Heti Szemle, 1908. (17. évfolyam, 1-52. szám)
1908-10-28 / 44. szám
4 „HETI SZEMLE“ Szatmár, 1908. október 28. kit az országban, bármely nyelvet beszéljen s bármely fajhoz tartozzék is. A többség tényén kívül meg van a magyar államiság fensőbbségóhez a jogezim azért is, mert a magyar faj volt századokon keresztül ennek az országnak államalkotó nemzete, és mint olyan, intellektuális, gazdasági előnyénél fogva a vezetésre, hegemóniára és szupre- matiara hivatva van, amelyről lemondani nem fogunk, de nem is szabad. (Zajos éljenzés és helyeslés). Mi békét hozunk idegen ajkú honfitársainknak az engesztelődés a béke malasztjával megyünk eléjök. Nem úgy teszünk, mint az egykori római, akinek egyik kezében béke, a másik kezében harcz volt. Mi mindkét kezünkben békét hozunk és ezért belátást remélünk tőlük. De ha békét hozunk is, ne feledje senki, hogy az ellen, aki a magyar államiságnak meg nem hódol, a magyar államiság eszméjét el nem fogadja, annak következményeibe és folyamá- nyaiba bele nem illeszkedik, meg tudjuk védeni a magyar állam jogát. Két dolgot nem engedünk. Semmiféle körülmények között először azt, hogy kívülről jöjjenek sugalmazások api- ratták amelyek elcsábítják és tévútra vezetik ami idegen ajkú polgártársainkat és bennük mindenféle kifelé gravitáló vágyukat ébresztenek : e törekvések ellen irgalmatlanul és kérlelhetetlenül fogunk harczolni, ebben az országban sem román, sem tót, sem szláv, sem szerb, sem német irredentát nem fogunk megtűrni. (Hosszas éljenzés és taps). Másodszor: minden idegen ajkú polgára ennek a hazának ami testvérünk, egyenlően bánunk velük, egyenlő joguk van, törvény előtt különbséget velük szemben nem teszünk, faji, nyelvi szokásaikban álló hagyományaikat is tiszteletben tartjuk, amennyiben a magyar államiság követelményeivel szemben nem állanak, a legmesszebb menő testvéri érzéssel eonamóre vagyunk, készek kezelni mindazt irányunkban, ami a magyar állam egységében nem ütközik : semmi olyan törekvést, amely egy belső tagolást akar előidézni, egy egy belső demarkácianális vonalat akar huzni, el nem tiirünk, mert ez az állam nem federelásztikus irányzatok alapján épült fel, hanem az egységes magyar állam eszmén és semmi féle federelásztikus aspirátiot vagy törekvést el nem fogadunk, még a legkisebb kezdetet sem, mert az az ország veszedelmét és végeredményében megállapíthatjuk az ő veszedelmüket is jelentené. Mert nézzenek ami idegen nyelvű polgártársaink a szomszédságba és akor be kell látni, hogy ha mi egyes csoportoknak, egyes fajoknak a magyar államiság rovására oda dobnánk engedményeket és áldozatokat a magyar államiságból, ők azon összeütköznének egymással és egy saját érdekeiket sokkal kevésbé tudnák érvényesíteni, mintha az ő nyelvi és faji érdekeik semmi csorbát nem szenvednek a magyar álllam keretében, mert mi elvenni nem akarunk semmit, mi csak adni akarunk nekik, mi képesíteni akarjuk őket arra, hogy a magyar kultúrába beilleszkedjenek, a kultúra jótéteményeivel is akarjuk őket magunkhoz csatolni, amint mondtam szeretettel, kimélettel és igazságosan. (Helyeslés). Nem kell ezeket az elveket Szatmáron hirdetnem, ahol csupa lelkesedést látok lobogni a szemekben