Heti Szemle, 1908. (17. évfolyam, 1-52. szám)
1908-11-04 / 45. szám
Szatmár, 1908 novenber 4. HETI SZEMLE fentartó karjai közt munkálkodó szerzetesek ... a népek első tanitói. „A pápaság vezető kezei közt és oltalma alatt élő és dolgozó szerzetesek törekvése — írja Osker Browniny, angol egyetemi tanár — másként hatott a művelődésre, mint pl. Nagy Károlynak törekvése. Nagy Károly történeti feladatainak csak egy része volt a közoktatás rendjének szervezése és általánosítása. A pápaság törekvése egyetemes vala; az egyetemes világnézet felé tört, melytől nem térhet el a társadalom ma sem. A történelem igazolja, hogy az idők folyásában minél nagyobb volt az eltávolodás a kereszténység egyetemes tanításától, világnézetétől, erkölcsétől, annál rettenetesebb a bábeli zűrzavar, a feneketlen fogalomzavar az emberi társadalomban.“ Szent Péter sziklájában bűvös erő rejlik minden időben, mely mint csudálatos társadalmi erő egységet teremt anélkül, hogy centralizáció bilincseivel a szabad mozgást akadályozná“ (Dr. Giessweín : Miért tártnak kath. nagy gyűlést?) Nincs ember Európában, írja Newmann, bármi vakmerőén is szól az egyház és pápaság ellen, ki ne köszönné a kereszténységnek azt, hogy egyáltalán műveltsége van. A pápaság szerzetei voltak az erények védőbástyái, menedékhelyei az elnyomottaknak, a népnevelés és nemzetek műveltségének középontjai, a tudományok szabad hazája, az irodalom leltára, az ifjúság iskolája, a kereskedelem, ipar, földmivelés és művészet forrásai. A pápaságtól képviselt kereszténység volt az európai népek tanítómestere. Tisztelt Uraim ! Ez a múlt. A pápaság isteni hivatásának nagy, tiszteletre méltó mutatója. Halvány, gyenge vonásokban, megvilágításban. A lélektani alapokon nyugvó a pápaság didaktikából tudjuk, hogy aki a ami mocjern jelent jól meg akarja érteni, annak ———---elsőben a múltakkal kell tisztában -!!!.'■- lennie. Atörténelmi fejlődés világos belátása nélkül csak száraz adatok birtokában vagyunk. De nem a logikai tudásban. És a múlt eseményeit mindig az igazság mérlege szerint kell megítélnünk . .. különben hamis jelenben élűnk. Az a vád, melyet már tankönyveink némelyikébe is becszempésztek, hogy a pápaság elnyomta, fő\eg elnyomja a szellemek ébredését — történelmi hazugság. E hazugságot éppen a mai kor magas keresztény műveltsége cáfolja meg. Bizonyos, hogy az idők folyásában soksok, minden megváltozott. Szélsőséges törekvések, forradalmi erőkifejtések . . . csak az Egyház, a pápaság maradt ugyanaz. Nem változott. A népek művelődésének fejlődésében az Isten bölcsességét, akaratát képviseli. Ez az isteni akarat az emberek munkájával világokat teremt és történelmet csinál. Az Egyház éppen azért változhatlan, az képviselője: a pápaság is. De ezen alapból azt a következtetést vonni, hogy a pápaság nem tudja megmenteni a harmóniát a hivő lelkek és a győzedelmes modernismus, modern kultúrával, haladással szemben, nem tudja lecsende- siteni a vágyó lelkek epedését, meggyógyitani a szívek kínjait: hamis és jogtalan, de meg igazságtalan következtetés is. Az Egyház nem ellensége a szellem szabad szárnyalásainak. Az egyház ismeri a lelkek vágyódásait és a szívek vergődő kínjait. De őrt állt minden időben és ezt teszi ma is, hogy a lelkek szárnyalásai oda ne jussanak, ahonnan a bukás teljes anyagba való futást jelent, ahol a vágyak és ezekből fakadó sebek, kínok őrületbe, öngyilkosságba viszik a vergődő emberi társadalmat. Az emberiség jobbjai, a tisztábban látó bölcselők, a nemzetek ideálisabb szintáján daloló költők is intették és intik az elrohant múlt és a most kacérkodó XX. századot a követő irányok veszedelmességére. Inkább inthet az Egyház, képviselője a págaság, a szellemi és erkölcsi fejlődésnek született vezére. S mikor int, nem akadályozni, hanem biztosítani akarja a haladást. Ami jót, újat ez a modern kor igér, kíván, követel, azt a kereszténység körében még mélyebben, még szélesebben meg lehet csinálni. S amit kiküszöbölni akar, a helyett nem tud a modern kor semmi vigasztalást nyújtani. A katholicizmus egy ellenvetést sem hagy válasz nélkül, valamint egy fájdalmat sem hagy vigasz nélkül — a modern korban sem. Pedig ő az ma, ami volt kezdetben. A pápaság nem most először találkozik újabb és újabb tanokkal, melyek az ő halálát jósolták, befolyását kicsinyelték, maradiságát ócsárolták . . . Olyanok voltak ezek a tanok, mint a zápor esőből áradott vizek, nagy zúgással folytak, talán itt-ott romokat is hagytak, de hamar elfolytak és elfogytak. Csak egy jó emberöltő időn keresztül tartsunk szemlét. ... Az agg, a nagy szenvedések kálváriáját megjárt IX. Pius haldokol. A világ lélegzete eláll. Tekintete Péter sziklájára van szegezve. Aggódás és félelem borul a hívő lelkekre