Heti Szemle, 1908. (17. évfolyam, 1-52. szám)

1908-10-14 / 42. szám

Szatmár, 1908 október 14. „HETI SZEMLE 3 Világpolitikai események. A múlt hét folyamán nagy események játszódtak le a világpolitikában. Bulgária, mely eddig mint fejedelemség a török szultán szuverensége alatt állott, önálló királyságnak kiáltotta ki magát. Királyunk pedig Boszniát, és Hercze- govinát, mely tartományok ez ideig csak ideiglenesen tartoztak a monarchiához, végleg elfogadott tartományoknak jelentette ki. Ez az utóbbi esemény lázba hozta a szerbeket, mert általa a magyar király egy csapásra véget vetett a nagy szerb ábrándnak. Köve­telték a háborút Magyarország és Ausztria ellen, önkéntes csapatokat gyűjtöttek, millió­kat ajánlottak fel hadi czélokra. Az ellensé­ges hangulatot még jobban szította Anglia érthetetlen magatartása, melylyel az anexió ellen fellépett. Puskaporral telvén a levegő, nálunk is meg kellett tenni a védelemre a szükséges lépéseket, a magyar hadihajók leúsztak a Dunán és Belgrádtól, Szerbia fővárosától 35 kilométernyire vetettek hor­gonyt. Készenlétbe lettek helyezve a zág­rábi, temesvári és eszéki hadtestek, a szerb határt katonai őrizet alá vették. A háború­ból azonban nem lesz semmi, mert a nagy hatalmak elismerik az anexiót. A szerb skupstina (országgyűlés) tudo­másul vette kormányának az anexió tekin­tetében elfoglalt álláspontját, mely a nagy­hatalmakhoz intézett tiltakozó jegyzékben jutott kifejezésre, nagy többséggel elvetették a hadüzenetre vonatkozó indítványt. Most már az a kérdés, hogy vájjon Ausztriához, vagy Magyarországhoz fogják-e csatolni a tartományokat, mi felett a két állam ország- gyűlése határoz. Törökország pedig Bulgária ügyét viszi kongresszus elé. Ha még megemlítjük, hogy a bulgáriai és boszniai események hatása alatt Kréta sziget lakossága kikiáltotta Gö­rögországhoz való csatlakozását, beszámol­tunk e hét világtörténelmi eseményeivel. A szultán ebbe is kénytelen lesz belenyugodni, hogy Kréta kivonta magát a török fenható- ság alól. Csanálosi ügyek a vármegyénél. A csanálosi tarthatatlan állapotok egy inczidens alkalmából a legközelebbi várme­gyei közgyűlésen is szóba kerültek. Az ügy sokkal szélesebb körben keltett érdeklődést, hogy sem ismertetése épen lapunk részéről, mely az ottani jegyzőnek a községgel szem­ben való tűrhetetlen viselkedését többször szóvá tette, teljes mértékben indokolt ne volna. Egyébként is érdekes és tanulságos az! A vármegyei gyűlésen úgy délután 3 órakor a póttárgysorozat 25. pontja került sorra, mely Szabó Dezső körjegyző felebbezésé- röl szól a csanálosi községi temető elidegenítése tárgyában. A tényállás ez: Néhány évvel ezelőtt szükségessé vált a hitközségi temető .kibővi­tásé, s aztán a község, mely a Canonica vizitatio újabban hozott miniszteri rendelet értelmében is— ezt is az akadékoskodó jegyző provokálta — a hitközség szükségleteiről gon- doskudni tartozik — a régi temetővel konti- mitásban uj temető rész megvétele által segí­tett a hiányon — kifejezetten is azzal a szándékkal, hogy az ugyanolyan jellegit legyen, miát a régi temető, t. i. katholikus, ami az ismert jogi elv alapján is természetes: Accessorium sequitur suum principale! Ez fájt a jegyzőnek, ki mióta Csanálo- son van, mindenféle üdvös közérdekű dolognak veszekedő természeténél s vallási gyűlölködé­sénél fogva kerékkötője. A plébános indít­ványára a községházán négy Ízben tárgyalt s végeredményében 1907. dec. 1-én egyhan­gúlag megszavazott határozatot, mely szerint az uj temetőrész az egyházközség tulajdo­nába engedtessék át s a kath. egyház nevére keheleztessék, megfellebezte. így került a csanálosiak temetőügye a vármegye elé. — Itt az állandó választ­mány alaki hibák miatt megsemmisittetni javasolta a község határozatát. Ilyesmit szó nélkül hagyni nem lehetett. Rónai István csanálosi plébános jelentkezett szólásra, s miután az elmondottaknak megfelelően is­mertette a tárgyi lényállást, s meggyengi- teni törekedett úgy az alaki kifogásokat, mint a jegyző fellebbezésének indokait, be­széde resultátumaként azt az álternativát állította fel, hogy vagy nem oly lényegesek a felhozott alaki hibák, s az esetben a Csanálos község képviselőtestületi határozatának megerősí­tését nem lehet megtagadni, — vagy pedig ko­molyak és föltétlenül számba veendők azok s akkor — mert a hibákat a jegyző követte el —- ellene a vizsgálat rendeltessék el. Rendel­tessék annyival is inkább, mert a jegyző csúf játékot üz a községgel szemben akkor, amikor egyrészt felebbez, s másrészt ugyan­akkor gondoskodik oly alaki hibákról, me­lyekkel