vagy Munkácson, de inkább Munkácson, földrajzi fekvésénél és történelmi nevezetességénél fogva, azután Nagyszőlősön, a következő évben Máramarosszigeten, azután Nagybányán vagy Felsőbányán, de inkább Felsőbányán, azután Nagykárolyban és esetleg Szinérváralján is. —- Most köny- nyen azt kérdezhetné tőlem valaki, hogy igen ám, de honnan vegyük a költséget, amikor még mindig vannrk iskolafentartó községek, amelyek tanítóiknak a fuvar- és napdijaikat ily közeli helyeken megtartott gyűlésekre sem akarják kiszolgáltatni. Erre nézve szerény véleményem ez : Indíttatnék egy országos mozgalom s hívjuk fel az ország kath. tanítói egyesületeket, hogy szerkesszenek egy memorandumot a kereskedelmi miniszterhez, hogy a nagyszünidőre, vagyis június 15-től szeptember 15-ig — 3 hónapra terjedő időre, tanulmányi ut czimen — a felekezeti tanítók részére féláru vasúti jegyet lenne kegyes kiutalni. A gyűléseket ezután minden év június 15-tői julius 10-ig terjedő időközben lehetne megtartani. Azért ebben az időben, mert junius 15-én túl faluhelyen már az előadások többnyire szünetelnek, városhelyeken is csak az évzáró vizsgálatok vannak hátra, de ezek is junius hó 24-, legfeljebb 26-án szintén befejezést nyernek, de meg a kántorfa- nitók is ebben az ibőben vannak legkevésbé elfoglalva. Hogy pedig az iskolafentartó községek erszényeit is egy jottával se terheljük el- törlendőnek vélem az esperesi köri gyűlések megtartását, sőt hogy még kevesebb költséget okozzunk, elegendőnek vélem minden második évben a gyűlések megtartását, mert ha fontos és sürgős ügyek várnának elintézésre, arra nézve elegendőnek vélem a nagyválasztmány egybehivását, mely a sürgős ügyeket elintézhetné. — Dejerős a reményem, hogyha a feláru vasúti jegyet megkapjuk, úgy minden évben is lehetne a gyűlést megtartani, s egy fillérrel sem okoznánk nagyobb költségemelést az iskolafentartókhak. így együvé tömörülve sokkal több és nagyobb munkát,végezhetnénk, mint amúgy. íme főbb vonásokban ismertettem a tömörülést. így vélem egy testté konczentrálni, egy táborba gyűjteni Szatmár-egyházmegye tanitóságát, ilyen tömöriiett egyesület mellett lehetne azután elérnünk azt, hogy Magyar- ország északkeleti vármegyéinek megismer- hetuők kultúráját, természeti szépségét. Azt hiszem, hogy egyházmegyénk rk. tanítói között egy sem lesz, ki egy szívvel és egy lélekkel ne óhajtaná az egyesülést. Igen szívesen venném e lap hasábjain erre nézve a véleményezést és hozzászólást. Azt hiszem, hogy e lap mélyen tisztelt szerkesztője is szives készséggel nyit tért az ügy megbeszélésére — Fel tehát a tömörülésre! Hogy ez úgy legyen, adja Isten! Láng Pál, / kántor-tanító. könyveinket Gártios Ferenc/, könyvkötészetében Szatmár, Kazinczy-utca 6-ik szám, hol Ízléses és csinos munkát gyorsan és jutányosán készíttetnek. Irodalom. — Művészet. SZÍNHÁZ. Nincs elvámolni valója ? A szinlapon olvasva a müvezetőség figyelmeztetését, hogy „fiatal leányokat a színházba ne hozzanak; azt gondolja az ember, hogy Heves igazgató ezen daraban valami vastag tréfával, durva, sértő frivolitással fogja traktálni a nézőt. Kellemesen csalódtunk. Van a darabban ugyan jókora darab pikantéria, mi elég ok arra, hogy a fiatalság e darab megnézésétől tartózkodjék, de a színmű ezen hibáját menti az a rendkívüli szellemesség, melybe a pikantéria burkolva van. A szellemessége, a fejtetőn álló jelenetek, a bonyadalraak, melyek az ily irányú franczia tüzes darabokat jel - femzik rendkívüli módon megnevettetik a nézőt. Szerdán és csütörtökön sokat mulattak a szellemes franczia bohóságon nem külön- ban a darab bemutatóin ; Fodor Oszkár (Távolin) Rónai (Duppont) Somogyi K. (La Bánié) ; a nők közül Bores a iné (Duppontné) Kendi Boriska (Paulette) és Varadi Jolán (Lise) sikeresen juttatták érvényre a vígjátékban csillámló szellemiséget rengeteg tapsot aratva, A C'ók király. Ha már van annyi rek- lamkirály : kalapkirály, acélkirály, vaskirály és pénzkirály, mért nem volna csókkirály is. Az utóbbi azonban aligha éli túl reklamkol- légáit mert az Orbán-Sztojánovics-féle “Csókkirály“ bizony gyengén van elbocsátva hazulról, sem szöveg, sem zene, mindakettő nélkülöz eredetiséget, újdonságot s különösen a zenekedvelő melódiákat. A csókkirály partitúrája tehát arra való, ahoz hasonló érdemmel biró operettek kerültek: ad acta. Szombaton és vasárnap mutatta be a társulat ezt a rövid életű gyenge operettet; szombatra még volt nézője, de már vasárnap ugyancsak meglátszott a házon, hogy a „Csókkirály„ visszontlátásán éppen nem örülnek. Az előadó személyzet igyekezett a darab gyengeségén segíteni, de minden törekvésük kárba veszett munka volt, egy-két jelenetet leszámítva szánalmas vergődés volt a munkájuk. Balia N. ozimszerepben, Tibor Lóri (a királyné) Somogyi (Bombatillós) szerepeikben próbálkoztak eredményt mutatni, de nem koronázta igyekezetüket siker. Magukon a színészeken is meglátszott a megfeszítő munka, egész este kedvetlenül játszottak. „Színházi újság“. Ily czimü kis csinos lapocska jelenik meg naponta este 6 órakor mig a. színi saizon tart ifj. Litteczky Endre Biki Sándor jó nevű hírlapíró társaink szerkesztésében és kiadásában. A lapocska régi hiányt pótol. Alakja és tartalma a fővárosi ily irányú lapokhoz van szabva s mondhatjuk, hogy amint az első számokból tapasztaljuk — a tartalmát és alakját tekintve oly nívón áll, hogy bármily fővárosi színházi újsággal megállja a versenyt. Ajánljuk a színházba járó közönség figyelmébe és pártfogásába. Ara 4 fill. Kapható minden hírlap árusító üzletben és este a színház előtt a buzgó „rikkancs“ hadnál. CSAPD LAJOS ELSŐRANGÚ PAPI- v Magyar díszruhák, Polgári ruhák, Papi öltönyök, Libériák, ES POLGÁRI SZABÓ Szarvasbőr- Czimádák, nadrágok, __ _ *«,«**« « ,_ , , „ Palástok, fövegek, Bőrkabátok iSS^JlkTHEJLELy D©Ák-t©r 7., (I. emelet). készítését elvállalom. /S Tisztelettel CSAPÓ LAJOS, V Reverendák, Mindennemű öltöny készítésénél a fősulyt az elegáns szabás és Unom kivitelre fektetem, a mellett teljes kezességet vállalok szállítmányaim valódi színe és tartósságáért. Nagy raktár honi és angol szövetekben. sz a bőin ester. f
