Heti Szemle, 1908. (17. évfolyam, 1-52. szám)

1908-09-23 / 39. szám

4 „HETI SZEMLE Szatmár, 1908. szeptember 23. pótlásához szükséges anyagot, felismeri saját hibáját és orvost talál hibáinak gyógyítására, végül útmutatót, kalauzt kap, amely a taní­tót a benső erősödésre, növekedésre, formai tökéletesedésre készteti és a pedagógia nagy mezején — a legkisebb, legkényesebb és legszövevényesebb ösvényeken is — bizton vezeti. A nevelőoktatás' minden tényezőjének szerepe, fontossága és igénybevételének módja a pedagógiai szépirodalom annyi aranymon­dásával van fűszerezve, megvilágítva, hogy nyugodtan mondhatom : a „Kalauzának min­den tanító könyvtárban helye van azon köny­vek között, melyeket ő kedveseknek és érté­keseknek mond. n. f. HÍREK. A pápa aranymiséjén. — Óda, melyet a budapesti növendék-papok M. E. I. I.-nak Pius-ünnepélyére irt: M. B. — Ki szólni kezd: poeta-sor nyitója. Úgy érzem én, ma többen is leszünk, Hisz’ ötven év aranymisés határán Ragadva hiv a lanthoz ihletünk. Megérve hull a rim, a gondolat. . . E csöndben is symphonia lebeg. . . Dicső napunk s te várva-várt öröm, Remegve bár, de im’ köszöntelek! Sok éve, hogy pazar beszédre vágyom. Ma száll a szó egész világra tán. . . . Repülj tehát a dalba’, versbe’ lelkem, S beszéld, mi gyújt a föld oromzatán ? . . . Miért a nap ? Hogy Isten útjait} Csodáljuk és — könyörögjön a kebel Ahoz, kinek kegyelme nagy, örök. Azért, ki most Rómában ünnepel! Miért a fény, a pompa és az ünnep ? Hogy ott legyünk, ha zeng a „Gloria“ . . . Ha szent sirok piros fedélkövén Misézni fog hitünk apostola. Feledje most — csak perezre bár — Pius, Hogy oly nehéz az égi trón neki. No higyje, hogy kiért a „szikla“ lett, Az őt hideg világban élteli. Kövessetek te ifja és öregje, Hogy lássa ott ma mindenik hívét, Kikért a rab mit adna dij fejében ? . . . Feláldozd önönmagát: szivét. Tanít, miként az Ur tévé maga. . . S az élte az valóban : áldozat Nyomán ha vér, halál nem is terem, De sok remény, kegyelmezés fakad. Kitört a vész? — Feláll a küzdelemhez, S erője van korunk fekélyein! Ha gyáva nép siet feléje sírva: „A Krisztusért csatára, híveim!“ Megáldja ő a dust, a koldulót. Bűnös, szegény: az is a gyermeke ! Tekintetét behordja szerte-szét S csak úgy pihen: erőt ha gyújt vele. lm’ igy szeret hitünk vezére minket. Fohász-szavunk repüljön érte hát! „Nagy Istenünk! Aranymisés papunkat, A püspököt ... oh áld ... a Szentatyát. Erős legyen Pius, miként a szírt! Ha jő a vész, ha tépve tán az ág: A megrabolt levél csupasz helyén Terüljön el mohón : a hitvirág. Bocsássa szét a földre szirma selymét Ha érni kezd körötte már a mag! — Egy uj remény aranyfonálja nőjjön Az érlelő fohászkodás alatt! Egy érzelem gyulassza fel szivünk’! A vágya is közös, csak egy lehet: „A szent kereszt díszítse útjaink’ A föld ölén s a — büszke bérc felett!“ Oh Szentatyánk, sok ünnepet kívánunk, De mindegyik legyen miként a’ volt, Melyen világ ezernyi nemzetéből A legtöbb a hitünk fele hajolt. S ha egykoron, ha nemsokára tán Az óhaj és a vágy valóra vált: Tekintse még nagyon soká Plus A szent kereszt győzelmi hajnalát! A pápai jubileum. Vasárnap ünne­pelte a kath. Magyarország O Szentsége a pápa áldozápapságának ötvenéves évfordulóját, mely alkalommal az ország összes templomi­ban hálaadó istentiszteleteket tartottak az ed­dig nyert kényelmekért és hogy a jó Isten szentzgyházát egy ilyen kiválóan bölcs leg­főbb pásztorral ajándékozta meg, mintX. Pius. Nálunk a székesegyházban 9 órakor volt az ünnepélyes szent mise Te Deumraal, melyet a püspük ur Ő Méltósága végzett. A szent beszéoet Tóth József szentszéki tanácsos, ké- pezdei tanár mondotta. Hangsúlyozzuk, hogy a beszéd gyújtó hatású volt. Tóthnak sok szép beszédje hangzott el a székesegyházban, de valamennyi között talán ez volt a legreme- kebb. Lelkesedéssel beszélnek róla a jelen­voltak. Az istentiszteleten ott voltak a külön­böző hatóságok képviselői: köztük a múlt nap szabadságáról visszatért dr. Róth Ferenz kir. törvényszéki elnök is, képviselve volt a katonai tisztikar, jelen voltak a kath. intéze­tek növendékei tanáraik és tanárnőik vezetése alatt. Mindenkinek kebléből egy közös óhaj szállt a Magasságbeli trónja elé, hogy tartsa meg Szentatyánkat Anyaszentegyháza dicső­ségére és örömére. A nagykárolyi gk. lelkészi állás. Nagykárolyból vett értesülés nyomán mi is közöltük, hogy a nagyváradi gk. püspök