felebbezésénél a község bosszantá­sára célt ér. Kérlelhetetlen logika nyilvánul meg abban ! — Csak közbeszólásoktól za­varva s a főispáni csengettyűtől mega­kasztva mondhatta el azokat Rónai plé­bános megtoldván felvilágosításait azzal is, hogy Szabó Dezső még a jegyzőkönyvek csonkítás vagy toldás által való meghamisí­tásától sem riad vissza. (Aminthogy a te­mető átengedéséről szóló községi gyűlési jegyzőkönyvbe sem vette fel, hogy a község önként gondoskodni kívánt az esetleg elha- lálozandó idegen vallásfelekezetüek megfe­lelő temetkezési helyéről, amely körülmény lényeges akkor, amikor a jegyző fellebbező sének indokolásában „vak fanatismusról“, a „más vallásnak kegyeletének megsértéséről“ s az idegenek „árokba kerüléséről,, handa- bandázik,) Egyéb sem kellett. A Nagy László dédelgetett kedvenczét nyomban pártfogá­sukban vették a koalíciós darabantok s mert kerékbe nem törhették, a főispán rendreuta­sítással s széksértési perrel fenyegette meg a bátor szavú plébánost, végre azonban meg­elégedett azzal, hogy a jegyzőkönyv megha­misításánál általa mondottakat ad nótám vétette, mire Rónai kijelentette, hogy cso­dálkozik a felháborodáson, mert hiszen e panasz nem uj keletű. Emiatt és egyebekért már a tavaszi képviselőtestületi községi gyű­lés egyhangúlag fbizalmatlanságot szavazott a jegyzőnek, sajtóban is elhangzott már, sőt a belügyminisztériumba küldöttségileg vitt pa­nasz levélnek is egyik pontját képezi. Persze, hogy minden leplezetlen nyílt­sággal előadva érthető konsternácziót keltett. Dehát 15 évnek mesterségesen takargatott közigazgatási sebét fajdalom nélkül eltün­tetni képtelenség; valamint az is bizonyos, hogy „Csanálos átkának“ igaz megvilágítás­ban való odaállitása nem valami kellemes látvány s hogy a beburkolt igazságnak ereje, ha előtör, elementárisán hat. — Ám a közé­let megtisztítása mindenkire nézve elsőrendű hazafiui kötelesség ! Ennek a munkának voltak részesei: Berenczei Kováts Jenő és Luby Béla me­gyebizottsági tagok, kik a plébános által fel­vetett kérdésben dicséretremél tó igazságér­zettel hozzászólottak és a jegyző ellen a vizsgálat megindítását szorgalmazták. A vizsgálat megindítása a temetőügyre vonatkozólag határozatilag ki is mondatott. A vizsgálatot az alispán fogja vezetni. Hát az is eredmény! A többit egy ál­talános, mindenre kiterjedő vizsgálattól várjuk, mely szintén nem késhetik soká. Mindezekből a tanulság : Megyei ellen­zék, hol késel az éji homályban ?. A másik tanulság: Az égig még Szabó Dezső jegyző­nek a szarva sem nőhet! Néppárti népgyülés Csanáloson. A liberális uralomnak erőszakos kortes­kedései mellett a törvény rut kijátszásával és a jámbor nép jellemtelen becsapásával ezelőtt mintegy 14 évvel Szabó Dezső válasz­tatott meg csanálosi körjegyzővé. Összefér­hetetlen és erőszakos természete miatt azon­ban a polgárság jóindulatát, becsülését nem tudta megnyerni, sőt ellenkezőleg : sok tör­vénytelenségei és a nép üldözése miatt gyü- löltté lett. Kitört a viszály s az mind nagyobbra nőtt. A jegyző, hogy bele ne fulladjon az önokozta hínárba, ravasz taktikával belehize- legte magát a megyei urak kegyeibe, azon ravasz fogással, hogy őtet a liszta kath. nép üldözi és pedig azért, mert ő kálvinista.* Midőn folyton ismétlődő törvénytelen­ségei miatt a nép a megyénél keresett orvos­latot, akkor ő, aki mindig a mindenkori ural­mon levő párthoz szegődik, ezt a sípot kezdte fújni, hogy őt a néppárt üldözi ref. és 48-as ('?!?) volta miatt. A milyen köpenyegforgató, akkora hazugság! Persze a megye kálvinistái pártfogásukba vették a Nagy László- Kristófi csemetét, ha egyébért nem, csak azért is, hogy üthessenek egyet- a —- néppárton. Csanálos község lakossága ilyenek után természetesen a jegyzővel szemben igazságot nyerni nem tudott eddig sohasem. Szabó Dezső pedig látván, hogy sikerül neki felszí­nen maradni viselt dolgai daczára, még inkább- vérszemet kapott s rémitő ijesztgetéssel, fenyegetéssel terrorizálta a népet, nehogy a nép saját vezetőire, jóakaróira hallgatva a jegyző ellen csak egy árva panaszt is mer­jen tenni. * Jegyzet: Megválasztása előtt Írásban is szavát adta, hogy kath. lesz 1 éven belül. Ez az ígéret ma is beváltatlan, csak kortes fogás volt. Becsület ! ül RUHA ÜZLET! Augusztus l'én nyílt meg Szatmáron, Deák-téren, (a Fehér-ház mellett) UI RUHA-ÜZLET! kész férfi-, női- és gyermekruha-üzlete, ahol a legolcsóbb árak mellett nagy vá­lasztékban kaphatók férfi-öltönyök, felöltők, utazó­bundák, különféle gyermekruhák, valamint dús választékban a legelegánsabb női kabátczikkok

Next

/
Thumbnails
Contents