is. Mi lészen ? Hiszen az ellenséges táborból hallszik a büszke jóslás. Az agg IX. Pius halál- csengője a pápaság lélekharangja lészen. Vége ... a pápaságnak! Ám mi történik ? A lélekharang megszólal. És felhangzik csakhamar utána a Te Deum öröméneke. Van pápánk! Országokban és nemzeteknél zugó harangok hirdetik, hogy van pápánk. Leo a neve. Oroszlán a maga hivatásának tudatában. A kereszténység értelme az, mely az ő lelkében tüzet gyújt. A világ katho- likusságának szíve az, mely az ő kebelében megdobban, a Szentlélek ereje az, mely az ő ajkán megszólal az erő és hatalom teljes méltóságában. Terhelt, nehéz idő integet feléje. A fogalomzavar sohasem volt nagyobb talán az emberi társadalomban, mint éppen most. De ő, XIII. Leo bölcs, aki egyszerre átlátja iszonyú helyzetének nagyságát. Fogoly marad ő is fizikailag, de szelleme kiszáll és uralkodó lesz. Uralkodó fejedelem, akit királyok, nemzetek kérnek fel békebiróul. Aki oroszlánhoz méltó bátorsággal nyúl bele a sötétnek bélyegzett középkor közös kincseibe és kiveszi onnan Aquinói Szent Tamás bölcseletét és megmutatja a keresztény világnak. Nézzétek,. az itt szendergő eszmék, tanok nem múló lidérczfények. Nem is hirtelen záporesőből eredeti zuhatag. 3 _ Na p, melyet egy időre fellegek boríthatnak, takarhatnak. De amely, miként a királyi nap előtör, hogy fényt, világosságot, áldást terjesszen szerteszét a világon. És jött a föld alól, ahonnan eddig döbö- gése, indulása hallatszott ... a szocziálizmus. Remegnek a nemzetek, merényletek áldozatai az uralkodók. Nagy csendesség és tehetetlenség borul a társadalomra. És ime a pápaság, a kath. Egyház, XIII. Leo az egyedüli, aki az oda dobott keztyüt fölveszi. Figyelmezteti a nemzeteket, hogy a szocziálizmus nemcsak a gyomor, a gazdaság kérdése, de mindenek felett vallás-erkölcsi mozgalom. XIII. Leo kiadja munkás enciklikáját és ime az egész kereszténység lelkén friss fuvallat megy keresztül és a kereszt zászlaját a szocziális harczok közepébe állítják. (Vége köv.) Dolgozzunk. A „Heti Szemle“ egyik közelebbi számában megjelent egy czikk „Egyesüljünk“ czim alatt, ez megragadta figyelmemet s mert tanügyről van benne szó, sietek egyet mást, rövid vonásokban elmondani. Csekélységem volt az, ki az ugocsai esperesi kerület tanítói gyűléseit már akkor helytelen megalakulásnak tartottam. A „Szatmár és Vidékében“ kifejtettem, a törvényekre hivatkozva, a tarthatatlanságot. Az eredmény meglett. A szatmári rom. kath. tanitói egyesületből lett „Szatmár és Ugocsai“ r. k. tanitói egyesület. Dolgoztunk eredményesen. Az isteni Gondviselés Máramaros országába vezényelt. Innen és figyelemmel kisértem a „Szatmár és Ugo- csa“ megyei róm. kath. tanitói egyesület működését. Az idősebbek közül számosán emlékezhetnek, hogy anyagi áldozatot nem kímélve, majdnem minden gyűlésükön részt vettem. Mármarosba kerülve, boldogult Schőn- her apát főesperes hathatós támogatása után alapszabállyal jóváhagyott róm. kath. tanító egyesületünk alakult. Működtünk is több ideig: magam mint választmányi tag, mindent elkövettem az egyesület érdekében, hiába! Közbe jött akadályok miatt, a működésünk megbénult s évek óta nincs gyűlés. Vagyunk, mint a megoldott kévék. Tudomásunk szerint, sok kath. tanító tagja az „Általános mára- marosi tanitói Egyesületnek.“ Ám legyenek. Hogy hová fog ez vezetni, egy olyan megyében, hol maga a kincstár a kegyura a róm. kath. iskoláknak s ez a magas kegyur rendeletileg még 1904. év október havában magvonta a róm. kath. jelzőt s nem ismer mást, mint „kincstári iskolát.“ Széthúzás. Sőt a törvény világos szavai ellenére oda lyukadtunk, hogy nem vagyunk biztosak arra nézve, hogy hát tulajdonképen ki a parancsoló, a most már tisztán kincstári iskolában. Dolgozzunk a kereszt tövében. Neveljünk Egyházunknak, édes hazánknak hasznos polgárokat. S ha lehet, tömörüljünk hitünk és szent vallásunk érdekében. Több szem többet lát. Bölcs vezetés után sorompóra állunk s az alvó leányzót a Máramarosi róm kath. tanitói Egyesületet, fölébresztjük üj vaskereskedás í SULIS BÉLA —“----------------------------------Deák-tér 2. szám. ® 2* a t'tvt á i va s és szerszám ■ kereskedése ■ SZATMÁR. (A városháza mellett.) üj vaskereskedás í Ajánlja a n. é. közönség szives figyelmébe dúsan felszerelt árúraktárát mindennemű vasanyagokban, u. m.: rndvas, vaslemez, huzal, huzalszegek, vaskályhák, lemez és öntött vasedények, vasalók, evőeszközök, ollók, zsebkések, épület- és bútor-vasalások és minden e szakmába vago arukban. A Diabolit olaj (szagtalanító minden fertőző helyre) és az Admirál pormentesítő olaj egyedüli elárusító helye. mm Kiválóan fontos iskolák, hivatalos helyiségnek, kórházak, kávéházak, nyilvános magnánklosettek és pissoirok részére, |
