Heti Szemle, 1908. (17. évfolyam, 1-52. szám)
1908-01-22 / 4. szám
4 ..HETI SZEMLE Szatmár, 1908, január 22. két rendesen mindenki szeret. Ő vallási türelmetlenségnek eddig még soha sem adta jelét távolról sem s róla senki sem gondolta volna, hogy ez valaha dühös czikkekben neki fog rontani a katholikus egyháznak. Czikke olvasásánál az ember elképedve csak azt mondhatta magában : hát ezt a jó urat meg ugyan mi lelte ? Épp ilyen érthetetlenné teszi az itt tárgyalt czikksorozat megjelenését magának a lapnak, a „Máramaros“-nak addig követett iránya is. Mert bár a múltban az ötvenedik év fele járó „Máramaros“ állandóan és kizárólag protestáns kezekben volt s mint ilyen, teljesen felekezeti jelleggel is birt és félreismerhetetlenül, szinte bevallottan protestáns egyházi érdekeket szolgált, mikor mintegy másfél évvel ez előtt a „Márama- rosi Lapok“ kitűnő szerkesztőjének halála után ezzel a lappal egyesült, uj útra látszott lépni, hogy most már mint általános érdeklődésre számot tartó, hetenkint kétszer megjelenő s hozzá tehetjük, hogy igazán mes- terileg szerkesztett és tekintélyes vidiki hírlap működjék. Igen felötlő tehát az, hogy egy ilyen régi, komoly, tekintélyes, mondhatnám előkelő vidéki politikai lap, mint a „Máramaros“, mely annyi hasznos szolgálatot tett már a közjónak évtizedek óta, arra engedi magát ragadtatni, hogy hasábjain komisz vádakkal, hazug gyalázásokkal ront neki a katholikus Egyháznak. Más elbírálás alá esik, ha teszi ezt egy egyházi szakközlöny, nem volna azonban szabad tennie azt a „Máramaros“-nak, mint a mely társadalmi és politikai hírlap és mint a melynek előfizetői is tulnyomólag amúgy sem református vallásuak, hanem bizonyára sokkalj’inkább katholikusok, tekintve Máramaros vármegye lakosságának vallási számarányát. Mindezek szerint valóban botrány volt tehát az az eset, melylyel a jelen sorok foglalkoznak, a szónak teljes értelmében vett és ki nem menthető valóságos irodalmi botrány a „Máramaros“ hírlap és a czikkely szerzője részéről, aki pedig egyszersmind épen szerkesztője is a lapnak. Már bizony a vallási türelmetlenségnek ilyen fokú s ilyen alakban és ilyén körülmények közt történt megnyilatkozása az olvasó közönség Ízlését csakis sértheti, kínosan érintheti. Mi nem akarjuk tanitni a doktor urat, én nem mondom, hogy okosabb ember vagyok nála, sőt nagyon szívesen elismerem, hogy az igazgató ur tízszer okosabb mint én, de azért be bírom látni a következőket, a mit ő úgy látszik, nem bir belátni. — A miért valaki nem katholikus, azért nem muszáj gyűlölni a katholicizmust. Úgy gyűlölni ! Ha pedig gyűlöli is, szükséges-e, szabad-e, illik-e ilyen durva módon nyilvánosságra hozni ezt a gyűlöletet, illetőleg gya- lázni a katholicizmust teljes czinizmussal egy lapnak hasábjain, pláne a nélkül, hogy arra ok vagy alkalom volna. Hiszen azt kérdezhetjük tőle: ki bántotta az urat? Ez olyan czinizmus, melyből nem csak a jó ízlés hiányára, de szinte akár arra is lehet következtetni, hogy az illető a tisztesség követelményei iránt nincs eltelve valami fanatikus rajongással. Főképeu pedig, bár beláthatná a jogtanár ur, hogy igen rósz munkát végez, mikor a katholikus vallás gyengítésén fáradozik, mely nehéz helyzetekben kincse az embernek: vigasztalást és reményt ad a szenvedőnek, erőt a csiiggedőnek, megtanítja a lelkeket önzetlenségre és lelkiismeretességre... III. A katholikusok iránti gyűlölködésnek ilyetén nyilvánítását, tehát a mi illeti azt, mondhatjuk, nem volt ez divat korábban a „Máramaros“-nál, — de annál inkább divat kezd lenni legújabban. A legnagyobb tapintatlanság az, roppant Ízléstelenség, a mit ez az újság egy idő óta hétről hétre, vagyis jobban mondva hetenkint kétszer elkövet és megkoezkáztaUii képes, mikor is Írásainak tenorja úgyszólván az, hogy a vallásos érzület a legnagyobb átok az emberiségen. Szegény Istenben hivő olvasóját ilyenekkel boszantja és botránkoztatja ez a lap. Legutóbbi karácsonyi czikkében a felett kesereg, hogy a vallásos érzület csak nem akar kiveszni az emberek leikéből. Az évfolyam legutolsó számának vezérczikke visz- szapillantást vetve az évre, ismét a „felekezetekkel“ bajlódik, ezeket szidja, említ felekezeti harczot, klerikális klikkeket, keresz- ténytelen csoportokat, emlegeti a középkor sötét fegyvereit, a gyűlölet fekete zászlóját, stb. de felemlíti újra az Uj Syllabustis mint „harczi riadót a tudomány ellen.“ Az újévi szám ünnepi czikke pillantást vet előre s ennek során felekezeti antagonizmusról vádol, melyről azt mondja hogy mint legsúlyosabb csapás nehezedik a nemzetre. 