Máriás Romulust nevezte ki Nagykárolyba lelkésznek. E hir nem bizonyult valónak. — Magok a károlyi lapok is zavarban voltak a lelkész kinevezése ügyében, mert egyik rész Márki, s Romulust, a másik rész dr. Hetkó Valért üdvözölte kinevezett lelkész gyanánt. A való az, hogy az állás még ez idő szerint nincs betöltve. Egy küldöttség járt a napok­ban a nagyváradi gk. püspöknél Hetkó kine­vezését kérve. A főpásztor kijelentette, hogy a viszonyok ugyan Márkis Romulus kine- veztetését kívánnák, de ha az egyházközség Hetkó személyéhez ragaszkodik, nem zárkó­zik el a kérés teljesítése elől. Hívják össze tehát az egyháztanácsot és annak határoza­tát közöljék vele. Az egyháztanács e hó lo-én tartott gyűlésében Hetkó mellett nyi­latkozott. Valószínű tehát, hogy ő lesz a nagykárolyi gk. lelkész. Lelkészi kinevezés. A püspök ur Ő Méltósága Z ahoránszky István alapítványi pénztári főkönyvelőt gróf Károlyi Gyuláné, szül. gróf Károlyi Melinda, mint kegyur be­mutatása alapján Mezőpetribe lelkésznek ne­vezte ki. Zahoránszky távozásával sokat vé­szit Szatmár városának társadalma, mert minden társadalmi mozgalomban szívesen s az elsők közt vette ki részét. Mint a kath. kaszinó és kath. legényegyesület elnöke fá­radságot nem ismerő tevékenységet fejtett ki a vezetése alatt álló egyesületek virágozta- tása körül. Úgy is mint tisztviselő, úgy is mint pap nagyrabecsülést szerzett magának a nagyközönség körében s megnyerte fellebb- valóinak elismerését is. Zahoránszky 1868. jul. 23-án született, tanulmányait jeles ered­ménynyel végezvén, 1891. szept. 4-én áldo­zópappá szentelték. Ezután mint nevelő mű­ködött a gróf Teleky családnál, Teleky Pál grófnak, a nagysomkuti kerület jelenlegi orsz. képviselőjének volt nevelője, 1899-ben az alapítványi pénztárhoz könyvelőnek ne­veztetett ki s azóta állandóan ott működik példás buzgalommal és kiváló szakértelemmel. Gyászhir. Kalamarcsik Marietta irgal­mas nővér e hó 16-án este 10 órakor életé­nek 29-ik, fogadalmának 9-ik évében hosszas szenvedés után városunkban elhalt. Temetése nagy részvét mellett ment végbe e hó 18-án délután 3 órakor. A szertartást a zárdatemp­lomban maga a püspök ur O Méltósága vé­gezte, mig a temetőbe Pemp Antal praelátus- kanonok, az irgalmas nővérek tartomá­nyának superiorja kisérte ki és szentelte be a sirt. A temetésen a zárdabeli nö­vendékek is megjelentek. A gyászénekeket a növendék papok énekkara énekelte. — Amb- rózy Gáspár a Kereskedelmi és Iparbanknak három évtizeden keresztül volt főkönyvelője e hó 18-án 64 éves korában pár napi szen­vedés után meghalt. A múlt hétfőn betegedett meg tüdőgypladásban, mely péntek reggel 5 órakor már kiontotta eletét. Halála mély részvét keltett az egész városban. Temetése vasárnap délután 4 órakor volt. Városunk intelligens társadalma és nagy közönség ki­sérte ki utolsó útjára. Áthelyezett tanár. A vallás és köz­oktatási miniszter Kiss Gábor nagybányai állami főgimnáziumi rendes tanárt a buda­pesti VI. kerületi állami főgimnáziumhoz helyezte át. Gyöngyösy emléke. A múlt vasárnap leplezte le az ungmegyei Radváncz község azt az emléktáblát, melylyel a XVII. százan hal­hatatlan költőjének, Gyöngyössy Istvánnak szülőházát jelölte meg. A lelkesedés leírha­tatlan volt. Előző este a községet kivilágítot­ták, másnap reggel Reviczky Konstantin gk. lelkész ünnepi misét mondott, mely után disz- gyiilés volt dr. Nagy József szolgabiró elnök­lete alatt. Elhatározták, hogy azt az utczát, melyben a költő szülőháza áll, Gyöngyössy utczának nevezik el. Az ünnepély a neveze­tes ház előtt a Szózattal vette kezdetét, majd Neviczky lelkész a község nevében üdvözölte a vendégeket. Az alkalmi beszédet Romanecz Mihály ungvári főgimu. igazgató, a Gyön­gyössy Irodalmi Társulat elnöke mondta, Usz írén egy szép költeményt szavalt. Ezután megkoszorúzták az emléktáblát. A A vall. és közokt. minisztert Lörinczy alis­pán, a földmivelési minisztert Rónay Ignácz min. tanácsos képviselte. Az országból szá­mos tudományos társulat képviseltette magát. KÉZMÜ- ÉS DIVATÁRU-ÜZLETE SZATMÁR, DEÁK-TÉR Női színes és fekete szövetek, cosztümkelmék, delinek, flanel és mosó bar ehetek, vásznak, va­lódi Schroll-sifonok, lepedő vásznak, ágy és asz­talterítők, függönyök, kis és nagy posztókendők Férfi és női fehérnemüek, gallér, kézelő, nyakkendő, eső­ernyő stb. a legjutányosabb árban beszerezhető.

Next

/
Thumbnails
Contents