Heti Szemle, 1908. (17. évfolyam, 1-52. szám)
1908-07-29 / 31. szám
XVII. évfolyam. Szatmár, 1908. julius 29. 31. szám. POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy évre — — — — — — 6 korona — fillér Félévre — — — — —. — — 8 „ — Negyedévre — — — — — 1 „ 50 „ Tanítóknak és kézműiparosoknak egy évre 4 korona Egyes szám ára 20 fillér. Felelős szerKesztő BÁTHORY ENURE. A lap kiadója: A „PÁZMÁNY-SAJTÓ“ A szerkesztőséget és kiadóhivatalt illető összes küldemények, pénzek, hirdetések stb. a „Páztnújj n sajtó“ czimére küldendők, (Iskolaköz 3. sz.) Hirdetések jutányos árban vétetnek fel. Nyilttór sora 40 fillér. A laip megjelenik minden szerdhn. ISgry uj törvényjavaslat. A kormány jóakaratát a kisemberekkel szemben félreismerni nem lehet. A szocziális törvényjavaslatoknak egész sorozatával lépett már elő, melyek mind arra törekszenek, hogy a kisbirtokosokat, mesterembereket, munkásokat megvédelmezzék a kizsákmányolás ellen. Most az igazságügyminiszter egy uj törvényjavaslattal lépett elő, mely lehetővé teszi, hogy a megélhetésre legszükségesebb vagyon állandóan a család birtokában maradjon. Arról van szó, hogy a kisbirtokos 8000 koronát meg nem haladó vagyonát családi "otthonnak nyilváníthatja és ha ez telekköny- vileg be van kebelezve, azt a birtokot adósságért eladni nem lehet. Van pár kivételes eset, pl. közadó, vagy más nyilvános teher. Az egész ügylet lebonyolítása bélyegmentes, semmi költségbe nem kerül. Nincs reá kötelezve senki, az teszi, aki akarja, sőt az alapiló meg is szüntetheti. A kormány törekvése kétségkívül elismerésre érdemes, azonban mi alig hisszük, hogy ennek a javaslatnak nálunk valami nagy kihatása fog lenni az életre. A mi népünk hitelből él, hitelképességét elveszteni nem szereti, már pedig a családi otthon lekötött birtok lévén, arra kölcsönt nem ad senki, mert nem lehet rajta megvenni. Aztán hol van az a kisebb földbirtok Magyarországon, amely adóssággal ne volna megterhelve. Már pedig a törvényjavaslat szerint családi otthont csak tehermentes birtokból lehet alapítani. Itt aztán hajótörést szenved minden jó szándék, mert általános szabály gyanánt lehet elfogadni, hogy tehermentes kisbir- tok nem létezik. Hiszen lehet egy- kettő, ezer közül kettő, de a zöme bizony el van adósodva. Hiszen épen az a baj Magyar- országon, hogy a kisbirtokosok lába alól kicsúszott a talaj, s ahol még megvan, ott is csak hitelből tartják fenn. Lámpással is alig kereshetne a miniszter olyan földes gazdát, akinek adóssága nincsen. Az élet na- gyón terhes, különösen az utóbbi években. A földbirtokos még a legnagyobb takarékosság mellett is kénytelen volt hitelhez nyúlni. Valóságos Achilles-sarka a tervezetnek, mi által az egész halálra sebezhető, hogy az alapító a családi otthont megszüntetheti. Ha tehát olyan körülmények közzé kerül, hogy pénzre van szüksége és másként nem szerezhet, feloldja a birtokot a lekötöttség alól. Ezen mindenesetre változtatni kell. A már egyszer lekötött birtok ne legyen feloldható. Igv válik be a törvénynek afcon intencziója, hogy a családi otthon elidegeníthető, adóssággal megterhelhető ne legyen. Az örökösödési jogot illetőleg is gyökeres intézkedésekre van szükség, magánjogunknak ez a legelhibázottabb passusa. Egészen át kellene dolgozni és átgyurni, akkor talán nem találkoznánk a napirenden levő kijátszások özönével. Mig ez a tervezet