Heti Szemle, 1908. (17. évfolyam, 1-52. szám)
1908-09-30 / 40. szám
XVII. évfolyam. Szatmár, 1908. szeptember 30. 40. szám. ■ÉTI SZEMLE POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. 908 & V ELŐFIZETÉSI ARAK: Egy évre — — — — — — 6 korona — fillér Félévre — — — — — — — 3 „ — Negyedévre — — — — — 1 . 50» Tanítóknak és kézműiparosoknak egy évre 4 korona E„nres szám ára 20 fillér. Felelős szerkesztő BÁTHORY ENDRE. Fömunkatárs MAROSÁN JÁNOS. A lap kiadója: A „PÁZMÁNY-SAJTÓ“ A szerkesztőséget és kiadóhivatalt illető összes küldemények, pénzek, hirdetések stb. a „Pázmány sajtó“ cziméte küldendők, (Iskolaköz 3. sz.) Hirdetések jutányos árban vétetnek fel. Nyilttér sora 40 fillér. A lt«i> megjelenik minden szerdán. A sajtó. — Irta: Bodnár Gáspár. — Rendkívüli érdeklődéssel kísérteni a minap -lefolyt nemzetközi sajtókongresszust. A világ müveit nemzeteinek úgyszólván minden képviselője megjelent ott. Hát bizony annak, ki negyed- százada, hogy újságírással foglalkozik, s ha kis körben, szerény eszközökkel is, de ezen idő alatt úgyszólván megfordult kezén a magyar ujságirodalom minden irányú kifejezője és átélte a nemzeti népiélek s vele a sajtó hullámzatos fejlődéseinek különféle folyamatait: annak mondom, az ily kongresszus tárgya tanulmányát teheti. De a közönség is bizonyára figyelmére méltatja az ott történteket, mert úgy a világ, mint a mi magyar sajtónkra vonatkozólag is igen tanulságos és megszívlelendő igazságokat vonhat le. Első sorban azt, hogy mentői nagyobb hatalommá izmosodott, fejlődött a sajtó egyes nemzetek kebelében, annál nagyobb mértékben érzik a lelkiismeretes sajtó komoly, képzett képviselői, hogy mily felelősséggel teljes hivatásuk van. Mily kötelességekkel tartoznak az emberiségnek, a nemzeteknek, sőt egyesek szabadságának, becsületének, hírnevének. Hogy itt, a sajtó terén, főleg vz újságírás terén, minden köny- nyelmüség, minden lelkiismeretlenség valóságos bűn számba megy. A nemzetközi sajtókongresszus e hangjának, a lelkiismeret e hatalmas, elutasithatlan megszólalásának Bülow, a hatalmas német kanczellár adott érthető kifejezést,— rövid, de annál határozottabb és érthetőbb kifejezési, mikor igy szólott. . . — Uraim, minél nagyobb lesz a sajtó hatalma, annál lelkiismeretesebben kel! azt kezelnünk. Es ezt mondotta a hatalmas germán faj genialis képviselője. Annak a népnek kanczellárja, melynek — a mi Apponrink szerint (kit a külföld jobban megbecsül, mint mi) — bámulója ma az egész világ éppen reform-konzervaliv erejénél fogva. Annak az egyetemes nyelvnek, irodalomnak képviselője mondotta ezt, mely nyelvről ismét a mi Ap- ponyink — a nemzetek képviselőinek tapsai közt mondotta, hogy: — Ha egyszer a holdról esnék egy ember földünkre és tőlem kérdené, hogy milyen nyelvet tanuljon, hogy fölfoghassa az emberiség kulturéletét, akkor azt tanácsolnám neki, hogy föltétlenül németül tanuljon meg. Mert minden más nyelv tanulmányozása által többé-kevésbbé nagy, de mindazonáltal határokkal kerített területeket fog áttekinthetni, de ha a német nyelvet ismeri, ez a nyelv egymagában az egész kultúrát, a most élő nemzetek majdnem mindenikének kultúráját megközelíthetővé teszi számára. A német sajtó tehát, már nyelvének egyetemesebb