Heti Szemle, 1908. (17. évfolyam, 1-52. szám)
1908-09-16 / 38. szám
0 „HETI SZEMLE Szatmár, 1908, szeptember 16. Tiltakozó gyűlés. Vármegyénkben a Széchenyi- Társulat a magyarság ügyének hordozója. Hasznos szolgálatokat tett félszázados működése alatt, neki köszönhető, hogy nemzetiséglakta vidékeinken az idegen ajkú lakosság gyermekei megtanulták és megszerették édes hazánk nyelvét, mely első sorban épen őnekik használ és képez reájok nézve életfeltételt, hogy e hazában boldogulhassanak. Annál kellemetlenebből érintette nemes törekvései között a társulatot az a fészkelődés, mely vármegyénk határai közt a románság részéről észlelhető. Távol legyen tőlünk, hogy ezzel az összes románokat vádoljuk. Ellenkezőleg, — azok legnagyobb része békés, a magyarsággal szemben türelmes nép, de akadnak egyes agitátorok, akik felzaklatják szenvedélyét, konkolyt hintenek közéjük igaztalan vádakat kovácsolván a magyarok ellen, kiket úgy szeretnek feltüntetni, hogy a román népnek legnagyobb ellenségei, akik elnyomják a hazában lakó nemzetiségeket, még nyelvüktől is meg akarják fosztani őket. Hogy mily igaztalanok ezek a vádak, azt bizonyitani teljesen felesleges. Sehol a föld kerekségén annyi jogot, nem élveznek a nemzetiségek, mint épen Magyarországon, ahol a magyarokkal teljesen egyenjogúak. Nálunk semmiféle kiváltságolt osztály nincsen, egyenlő törvények alatt állanak, egyenlők a jogok és kötelezettségek magyarra, horvátra, szerbre, tótra, románra stb. Annál igazságtalanabb, annál bántóbb, hogy akadnak egyes svindlerek, kik természetesen anyagi czélokból, mert az ilyen felbujtókat köztudomás szerint jól szokták fizetni, üszköt dobnak a békés polgárság közzé, felkorbácsolják a szenvedélyeket, megbontják a társadalom és az ország békéjét. Az ilyen alakokkal szemben az egyszerű tiltakozásnál még sokkal erősebb rendszabályokhoz kellene nyúlni. Ez azonban a törvényhozás és az igazságszolgáltatás feladata. A Széchenyi-Társulat mint knl- turegyesület nem tehet egyebet, minthogy társadalmi utón foglal állást azon mozgalommsl szemben, melyet egyes román agitátorok a vármegye határai között kifejtenek és ellenakcziót indit, sorompóba állítván a magyarságot, hogy őrködjék és védekezzék igazságtalan támadói ellen. Meggyőzni törekszik magát a román népet, hogy ne üljön fel a lelketlen izgatok szavának, mert épen azok neki a legnagyobb ellenségei és korántsem a magyarok, kik testvérüknek tekintik őket s magoknak semmi tekintetben nagyobb kiváltságot nem biztosítottak. A jövő hónapban tartandó közgyűlés keretében akarja ezt az ak- cziót a Széchenyi-Társulat megvalósítani. A közgyűlés előkészítésére tegnapelőtt egy sziikebbkörü bizottság előértekezletet tartott. Ennek lefolyásáról tudósítónk a köv. számol be; Szemben ama helyzettel, hogy nemzetiségeink országszerte lázasan forronganak, sőt az Astra emberei Szatmár falai alatt, Zsadányban gyülésezni merészkedtek, a vármegye nemzeti békéje felett őrtálló Széchenyi- Társulat elhatározta, hogy felemeli méltóság- teljesen egy nagygyűlésen tiltakozó szavát. Ennek előkészítésére hívta össze dr. Falussy Árpád főispán, mint társulati elnök szept. 14-re a városház tanácstermébe a választmány nehány tagját és az előkészítő bizottságot. A teljes két óra hosszáig tartó ülésen az elnök mellett megjelentek Madarassy Dezső igazgató, dr. Vajay Károly polgármester, mint társulati alelnök, dr. Kelemen Samu orsz. képviselő, Bodnár György tanfelügyelő mint aligazgató, dr. Fechtel János titkár, Faragó Ignácz jegyző, Csomay Imre, Chol- noky Imre, Ferenczy János, Jákó Mihály, dr. Keresztszeghy Lajos, Tankóczy Gyula és Thurner Albert ig. vál. tagok. Az elnök örömmel jelentette be, hogy személyes felkérése folytán Seéli Kálmán, mint az országos kulturegyesületek központi szövetségének elnöke és Rákosi Jenő társelnöke, az október 25-én tartandó nagygyűlésen való megjelenésüket már megígérték. Biztos reménye van az elnöknek, hogy a nagygyűlésre még a köv. előkelőségek jönnek el: gróf Károlyi Mihály szövetségi társelnök, özv. gróf Károlyi Istvánná, gróf Károlyi Gyula és neje, gróf Dessewffy Aurél. Az elnök a nagygyűlés kereteit saját tervei