Heti Szemle, 1908. (17. évfolyam, 1-52. szám)
1908-09-23 / 39. szám
4 „HETI SZEMLE Szatmár, 1908. szeptember 23. pótlásához szükséges anyagot, felismeri saját hibáját és orvost talál hibáinak gyógyítására, végül útmutatót, kalauzt kap, amely a tanítót a benső erősödésre, növekedésre, formai tökéletesedésre készteti és a pedagógia nagy mezején — a legkisebb, legkényesebb és legszövevényesebb ösvényeken is — bizton vezeti. A nevelőoktatás' minden tényezőjének szerepe, fontossága és igénybevételének módja a pedagógiai szépirodalom annyi aranymondásával van fűszerezve, megvilágítva, hogy nyugodtan mondhatom : a „Kalauzának minden tanító könyvtárban helye van azon könyvek között, melyeket ő kedveseknek és értékeseknek mond. n. f. HÍREK. A pápa aranymiséjén. — Óda, melyet a budapesti növendék-papok M. E. I. I.-nak Pius-ünnepélyére irt: M. B. — Ki szólni kezd: poeta-sor nyitója. Úgy érzem én, ma többen is leszünk, Hisz’ ötven év aranymisés határán Ragadva hiv a lanthoz ihletünk. Megérve hull a rim, a gondolat. . . E csöndben is symphonia lebeg. . . Dicső napunk s te várva-várt öröm, Remegve bár, de im’ köszöntelek! Sok éve, hogy pazar beszédre vágyom. Ma száll a szó egész világra tán. . . . Repülj tehát a dalba’, versbe’ lelkem, S beszéld, mi gyújt a föld oromzatán ? . . . Miért a nap ? Hogy Isten útjait} Csodáljuk és — könyörögjön a kebel Ahoz, kinek kegyelme nagy, örök. Azért, ki most Rómában ünnepel! Miért a fény, a pompa és az ünnep ? Hogy ott legyünk, ha zeng a „Gloria“ . . . Ha szent sirok piros fedélkövén Misézni fog hitünk apostola. Feledje most — csak perezre bár — Pius, Hogy oly nehéz az égi trón neki. No higyje, hogy kiért a „szikla“ lett, Az őt hideg világban élteli. Kövessetek te ifja és öregje, Hogy lássa ott ma mindenik hívét, Kikért a rab mit adna dij fejében ? . . . Feláldozd önönmagát: szivét. Tanít, miként az Ur tévé maga. . . S az élte az valóban : áldozat Nyomán ha vér, halál nem is terem, De sok remény, kegyelmezés fakad. Kitört a vész? — Feláll a küzdelemhez, S erője van korunk fekélyein! Ha gyáva nép siet feléje sírva: „A Krisztusért csatára, híveim!“ Megáldja ő a dust, a koldulót. Bűnös, szegény: az is a gyermeke ! Tekintetét behordja szerte-szét S csak úgy pihen: erőt ha gyújt vele. lm’ igy szeret hitünk vezére minket. Fohász-szavunk repüljön érte hát! „Nagy Istenünk! Aranymisés papunkat, A püspököt ... oh áld ... a Szentatyát. Erős legyen Pius, miként a szírt! Ha jő a vész, ha tépve tán az ág: A megrabolt levél csupasz helyén Terüljön el mohón : a hitvirág. Bocsássa szét a földre szirma selymét Ha érni kezd körötte már a mag! — Egy uj remény aranyfonálja nőjjön Az érlelő fohászkodás alatt! Egy érzelem gyulassza fel szivünk’! A vágya is közös, csak egy lehet: „A szent kereszt díszítse útjaink’ A föld ölén s a — büszke bérc felett!“ Oh Szentatyánk, sok ünnepet kívánunk, De mindegyik legyen miként a’ volt, Melyen világ ezernyi nemzetéből A legtöbb a hitünk fele hajolt. S ha egykoron, ha nemsokára tán Az óhaj és a vágy valóra vált: Tekintse még nagyon soká Plus A szent kereszt győzelmi hajnalát! A pápai jubileum. Vasárnap ünnepelte a kath. Magyarország O Szentsége a pápa áldozápapságának ötvenéves évfordulóját, mely alkalommal az ország összes templomiban hálaadó istentiszteleteket tartottak az eddig nyert kényelmekért és hogy a jó Isten szentzgyházát egy ilyen kiválóan bölcs legfőbb pásztorral ajándékozta meg, mintX. Pius. Nálunk a székesegyházban 9 órakor volt az ünnepélyes szent mise Te Deumraal, melyet a püspük ur Ő Méltósága végzett. A szent beszéoet Tóth József szentszéki tanácsos, ké- pezdei tanár mondotta. Hangsúlyozzuk, hogy a beszéd gyújtó hatású volt. Tóthnak sok szép beszédje hangzott el a székesegyházban, de valamennyi között talán ez volt a legreme- kebb. Lelkesedéssel beszélnek róla a jelenvoltak. Az istentiszteleten ott voltak a különböző hatóságok képviselői: köztük a múlt nap szabadságáról visszatért dr. Róth Ferenz kir. törvényszéki elnök is, képviselve volt a katonai tisztikar, jelen voltak a kath. intézetek növendékei tanáraik és tanárnőik vezetése alatt. Mindenkinek kebléből egy közös óhaj szállt a Magasságbeli trónja elé, hogy tartsa meg Szentatyánkat Anyaszentegyháza dicsőségére és örömére. A nagykárolyi gk. lelkészi állás. Nagykárolyból vett értesülés nyomán mi is közöltük, hogy