voltánál fogva is hivatva van irányt adni és megrázni annak a nagy hatalomnak lelkiismeretét, mely: — mi tagadás benne egyes, majd minden nemzetnél a hatalmi érzés tultengésében leledzik. A nemzetek belső erejének és kivülrevaló áldásos hatásának biztosítására valóban szükséges, hogy megmaradjanak az általános emberi ideálok szolgálatában. Hogy megmaradjanak tehát a szabadság ideáljának birtokában akkor is, mikor hatalmuk, eszközeik, hatásaik teljében — a sajtószabadságot illetőleg — duslakodnak. És ne bóduljanak bele a szabadosság mámorába, mely éppen A kereszt tövében. Őszre jár az idő. Különös lehangoltság fogja el szivemet. De nem csoda ! A természet a maga kezdődő hervadásával, a csendes est zaj tálán ságával, a hely — ahol rendes sétámat végzem — el hagyatottságával egész természetesen kelthetnek bennem szomorú érzelmeket. Gondolkodom. . . A holtaknak csendes birodalma, a temető, — amely a szép Visónak Vasér nevű folyója mellett fekszik — komoly gondolkodásra int. A néma sírok jutnak eszembe. Oly tanulságosak ezek. Megtanítanak arra, hogy e világon minden múlandó, csak a múlandóság egymaga állandó. A sírokról elmélkedve megértem, hogy az élet nem más, mint örökös remény, szintelen csalódás. A sírok eszembe juttatják azt a nagy igazságot: „Egyszer meg kell halni,“ — mert e rémes törvény szent, amely sirba dönt királyt és koldust ide lent. Küzdés, csalódás és halál! Ez a sors jutalma. Nagyszerű játék, fönségesen szép igazságok. * Ily komoly gondolatokba merülve, észre sem veszem, egyszer csak a temető bejáratánál vagyok. Bemegyek és imádkozom. — „Szent és üdvösséges dolog a megholtakért imádkozni.“ Itt bolyongok a sírok között. Hozzám nem beszélnek a szürke, fekete és vörös márványkövek, csak némán merednek reám! Letérdelek és imádkozom a meghaltak lelki üdvéért. Nemsokára felállók és tovább sétálgatok a sírok között. Csodálatosan vonz a múlandóság. Oh igen. — A temetőben éreznie kell minden élőnek, hogy lényének maroknyi része igy fog pihenni egykoron szent békében, örök nyugalomban, ha majd örökálomba köti le törhetetlen bilincseivel a halál! Vagy ki az az élők között, akinek szivét meg nem sebezte volna a halálnak soha ki nem békiilő tőre s a prometheusi seb megújult kínjain könytelt szemekkel ne tekintene elhunyt elődjeinek emlékére, akik előre mentek, hirt vinni az égiekuek, hogy jövünk egykor mi is. Élők! tanuljunk élni a holtaktól! Mint a felhő nyomdoka, úgy vünik el életeink. Megállók ! . . . Azt gondoltam csak magam vagyok. De nem! Elfojtott zokogás, majd hangos sirás üti meg fülemet. Hallgatózom. Egy sir keresztnek tövéből „A keresztfához megyek“ ez. ének hangzik felém. Gyönyörű melódia a szövegével. Mintha millió szenvedő bánata lenne simán belefonva valami ezüst hárfának síró hangjaiba, amitől elfeledi az ember, hogy szenvedett és azt is, hogy szenvedni lehet. Fel magasztosul tőle a lélek és a Szűz Anyához tér a bánatot kiKrámer Jeremiás . butorraktára Szatmár-------—— (a színházzal szemben.) _________ Te ljes hálószoba berendezés, mely áll 2 szekrény, 2 ágy, 2éjjeli szekr.,1 mosdóból, Ära 120 frt. Teljes ebédlő berendezés modern stílben, mely áll 1 kredencz, 1 ebédlő-asztal, 6 bői'szék, 1 szőnyeg díványból. . . . Ára ISO frt.