Heti Szemle, 1908. (17. évfolyam, 1-52. szám)
1908-04-15 / 16. szám
2 HETI SZEMLE Szatmár, 1908, április 15. Rákóczi Ferencz fejedelem arcképének leleplezése. Igen szép, díszes és ünnepélyes közgyűlése volt törvényhatóságunknak f. hó 12-én, a múlt vasárnap, d. e. 11 órakor a városháza ez alkalomra feldíszített nagy tanácstermében. A nagy tanácsterem és a karzat zsúfolva volt ünneplő közönséggel. Képviselve voltak az egyházak, a város, a vidék társadalmi életünk sok kiváló tagjával. A 48-as honvédek is megjelentek a diszgyíilésen zászlójuk alatt. Pontban 11 órakor dr. Falussy Árpád főispán vezetésével festői szép diszmagyarban vonult fel az emelvényre dr. Vajay Károly polgármester, Kőrösmezei Antal főjegyző, Osváth Elemér ref. főgimn. tanár, az ünnepi szónok s ama küldöttség tagjai, kik Rákóczi dicső fejedelmünk megszentelt hamvainak Kassára történt hazahozatalán annak idején résztvéttek. Az emelvényen az ünnepi szónok jobbján foglalt helyet Hegedűs László festőművész, a kép alkotója is. Az elnöklő főispán megnyitó beszédében megemlékezik a kurucidők dicsőségéről, a fejedelemről, a városi törvényhatóság azon határozatáról, mely Rákóczi Ferenc kuruczfejedelem arczképének megfestetését mondja ki, üdvözli az egybegyült ünnepelő törvényhatóságot, megnyitja a diszgyülést és a szót Osváth Elemér ünnepi szónoknak adja át. A kiváló szónok ünnepi beszédében érinti a nemzeti lét alapját: a nemzeti őserőt, kiterjeszkedik igen szép és megkapó hasonlatokkal a magyar nemzet sok küzdelmeire és szenvedéseire. Megemlékezik Szatmárnémeti városról, mint a kuruczidők nevezetes történeti helyéről. Majd a fejedelmet apost- rofálja, miközben láthatóvá lesz a kép is. Osváth Elemér beszédét végig.általános tetszés, helyeslés, éljenzés kisérte, végül pedig az ünneplő közönség szűnni nem akaró tapsolással jutalmazta meg a valóban kiváló tudással és szónoki erővel előadott szép beszédet. Sokan gratuláltak nyomban a szónoknak élükön a főispánnal. A kép a fejedelmet álló helyzetben ábrázolja. II. Rákóczi Ferenc fejedelmi trónja előtt áll, ünnepi palástban, ünnepi, díszben mellén az aranygyapjas vitézi renddel, jobb kezével az égő városra Szatmárra, mutatva. A kép igen szép s csak díszére válik Szatmárnémeti városának és a a város tanácstermének. Dr. Vajay Károly polgármester szólalt fel azután és beszéde folyamán, indítványozza hogy az ünnepi disz- gyülés lefolyása, az ünnepi beszéd egész terjedelmében jegyzőkönyvben örökittessék meg. Indítványozza továbbá, hogy a közgyűlés Hegedűs László festőművésznek a kép kiállításáért köszönetét szavazzon. A polgár- mester indítványát egyhangúlag elfogadták. Dr. Falussy Árpád főispán azon indítványának egyhangú elfogadása után,. hogy a jelen ünnepélyes közgyűlés jegyzőkönyve ott nyomban hitelesíttessék, a diszgyülést bezárja. A gyűlés után a városhása udvarán a diszmagyarban megjelent urak Hollósi József fényképésszel lefényképeztették magukat. Az ünneplő közönség egy szép nap kellemes emlékéveltávozott a városháza falai közül. Kitüntetett államférfiak. Az elmúlt héten a király kegye a magyar politikának olyan férfiait tüntette ki, akik a közelmúltban lefolyt nagy gazdasági küzdelemben munkájukkal bőségesen szolgáltak reá erre a kitüntetésre. Az első a kitüntettek sorában Kossuth Ferencz, aki a Lipótrend nagykeresztjét kapta a kiegyezés megkötése körül szerzett érdemei elismeréséül. Darányi miniszter meleghangú kéziratban nyert köszönetetfáradozásáért, magas kitüntetésben részesült a három gazdasági resz- szort államtitkárja is, akik közül Popovics és Szterényi valóságos belső titkos tanácsosok lettek, mig Mezössy Béla a Lipótrend közép- kersztjét kapta. Bizalom a kormánynak. Ugocsa megye törvényhatósága egyhangú lelkesedéssel bizalmat szavazott a kormánynak. Úgy volt, hogy a bizalmi feliratot vivő küldöttség még husvét előtt fog a kormánynál tisztelegni. Újabb megállapodás szerint a deputáció husvét után fog Budapestre utazni. A deputáció impozánsnak Ígérkezik s abban minden rendű s rangú árnyalata Ugocsa vármegyének képviselve lesz. Városi közgyűlés. Szatmárnémeti szab. kir. város törvény- hatósága f. havi közgyűlését hétfőn, e hó 13-án, d. u. 3 órakor tartotta meg. Bár a közgyűlési tárgysorozat inkább tanácsi előterjesztésekből s tudomásvételt igénylő ügyekből állott, a városatyák élénk érdeklődést tanúsítottak a közgyűlés iránt és azon számosán jelentek meg. A rendes havi közgyűlést