és a jó és magasztos törekvések utáni buzgóságot, lángoló hazaszeretetei. De mondom, hogy a magyar nyelvnek az ápolása, terjesztése és szeretete minden magyar emberrel vele született, mert a magyar nyelv a magyar embernek legnagyobb kincse, vára, erőssége, dicsősége; a magyar nyelv a magyar embernek az, ami a gyermeknek a szülő, akitől életét vette, ami a szülőnek a gyermek, akinek életet adott; ezt ápolni, fejleszteni természetes ösztön és kötelesség. A nyelv eszköz arra, hogy terjesszük a műveltséget, a kultúrát s a kultúrával erkölcsöt és felvilágosodást. Eejtegette ezután a szónok, hogy azok az egyesületek tehát, amelyek ezeket az elveket tűzték ki maguk elé nagy jelentőségű, ideális munkát végeznek, egy második honfoglalást végeznek, amely nem buzogánnyal, nem ijjal, nem karddal, hanem az értelemhez és szivhez szólással szerez ennek az országnak hü és ragaszkodó, rendíthetetlen híveket. Ezekben akartam kitárni önök előtt mind azt, amit az ünnepély ihlete bennem támasztott. Ezek után ismételten elismerésünket és köszönetünket fejezem ki a társulat eredménydus működése iránt, kívánva, hogy hasonló buzgalommal folytassa tovább nemes működését. (Hosszas meg-megujáló taps és éljenzés). Ezután Ilosvay Aladár vármegyei alispán a Széchenyi-társulat alalelnöke mondott szép záró beszédet, amelynek során indítványozta, hogy az elhangzott beszédek jegyzőkönyvileg örökittessenek meg, ehhez a diszgyülés egyhangú lelkesedéssel járult hozzá. Ilosvay beszédével a diszgyülés véget ért és a jelenvoltak a Hymnus lelkes éneklésével oszlottak szét. Délután 2 órakor a Pannónia nagy éttermében a vendégek tiszteletére 300 terítékű bankett volt. Az asztalfőn özv. Gróf Károlyi Istvánná ült, tőle jobbra Széli Kálmán, balra dr. Boromisza Tibor püspök. A toasztok sorát Ő Méltósága a megyés püspök nyitotta meg a királyra mondott következő felköszöntővel: Mély jobbágyi hódolattal sziveinkben, el nem múló lelkesültsésgel ajkainkon kiáltsuk, hogy Magyarország királyát felséges urunkat hosszú életen át tisztelje a világ: szeresse az ő alkotmányát nagyra becsülő fölként királyát a magyar és a magyar szivek öröme védje Felséges urunkat egy hosszú életen át! Kiáltsuk azért éljen a király! (Élénk éljenzés). Toasztokat mondtak még dr. Falussy Árpád főispán, dr, Vajay Károly polgármester, Károlyi Mihály és Gyula grófok, Ilosvay alispán, dr. Fechtel János, b. Kovács Jenő, Domahidy István, dr. Kelemen Samu és mások. Este a várost kivilágították és az ünnepségek sorozatát a színházi díszelőadás rekesztette be. Színre került Rákosi Viktor „Elnémult harangok“ cimii szinmüve kerek- ded jó előadásban, melyben Peterdi (Todo- reszku) Fodor (Siniándi) Sándor (Flórika) tűntek ki. HÍREIK. Temetők ünnepe. Csendes készülődéssel várják az emberek november elsejét. Azt a napját az évnek, melyen kegyeletes, érző szivek ünnepét ülik a temetőben. Pár nap múlva megélénkülnek a temetők. Szótlan bánatos emberek járnak a besüppedt sirok között. A kiknek halottja van, oda jár most. Összejárja a halottak birodalmát és dolgos kezekkel lát hozzá a munkához. Feltölteti friss komokkal a sirt és kitépi a virágok között vadon nőt dudvát és gazt. Más síroknál