szerint előbb felállította, aztán megtöltötte tartalommal. Hangsúlyozzuk itt, amit az ünnep részleteiről alább közlünk, az most még mind csak tervezet, melyhez az intéző vagy szereplő személyiségek beleegyezésének megnyerése szükséges. A magasállásu vendégek a közgyűlés előtti éjjelre Nagykárolyban a grófi családnál és a főispánnál szállnak meg. Október 25-én reggel fél 9 órakor érkezés Szatmárra. A pályaháznál fogádtatás. Az üdvözlő beszédet dr. Vajay Károly polgármester mondja. Háromnegyed 9-kor bevonulás. A püspöki palotában elfogadandó vendégek elhelyezése. Villásreggeli a püspöki palotában és a budapesti vendégek részére a Pannónia szállóban. Háromnegyed 11-kor felvonulás ezen szálló dísztermébe a nagygyűlésre. Tizenegykor nagygyűlés, melynek tárgyai : 1. Elnöki megnyitó, tartja dr. Boromi- sza Tibor püspök, tb. elnök. 2. Emlékbeszéd gróf Károlyi István felett, tartja dr. Falussy Árpád elnök. 3. A Széchenyi-Társulat működéséről vázlatos jelentés, előadja dr. Fechtel János titkár. 4. Széli Kálmán, az órsz. kul- turegyletek központi szövetsége elnökének beszéde. 5. Zárszó Ilosvay Aladár alelnöktől. Déli 1 órakor ebéd a Pannóniában, mely alatt Rákosi Jenő szövetségi társelnök a kulturügyekben álláspontját és nézetét kifejti. Este 8 órakor díszelőadás a színházban, előtte kivilágítás. A nagygyűlésre meghívják az ország mind az 54 kulturegyesületét, továbbá Szatmár, Szilágy, Máramaros, Bereg, Ugocsa, Szabolcs, Bihar, Hajdú és Szolnokdoboka vármegyék közönségét. Jelentkezési határidő okt. 10. A hivatalos küldöttek a város vendégei lesznek. A dr. Vajay Károly elnöksége alatt működő rendező bizottság tagjai: Bodnár György, Faragó Ignácz, dr. Fechtel János, Ferenczy János, Tankóczi Gyula és Thurner Albert. Az elnöklő főispán a társulat alapitó tagjai közzé 200 koronával belépett, egyszersmind mozgalmat indit a vármegyében a nagygyűlés támogatása és tagok gyűjtése iránt. Kath. nagygyűlés. Vasárnap, hétfőn és kedden folyt le az ország szivében, Budapesten a VIII. kath. nagygyűlés,melyen hazánk kath. előkelőségei nagy számmal voltak jelen. A megnyitáson mintegy 15 ezer ember vett részt, s ez a hatalmas néptömeg igazolta, hogy a kath. közönség nem riad vissza a a szocialisták ijeszgetéseitől és a kilátásba helyezett tüntesésektől. A nagygyűlést követő felvonuláson még nagyobb számmal voltak, mert a gyűlés végével a környék községeinek polgárai számszerint mintegy ötezren'szin- tén megérkeztek és csatlakoztak a menethez. A nagygyűlésen Majláth József gróf mondott hatalmas, mély vallásos érzéstől áthatott beszédet. Á nagygyűlés örvendetesen igazolta, hogy kezd ébredni hazánkban is a kath. öntudat, amelyre oly égetően szükség van, hogy az együttműködés kívánt sikerrel járjon, s az egykor oly szép kath. hitélet virágzásnak induljon ismét e haza határai között. Egy kirohanás. Nagy port vert fel az egész országban Zsilinszky Mihály nyug. államtitkár, lutheránus főgondnok gyülőlségtől tajtékzó kirohanása, melyet a bányai kerület nagygyűlésén a pápa és kath. egyház ellen intézett. Elitélte a sajtó, még a protestáns is, elitélte a higadtan gondolkozó nagy- közönség. A harczi riadó tehát csütörtököt mondott, s ma már semmi fontossággal nem bir. Jellemző azonban, hogy a prot. vezérférfiak itt is, ott is megragadják az alkalmat, hogy a katholikusok ellen dühöngjenek, pedig sajtójuk ugyancsak fennen szokta hangoztatni a felekezeti türelmességet. Persze úgy, látszik, csak a katholikusokra értik, hogy legyenek türelemmel még akkor is, ha alaposan elpáholják őket. Emlékezetes kirohanásokat tettek a múltban Tisza Kálmántól Balthazárig számosán, most rájok duplázott Zsilinszky Mihály. Mindezekből az a tanulság, hogy a katholikusoknak nagyon is szükségük van a szervezkedésre, s s az ilyen kirohanások ennek az ügynek a Krámer Jeremiás butorr aktára Szatmár---------------- (a színházzal szemben.) ___________ jg j Teljes hálószoba berendezés, mely áll 2 szekrény,0 xx 2 ágy, 2éjjeli szekr.,1 mosdóból. Ára 120 frt. $ I • xx Teljes ebédlő berendezés modern stílben, mely « áll 1 kredencz, 1 ebédlő-asztal, 6 borszék, ® 1 szőnyeg díványból. . . . Ára 130 frt.