rendkívüli közgyűlés előzte meg. Mindkét gyűlésen Dr. Falussy Árpád főispán efnökölt. A két közgyűlésről a következő részletes tudósítást adjuk : I. Rendkívüli közgyűlés. Dr. Falussy Árpád főispán 1/i 4 órakor megnyitja a gyűlést. Megválasztatnak a jegyzőkönyvi hitelesítő bizottsági tagok, kik a rendes közgyűlés jegyzőkönyvének is hitelesítői, egyszersmind a két közgyűlés jegyzőkönyvei hitelesítésének ideje 1908. évi április hó 18 napjának d. u. 3 órájára állapittatik meg, a hitelesítés helye a városháza nagy tanácsterme. A rendkívüli közgyűlésnek két tárgya volt: a Teleky-utcza 35—39 sz. Erdélyi Béla és Erdélyi Béláné-féle telkek, nemkülönben a Rákóczi-utczai 12 sz. Szerdahelyi Ágoston féle telek megvételéről szóló tanácsi előterjesztésnek tudomásvétele. Elnöklő főispán az időrövidségére való tekintettel mindkét tárgyat egyszerre bocsátja szavazás alá. A tanács jelentését a közgyűlés 52 szavazattal 1 ellen tudomásul vette, illetve elfogadta. Ellene szavazott Dr. Weisz Sándor ügyvéd. A rendk. közgyűlés ezzel véget ért. A világ* ura. Irta : Csókás vidor dr. Uralkodhatik-e egy város az egész világ felett évszázadokon évezredeken át ? „Nem“-mondja a józan ész, egy várossal csak elbír egy tartomány, egy fejedelemség, még inkább az egész világ! Mi egy város egy országhoz képest'? Leigázzák, megsemmisítik.“ A mi lélektanilag lehetetlennek tetszik, az a valóságban megtörtént. Nem hinnők el, ha meg nem történt volna. Róma uralkodott évszázadokon, mondhatni évezredeken át s most is uralkodik a világ felett. Róma meghódította a körülette fekvő városokat: Veit, Fidenaet, Faleriit, Collatiat stb. Azután meghóditotta a körülette levő tartományokat, néptörzseket: az etruskokat, a samniteket a latinokat stb. Majd a virágzó görög városokat Délolaszországban. Végre egész Itáliát. Ezután már csak országok, világrészek hóditásával elégedett meg. Leigázta Spanyolországot, Francziaországot, Németországot, Afrikát, Ázsiát mig végre az egész Földközi tenger mellett fekvő országok, az egész czivilizált világ ura lett. Hogyan fejti meg a történet-bölcselet ezen talányt, hogy egy város az egész világ felett oly hosszú időn át uralkodhat ? A történelem azt mondja, hogy Róma hatalmát a következőkkel érte el: 1) Mély politikai bölcsessége, a leigázott népeket jutalmakkal és büntetéssel magához fűzte. 2) Gyarmatain polgári helyőrségeket létesített. 3) Országutakat épített s igy hamar küldhetett katonákat oda, a hol szükség volt a rend fentartására. 4) Igen kiváló férfiak voltak a rómaiak közt, kik egyszerűen éltek, becsületesek, nemesek voltak. Ezek hódították meg a világot számára. Ez mind igaz, de mégis csodálkozhatunk Róma hatalmán, mert sokszor volt idő, midőn Róma népe tunya csőcselékből állt, mely nem kívánt egyebet, mint hogy eltartsák és mulatassák. Ennek fejében azután szavazott s azokra szavazott, a kik neki több kenyeret több mulatságot nyújtottak. Az igy megválasztott consulok s meg nem ölt császárok kormányozták a világot. A császároknak is a nép kedvében kellet, járniok, mert különben zajongtak, lázongtak s meggyilkolták császárukat. De ha megkapták a „panem et cireenses“-t akkor nem zavarogtak, bármit tett is a császár. Ilyen csőcselék kezében volt a világ hatalom, melynek nem volt egyébre gondja, mint arra, hogyan lehet kenyeret szerezni munka nélkül és mulatni pénz nélkül. Máskor meg a katonaság volt a főhatalom. Már Sulla idejében saját hadserege vette be Rómát. Caesar és Augusztus is a katonák által nyerték el hatalmukat. Később 100 éven át a testőrség árulta a császárságot s annak adta, aki legtöbbet Ígért. Ha nem tartotta be Ígéretét, vagy megbántotta a katonaságot, mindjárt megölték s mást kiáltottak ki császárnak. Régebbi időben pedig állandó volt a harcz a közönséges nép, plebeius, és az előkelők közt. A nép kiváltságokért küzdött, a patríciusok pedig görcsösen szorították s nem engedték kezeikből előjogaikat. Ha pedig nemes patríciusok akadtak, kik a népen segíteni akartak, azt különféle ürügyek alatt kivégezték. így Spurius Cassiust, ki a nép között földet kívánt kiosztatni, igy Marcus Mandi- ust, ki az adósokon óhajtott segíteni. Mind kettőt azzal vádolták, hogy népszerűségre törekszenek s királyok akarnak lenni. Mindennemű üveg-, porczellán-, lámpa- és tüköráru legjutányosabban beszerezhető az újonnan berendezett Greguss és ChrapAry^ üzletében Szatmár-Németi, Deák-tér 2. szám, (a városház mellett.)