kertészek dolgozgatnak. Ásóval kapával formálják, rendezik a hantokat és téli zöldet, őszi rózsákat ültetnek a porhanyós földbe. A legtöbbel azonban nem törődik, nem gondol senki sem. Elhagyatottan áll évek óta, nincs a ki gondoljon rá. Eltemették a halottakat s aztán elfeledték. — Itt említjük fel, hogy az egész országban rendeznek az idén temetői gyűjtést a tüdővészesek javára. A szatmári gyüjtőbizottság élén Uray Gézáné és Jókéi Károlyné egyleti elnöknők állanak. A király ajándéka a pápának. Már elkészült az az ajándék, amelyet a király a pápának ötven éves papi jubileuma alkalmából ad. Az ajándék egy arany feszület, amely hatvan aujorl foglalt gyémántból és ötven ugyanoly foglalásu rubinból álló keretben Krisztusnak vert aranyból való képét mutatja. Az egyik oldalon levehető aranylemezbe vannak vésve latin nyelven a következő szavak. „I. Ferencz József császár és király, aki hatvan esztendeig töltötte be hivatalát, szerencsét kíván X. Pius pápának, aki ötven esztendeig végezte szent hivatását — 1908-ban, mindkettőjük jubileumának esztendejében“ A latin fölirat disztihon formájában van megszögezve. A kettős jubileum eszméje kifejezésre jut a hatvan gyémánt és az ötven rubinban is. Superintendens beiktatás. A tiszántúli ref egyházkerület uj superintendensének, Eröss Lajosnak beiktatási ünnepélye november hó 17-én lesz megtartva Debreczenben, az egyázkerület őszi közgyűlésén. A beiktatási ünnepség előkészítésével egy több tagú küldöttség van meg megbízva. Elhalt törvényszéki biró. Várady Gábor máramarosszigeti kir. törvényszéki biró e hó 24-én Budapesten hová súlyos gyomorbajának gyógyítása végett utazott, elhalt élete 45-ik évében. Kiváló képzettségű biró volt, igy nagy veszteség az igazságszolgáltatásra. Legutóbb a Husz-féle rablógyilkossági perben szerepelt és tett szert országos névre. Hymen. Ifj. Luby Géza árvaszéki ülnök, Lnby Géza orsz. képviselő fia jegyet váltott Makai Fábián Sárival, Hmmos Gáborné leányával. — Wächter Antal erdődi uradalmi gépész a múlt csütörtökön vezette oltárhoz Adatnesz Ferencz mezőteremi gépész leányát, Arankát. — Mihály ffy Pál, a halmi felső gazdasági népiskola tanára vasárnap eskü- dört örök hűséget Klein Mária halmi állami elemi iskolai tanítónőnek. — Varga Károly halmi ref. lelkész csütörtökön esküdött örök hűséget Debreczenben Szabó Etelkának. — Pincz Mátyás kir. kath. főgimn. tanár jegyet váltott Féhérgyarmaton Dóka Bertalan föld- birtokos leányával, Mariskával. — Simon Ferencz fogyasztási szövetkezeti üzletvezető vasárnap esküdött örök hűséget Jászai Annának. — Rácz Inu'e, a máramarosszigeti polg. fiúiskola igazgatója szombaton esküdött örök hűséget Sopronban Vainer Ilona áll. isk. tanítónőnek.— Szmólay Vilmos felsővisói adótiszt a napokban esküdött örök hűséget Márkus Idának. — Bacsinszky Gyula munkács egyház m A kolozsvári „Kristály“ Gőzmosó és Vegytisztító Gyár: f feliéinemraelíet és felsomliáUsit előnyös árak ellenében. ®r*°" TPi'y lxrkr>rkiiát meghaladó megbixások bér- 1 --------—----------------------------------------------•*s* “ ,,n,l 1 mentve küldetnek: vissza, a * C somagolás díjtalan! Czím : ®®@®@ „KRISTÁLY“ GŐZMOSÓ GYÁR a KOLOZSVÁR, Pályaudvar.
