Heti Szemle, 1908. (17. évfolyam, 1-52. szám)
1908-09-10 / 37. szám
Szatmár, 1908 szeptember 10. „HETI SZEMLE“ 3 vetségessé nemzeti törekvésünknek, melytől legtöbbet várunk. Az ily irányzattal nem gyógyít, de újabb sebet ejt csak a nemzet fájó lelkén és testén egyaránt — a hálátlan gyermek 1 Mindezen logikai bizonyítékok mellett van nekem személyes természetű bizonyítékom a Csiky lelkületének megbirálására. . . . Szép őszi délután volt. A budai svábhegyi fogaskerekű állomásnál vártuk a vonatot. Egy kövér, eredeti, színészre valló úri ember sétálgatott egymagában kissé távolabb. Kövér kezeit hátra vetve mélyedt gondolataiba. Sokan suttogták: — Ez Csiky Gergely. Én papi czivilben voltam. Azonnal hozzá léptem és bemutatkoztam. Jó félóráig társalogtam a rendkívüli érdekes emberrel. Azóta se’ feledem el ezt a fél órát. — Jól esik lelkemnek, — mondotta — hogy papi emberrel találkozom. — És lelke egész keserűségével panaszolta, mily hidegek hozzá egykori paptársai és hányszor kap névtelen leveleket, melyekkel egyenest az ő szive, lelke, jelleme magán szentélyébe avatkoznak. — Pedig én vagyok, aki voltam. Ezt mondotta nekem Csiky Gergely. Szavai megráztak. Szivem hevesebben dobogott és még éjjel is fülembe csengett a szava: — Pedig én az vagyok, aki voltam! Mily gyönyörűsége a léleknek, mikor egy nagy lélek, legalább egy pillanatra megnyílik előtte. Mily feledhetlen és tanulságos megnyilatkozása a harczot vívott nagy embernek, akinek feje felett az elbizakodottság, a fraternitás erényének teljes hiánya, sajnálatos fonáksága egyszerre pálczát tört. Csiky, mint egyházi ember, nagy figyelemmel volt állására. Soha a színpadon meg nem jelent. Páholyából fogadta a közönség tapsviharait. Csiky a váló-uton nagy lelki harczot vívott, amelyről csak kevés, meghitt barátja tudott és a jó Isten, a ki jobb az embereknél és jó barátainknál ? Csiky, mikor elhagyta az egyházat, soha, egyetlen mozzanattal nem fordult egyháza, az őt folyton keserítő paptársai ellen. Semmi bántó képet, vagy salakos jelenetet színpadra nem vitt. Hát Csiky Gergely? Bizony, ha pap marad, akkor is nagy, talán még nagyobb színműíró lesz. Rákóczifejedelempüspök-barátjáról. Adatok az egri egyházmegye történelméhez. Szerkeszti Leskó József. IV. kötet, 551 old., 8-ad rét. 7 koronáért kapható az egyházmegyei irodalmi egyesületnél. (Eger, líceum.) Rákóczi fejedelem atyai jó barátja, Tele- kesy István egri püspökre és kórára vonatkozó, rendkívül érdekes és becses adatokat közöl az a vaskos kötet, mely mint az egri egyházmegyei irodalmi egyesület kiadása, mostanában hagyta el a sajtót. Igen sok részben először napvilágra jutó okmányok, levelek, feljegyzések töltik be a szorgalmas munkával szerkesztett lapjait. Azért említjük szándékosan előbb a kötet második felét, mert ez számíthat inkább és joggal a történelmet szerető nagy közönség érdeklődésére. A nagy fejedelem s a jólelkü, hazafias püspök tiszteletreméltó alakjait uj fénnyel világítják meg a levéltárak rejtekeiből előkeresett ezen adatok. Az az egyházi pör, melyet szegény Telekesynek e Rákócziéval összhangzó igaz magyar érzelmei miatt kellett átszenvednie s püspöki székéből kiüldöztetve, a szarvaskői várban fogolyként élnie öreg napjait, olasz eredetiből magyarra fordított szövegben először áll itt az olvasó szemei előtt. Sok egyéb öreg betű szól még hozzánk abból a mozgalmas korból. Maga Telekesy Írja herceg Eszterházy Pál nádornak (az ónodi országgyűlésre emlékezéssel): „nagykegyetlenül, szemem láttára, tőlem két lépésnyire levagdalták szegény ártatlan Rakovszkit, Oko- csányit“ . . . (487. 1.) Majd alább: Egynéhá- nyad magával residentiámra küldvén . . . Csáki Imre uram (kalocsei érsek) tiszttartóját, ötödmagával levereti kapuimról és házaimról a lakatokat és záraikat, feldulatta házaimat, . . . már most mindenemet, mint ellenségtől nyert prédát kótyavetyéli.“ (469 1.) így Írja ezt a „minden lelkét igazán szeretőnek lelki szeretettel szolgáló 70 esztendős lelki atya, Telekesy István, Istennek engedelméből egri püspök és nemes Hevesvármegyének főispánja,,, (364. 1.) kiről Rákóczi fejedelem meg emigy nyilatkozik: „szép reflexióban és friss emlékezetben lévén szüntelen előttünk hazánkhoz, nemzetünkhöz . . . viseltetett szereteti s megbizonyosodott Kegyelmed hazafisága“ , . . . (436. 