a nagyváradi gk. püspök Máriás Romulust nevezte ki Nagykárolyba lelkésznek. E hir nem bizonyult valónak. — Magok a károlyi lapok is zavarban voltak a lelkész kinevezése ügyében, mert egyik rész Márki, s Romulust, a másik rész dr. Hetkó Valért üdvözölte kinevezett lelkész gyanánt. A való az, hogy az állás még ez idő szerint nincs betöltve. Egy küldöttség járt a napokban a nagyváradi gk. püspöknél Hetkó kinevezését kérve. A főpásztor kijelentette, hogy a viszonyok ugyan Márkis Romulus kine- veztetését kívánnák, de ha az egyházközség Hetkó személyéhez ragaszkodik, nem zárkózik el a kérés teljesítése elől. Hívják össze tehát az egyháztanácsot és annak határozatát közöljék vele. Az egyháztanács e hó lo-én tartott gyűlésében Hetkó mellett nyilatkozott. Valószínű tehát, hogy ő lesz a nagykárolyi gk. lelkész. Lelkészi kinevezés. A püspök ur Ő Méltósága Z ahoránszky István alapítványi pénztári főkönyvelőt gróf Károlyi Gyuláné, szül. gróf Károlyi Melinda, mint kegyur bemutatása alapján Mezőpetribe lelkésznek nevezte ki. Zahoránszky távozásával sokat vészit Szatmár városának társadalma, mert minden társadalmi mozgalomban szívesen s az elsők közt vette ki részét. Mint a kath. kaszinó és kath. legényegyesület elnöke fáradságot nem ismerő tevékenységet fejtett ki a vezetése alatt álló egyesületek virágozta- tása körül. Úgy is mint tisztviselő, úgy is mint pap nagyrabecsülést szerzett magának a nagyközönség körében s megnyerte fellebb- valóinak elismerését is. Zahoránszky 1868. jul. 23-án született, tanulmányait jeles eredménynyel végezvén, 1891. szept. 4-én áldozópappá szentelték. Ezután mint nevelő működött a gróf Teleky családnál, Teleky Pál grófnak, a nagysomkuti kerület jelenlegi orsz. képviselőjének volt nevelője, 1899-ben az alapítványi pénztárhoz könyvelőnek neveztetett ki s azóta állandóan ott működik példás buzgalommal és kiváló szakértelemmel. Gyászhir. Kalamarcsik Marietta irgalmas nővér e hó 16-án este 10 órakor életének 29-ik, fogadalmának 9-ik évében hosszas szenvedés után városunkban elhalt. Temetése nagy részvét mellett ment végbe e hó 18-án délután 3 órakor. A szertartást a zárdatemplomban maga a püspök ur O Méltósága végezte, mig a temetőbe Pemp Antal praelátus- kanonok, az irgalmas nővérek tartományának superiorja kisérte ki és szentelte be a sirt. A temetésen a zárdabeli növendékek is megjelentek. A gyászénekeket a növendék papok énekkara énekelte. — Amb- rózy Gáspár a Kereskedelmi és Iparbanknak három évtizeden keresztül volt főkönyvelője e hó 18-án 64 éves korában pár napi szenvedés után meghalt. A múlt hétfőn betegedett meg tüdőgypladásban, mely péntek reggel 5 órakor már kiontotta eletét. Halála mély részvét keltett az egész városban. Temetése vasárnap délután 4 órakor volt. Városunk intelligens társadalma és nagy közönség kisérte ki utolsó útjára. Áthelyezett tanár. A vallás és közoktatási miniszter Kiss Gábor nagybányai állami főgimnáziumi rendes tanárt a budapesti VI. kerületi állami főgimnáziumhoz helyezte át. Gyöngyösy emléke. A múlt vasárnap leplezte le az ungmegyei Radváncz község azt az emléktáblát, melylyel a XVII. százan halhatatlan költőjének, Gyöngyössy Istvánnak szülőházát jelölte meg. A lelkesedés leírhatatlan volt. Előző este a községet kivilágították, másnap reggel Reviczky Konstantin gk. lelkész ünnepi misét mondott, mely után disz- gyiilés volt dr. Nagy József szolgabiró elnöklete alatt. Elhatározták, hogy azt az utczát, melyben a költő szülőháza áll, Gyöngyössy utczának nevezik el. Az ünnepély a nevezetes ház előtt a Szózattal vette kezdetét, majd Neviczky lelkész a község nevében üdvözölte a vendégeket. Az alkalmi beszédet Romanecz Mihály ungvári főgimu. igazgató, a Gyöngyössy Irodalmi Társulat elnöke mondta, Usz írén egy szép költeményt szavalt. Ezután megkoszorúzták az emléktáblát. A A vall. és közokt. minisztert Lörinczy alispán, a földmivelési minisztert Rónay Ignácz min. tanácsos képviselte. Az országból számos tudományos társulat képviseltette magát. KÉZMÜ- ÉS DIVATÁRU-ÜZLETE SZATMÁR, DEÁK-TÉR Női színes és fekete szövetek, cosztümkelmék, delinek, flanel és mosó bar ehetek, vásznak, valódi Schroll-sifonok, lepedő vásznak, ágy és asztalterítők, függönyök, kis és nagy posztókendők Férfi és női fehérnemüek, gallér, kézelő, nyakkendő, esőernyő stb. a legjutányosabb árban beszerezhető.