5 ha mi most visszatérünk arra a czikk- sorozatra, mely még a múlt év augusztusában jelent meg és most, hónapok múlva, ilyen kissé régi dologgal foglalkozunk, ez nem egyébért történik, mint hogy a „Máramaros“ karácsonyi, év végei és újévi számaiban megjelent közlemények, inkább kirohanások élénken felidézték emlékét a dr. Pap Tibor-féle piszkolódó czikksorozatnak s ennek bizonyos aktualitást adott a „Máramaros“ legfrissebben tanúsított eme magatartása, előttünk pedig a részéről szerzett kellemetlen tapasztalatok azt tették világossá, hogy még érdemes visz- szatérni a gyalázkodó czikksorozathoz, s még mindig érdemes foglalkozni vele, mely kissé régi, de ismét aktuális. Legfőképen pedig mikor az év elején visszagondoltunk a „Máramaros“ múlt évi szereplésére, szemünk előtt a jelen sorok Írásánál az lebegett, hogy ha már el is múlt az esztendő a nélkül, hogy valamely arra hivatott sajtó-organum kissé részletesen foglalkozott volna a dr. Pap T. czikksorozatával, e nélkül ne kezdődjék legalább az esztendő. Ennek során különben is olyan dolgok kerülnek czikkükben tárgyalás alá, melyek mindenkor, állandóan aktuálisak. Ajánljuk azért jelen szerény sorainkat, melyekben a dr. Pap Tibor által az egyház ellen felhozott hamis állításokra szándékozunk felelni, a „Máramaros“ czimii liirlap t. olvasói közül mindazoknak a figyelmébe, a kik szeretik az igazságot és ismerik a törvényt, hogy „audiatur et altera pars.“ (Folyt, köv.) HÍREK. Uj törvényszéki elnök. Ő felsége a király kügyi Yirágh Béla nagyváradi kir. ügyészt Fehértemplomba törvényszéki elnökké nevezte ki. A kiváló tehetségű fiatal törvény- széki elnök, fia Virágh Lajos nagybányai áll. anyakönyvvezetőnek. Főorvos jelölés. A dr. Németi Samu halálával megüresedett Ugocsa vármegyei tiszti főorvosi állásra az egészségügyi bizottság első helyen jelölte dr. Morvay Lajos tiszáninneni járási orvost, másodhelyen dr. F.gry Károly szatmári járásorvost, harmadik helyen : dr. Üveges János huszti járási orvost és negyedik helyen: dr. Kraemer Lipótnagy- szőllősi városi orvost. Hymen. Juhász József terebesfejérpa- taki kincstári tanító jegyet váltott Márama- rosszigeten Nazdr weczkg Julia kisasszonynyal. — Szabó Károly nagykárolyi pénzügyigazgatósági irodatiszt eljegyezte Pusztateremen Gájássg Sándor uradalmi erdész leányát, Idát. — Sólyom Ferencz nagybányai ref. kántor jegyet váltott Szász József nagybányai polgár, városi bizottsági tag leányával, Mariskával. — Scsavniczky Antal felsőapsai gk. tanitó jegyet váltott Szűcs János ungvári utmester leányával, Erzsikével. Elnök változás. A nagysomkuti Kereskedelmi bank elnököket cserélt a menynyiben a volt elnök Simon Sándor helyett az elnöki tisztet dr. Keresztszeghy Lajos szatmári ügyvéd, az alelnöki tisztet pedig dr. Péchy Péter járási főszolgabíró vállalta el. Oltáregyleti-estóly Nagykárolyban. Még deczember végén rendezte az oltáregylet II. felolvasó estélyét, a meljen Pall- mann Péter kegyesrendi tanár beszélt. Sikolya István joghallgató gyönyörűen szavalt. Bartha Nellike monológot adott elő és a nagykárolyi urak zenekara gyönyörködtette a közönséget kedves játékával. Jan. 26-án ismét estélyt renuez az Oltáregylet, a melyen a Nagykárolyban is jól ismert Tóth Miczi k. a. monológot fog előadni. Tóth József, ké- pezdei tanár, a ki már több Ízben elragadta a nagykárolyi közönséget szónoklataival, az előadás megtartására vállalkozott. — Fiilöp Margit ismert nevű énekesnő solo éneke és dalkar négyes kara a művészi oldal kidom- boritására kérettek fel. Madarassy Istvánná főszolgabiróné könnyed csevegéssel fogja a közönséget meglepni. Az Oltáregyletnek kilátása van, hogy Budapestről a messze földön hires Farkas Edith alapítványi hölgy megtiszteli megjelenésével és előadásával. — A kiváló atrakczió máris izgalomba hozta a nagykárolyi közönséget. Nemeslelkü jótékonyság. Gyöngéd és szivetboldogiló meglepetésben volt részök a mátészalkai róm. kath. híveknek e hó első felében, midőn arról értesültek, hogy méltó- ságos és főtisztelendő Pemp Antal kanonok, alapítványi pénztári gondnok ur, mint más években, úgy ez évben is, a hitközség köl- csönének törlesztésére ismét 200 koronát adományozott. A jó Isten bőséges áldása legyen a nemeslelkü adományozón, kinek kegyességéért ez utón is hálás köszönetét monMindennemü üveg*, porczellán-, lámpa- és tüköráru legjutányosabban beszerezhető az újonnan berendezett Greguss és ('li ra p á r v üzletében Szatmár-Németi, Deák-tér 2. szám, (a városház mellett.)