1.) A pápai nuntius ismét igy ir róla a pápai államtitkárhoz 1710. aug. 23-ról olasz nyelven: „jeles erkölcsű, kegyesége- és buzgalmára kiváló tulajdonú, aki papságát fegyelemben tartja, egyházakat újra épit, nagy szeretettel és a legbuzgóbban tölti be püspöki feladatait. Ez okból mindenki részéről általános becsülésnek örvend. Bár másrészt Rákóczi pártisága miatt sokan nagyon megróják. Ezen magatartását ugyan azzal a kötelességével indokolja, mely nem engedi, hogy nyáját elhagyja.“ (427. 1.) „Mindezekért ha megérdemlem, — irja Telekesy, — hogy megkövezzenek, ám lássátok István vagyok, a kövekhez hozzászoktam, semmitől sem irtózom.“ (412. 1.) A kötet első felét, Leskó József szerkesztőnek a történetkutatás feladatairól írott jeles tanulmánya vezeti be, majd Nováky József kanonok életrajza s kitűnő munkája, a „Memoria dignitatum“ következik. Történetíróinknak gyakran használt sűrűn idézett adatforrása ez, — nyomtatásban itt először. Az egri káptalan történetéből tartalmaz becses feljegyzéseket 1216-tól egész 1699-ig. Az egyetemi könyvtár kéziratjegyzéke Pray Györgyöt vallja e mii szerzőjének; Leskó József azonban a történettudósok érdeklődésére méltó döntő okokkal, Nováky javára vitatja a kiváló mii szerzőségét. HÍREK. Lapunk mai száma a közbejött ünnep miatt, a rendes időnél egy nappal későbben jelent meg. Kisasszony napja. Kedden, Kisasz- szony napján Mária születésének emlékét ünnepelte a kath. egyház. Ami hajnal a természetben, az Mária születése az emberi nem megváltásának történetében, jelzi az üdvösség napjának érkezését. — A székesegyházban 9 órakor ünnepélyes szentmise volt, melyet Pemp Antal praelátus-kanonok végzett, szent beszédet pedig Hehelein Károly praelátus-kanonok intézett a hívekhez. Királynénk halálának évfordulója. Ma, f. hó 10-én van az az elrettentőén szomorú évforduló, amikor királynénkat egy elvetemült gonosztevő Genfben meggyilkolta. Az esetnek tizedik évfordulóját éljük meg az idén és mint eddig, ezúttal is kegyelettel adózóR a templomokban a magyar nemzet a legmagyarabb királyné emlékezetének. D. e. 9 órakor a székesegyházban istentisztelet volt, amelyen a nagyközönségen kiviil testületileg vettek részt az összes hivatalnokok is. A szentmisét maga a püspök ur Ő Méltósága végezte. Örvendetes az egyházmegyére, hogy nagy betegségéből felgyógyult főpásztorunkat székesegyházában ismét ott láthatják a hívek az Ur oltára előtt. Személyi hir. Prohászfca Ottokár dr., székesfehérvári püspök Nagybányán házszentelést végezvén, hétfőn a reggeli vonattal városunkba érkezett a püspök ur Ő Méltósága látogatására. A délelőtt folyamán megtekintette a Jézustársaságiak épülő templomát és a konviktust, a zárdát és annak iskoláit, hol a növendékekhez buzdító, lelkesítő beszédet intézett, megtekintette az irgal- masok rendházát, a képezdei templomot, a vasúti internátust, szóval a város nevezetességeit. Pemp Antal praelátus-kanonok, Piámon Róbert pápai kamarás, püspöki titkár és dr. Kováts Gyula nőképezdei igazgató kalauzolták. A püspök ur Ő Méltósága által adott ebéd után a délutáni gyorsvonattal elutazott városunkból. Főúri nász. Gróf Teleki Pál a negy- somkuti kerület orsz. képviselője eljegyezte szentbirodalmi gróf Bissingen Nippenburg Re- zsőné, született foeni Mocsonyi Georgin toron- táhnegyei nagybirtokos leányát Hannát. Áthelyezett tanár. Németh Béla nagybányai főgimnáziumi tanárt a miniszter Tor- dára helyezte át. Ankét a városok ügyében. Gróf Andrássy Gyula belügyminiszter f. hó 20-ra ankétra hívta egybe a városok polgármestereit. A város-segélyezési szaktanácskozmá- nyon tárgyalásra kerülnek mindazon városok segélyezési összegei, amely városok eddig a kellő segélyezésben nem részesültek. Székhely-kérdés. A vármegyei székhelynek Nagykárolyából Szatmár-Németibe leendő áthelyezése tárgyában az évben újból felelevenített mozgalom mindinkább határo- zotabb formában lép előtérbe. Folyó hó 2-án d. e. 11 órakor ugyanis a városháza nagytermében Szatmáron népes értekezlet volt dr. Vajay Károly szatmári polgármester elnökletével, melyen a vármegyei bizottsági tagok kiválóbbjai számosán jelentek meg, valamint többen vettek részt Szatmár város vezető fér- fiai közül is. Az értekezleten első sorban elnöklő polgármester bemutatja azon megyef-0 KÉZMÜ- ÉS DIVATÁRU-ÜZLETE SZATMÁR, OEjXk-TER Női színes és fekete szövetek, cosztümkelmék, delinek, flanel és mosó barehetek, vásznak, valódi Sehroll-sifonok, lepedő vásznak, ágy és asztalterítők, függönyök, kis és nagy posztókendők Férfi és női fehérnemüek, gallér, kézelő, nyakkendő, esőernyő stb. a legjutányosabb árban beszerezhető.