törvónynyé válik, még sok módosításon mehet keresztül. Szükséges is, hogy menjen. Most az igazságügyi és köz- gazdasági testületek elé került, melyek bizonyosan egy kissé kipu- czolva adják vissza a miniszternek. Az adott jó tanácsok alapján ő szintén lehet hozzá, vagy elvehet belőle. Azután jön mindakét háza az orParis templomai. — Irta: Csókás Vidor dr. — Tehát másodszor látom a világ legszebb városát, Párist; másodszor gyönyörködöm fenséges épületeiben, gyönyörű képtáraiban, finom ízlésű, áhítatra hangoló templomaiban. Mint pap, mindenütt kiváló érdeklődéssel kerestem fel a templomokat, de Páris templomait nemcsak a pap, hanem minden mii- értő felkeresi, legyen az pap, kath., keresztény, zs. . . vagy pogány. Nagyszerű műkincseket és műremekeket láthatunk azokban, építészetükön pedig az építésnek történetét látjuk kőbe vésve a középkortól a mai napig. Egy idegen sem mulasztja el megnézni a Notre Dame-ot és a Saint Chapelle-t (a sz. kápolnát). Valameny- nyit én sem nézhettem meg, hisz 70 templomot bajos végiglátogatni. A Notre Dame-ban egy mellékkápolnában miséztem. Midőn kifordultam, magam előtt láttam Dorboy érseknek szobrát, amint a communistáktól meggyilkoltatva összeesik s e szavakat mondja: Vajba az én vérem volna az utolsó, mely a szabadságért folyik.*) Azon gondolatot, hogy e kápolnában is kéjhölgyek tivornyáztak a rémuralom idején s a legocsmányabb dolgokat művelték, igyekeztem kiűzni fejemből, de folyton eszembe jutott, hogy e templomban proklamálták az ész vallását és az érzékiség kultuszát, a melynek istennőjévé egy festett erkölcsű tánczosnőt, Mailard-ot avatták s a főoltárra helyezték. Ezen förtelmes botrányok után'a templomot csak 1805-ben nyitották ki és szentelték fel újra. Igen régi templom. Alapkövét XIII. Sándor pápa tette le 1163-ban. Sok nevezetes esemény játszódott le benne. Heraclius jeruzsálemi pátriárka itt tartott 1185. beszédet a keresztes háborúk érdekében. Itt koronázta meg II. István pápa Pipink Itt tette fejére I. Napoleon sajátkezű- lég a koronát stb. stb. Külseje ismeretes képekből. Homlokzata áhítatot kelt fenségével. A főkapu domborművé az utolsó ítéletet ábrázolja. A három kapu feletti galériákban franczia királyok szobrai állanak. Felettük a középen szűz Mária két fáklyát tartó angyal közt, jobbra és balra Ádám és Éva. A homlokzat rózsája 9 és fél méter átmérőjű, a csonka tornyok magassága 64 m. Ismeretes, hogy itt őrzik Krisztus töviskoronáját, de ez csak a nagyböjt idején látható. Titkos helyen van elrejtve. A többi kincseket s becses ereklyéket megmutatják. A Saint Chapelle az igazságügyi palota udvarán áll. E kápolnát Szent Lajos építette 1245-ben, hogy ott helyezze el a sz. földről Véres ruháit a templom kincstárában láttuk más két meggyilkolt érsek ruháival, kik közül egyiket a torlaszokon öltek meg 1848-ban, a másikat egy expap gyilkolt meg 1857-ben. CSAPÖLAJOS ELSŐRANGÚ PAPI- v *»«?" ta'ntók, Polgári ruhák, Papi öltönyök, Libériák, Reverendák, SzarvasbőrCzimádák, nadrágok, Palástok, fövegek, Bőrkabátok SZATMAR, Deák tér 7., (I. emelet) ' A készítését elvállalom. ÉS POLGÁRI SZABÓ Mindennemű öltöny készítésénél a fősulyt az elegáns szabás és önöm kivitelre fektetem, a mellett teljes kezességet vállalok szállítmányaim valódi szine és tartósságáért. Nagy raktár honi és angol szövetekben. Tisztelettel CSAPÓ LAJOS, ni estkor! 1
