Heti Szemle, 1908. (17. évfolyam, 1-52. szám)
1908-04-08 / 15. szám
POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. ELŐFIZETÉSI ÁRAK : Egy évre — — — — — — 6 korona — fillér Félévre — — — — — — — 3 „ — Negyedévre — — — — — 1 , 50, Tanítóknak és kézműiparosoknak egy évre 4 korona Egyes szám ára 20 fillér. Felelős szerkesztő BÁTHORY ENDRE. Á lap kiadója: A „PÁZMÁNY-SAJTÓ“ A szerkesztőséget és kiadóhivatalt illető összes küldemények, pénzek, hirdetések stb. a „Pázmáyn sajtó“ czimére küldendők, (Iskolaköz 3. sz.) Hirdetések jutányos árban vétetnek fel. Nyllttér sora 40 fillér. A lap megjelenik minden szerdán. Feszítsd meg1! Ez a csatakiáltás hangzott el a minap a zsidó és szabadkőmives sajtóban, sőt csudálatos módon utat tört magának a parlamentbe is, hol Bródiék rendeztek tüntető felvonulást a zsidó toleránczia minden motívumával egy miniszteri tanácsos, — jobban mondva, a keresztények lelkiszabadsága ellen. Agyon akartak ütni egy kath. főtisztviselőt, hogy még nagyobbat üthe ssenek a kath. egyházon és a kath. közönségen. Barkóczy miniszteri tanácsos tiszteletlenül viselkedett az állam törvényeivel szemben, azok ellen tüntetett, — el kell csapni, el kell távolítani a helyéről. Ilyen és hasonló jerichói lárma fertőztette meg napról-napra a sajtó és közélet levegőjét. I)e melyik törvény ellen tüntetett, melyik törvénynyel szemben volt tiszteletlen, erről mélységesen hallgattak, amit ők kiabálnak törvény és punktum, hiszen Magyarországnak ma már ők a diktátorai. No hát nem tüntetett egyik törvény ellen sem ! . . . És mégis!.. El kell csapni, el kell kergetni!. .. No miért ? .. . Mert meg merte mutatni, hogy jó katholikus. Ez már hallatlan ! ... Katholikus, pláne jó katkolikus egy miniszteri tanácsos!.. Nem tűrj ük, ki vele onnan. Ilyen magas állásban zsidónak vagy szabadkőművesnek kell neki lenni, ha katholikus is. De mit is vétett tulajdonképen Barkóczy?.. Egy polgári házasság- kötésnél mint tanú szerepelt s jó kath. emberhez illően megtagadta a jegyzőkönyv aláírását és a formalitások közben ülve maradt. Hát bűn ez?.. Nem bűn, csak azzal a szabadsággal élt, amelyhez minden honpolgárnak joga van. Rendeli azt törvény, hogy a polgári házasság- kötés alatt fel kell állani?... Nem rendeli. Felállani csak eskütételnél dukál, ott pedig tudvalevőleg esküt nem tesznek. Rendeli a törvény, hogy a jegyzőkönyvet alá kell írni?... Nem rendeli, ellenben világosan kimondja, hogy ez kinek- kinek tetszésére van bízva. Megtagadhatják a tanuk és jegyesek egyaránt. Barkóczy' tehát semminemű törvénynyel nem helyezkedett szembe, csak valami olyat cselekedett, amit a polgári házasságkötések behozatala óta már sokan megtettek és pedig teljes joggal nemcsak kat- holikusok, de protestánsok és zsidók egyaránt. Mért nem ütötték agyon azokat röktön ? ... Mert kis emberek voltak. Ha egy szúnyogot eltaposunk, nem veszi észre senki, de egy állatóriás legyilkolása rósz vért és megdöbbenést szül. Ezíx.^A gyönyörűséget kellett megszerezni a katholikusok számára, azért rontottak neki ennek az előkelő állású és puritán jellemű tisztviselőnek. Nem annyira Barkóczynak szóllott az ütés, mint a kath. közönségnek. Hát már ide jutottunk a kér. Magyarországon, hogy egy kultuszminiszteri tanácsosnak nem szabad megvallani kath. voltát, mert Bródiék olyan erőre kaptak, hogy elseprik az útból ? .. Hát egy kul- tuszmíniszteri tanácsosnak nem szabad azt tenni ? ... Tisza Kálmánt és a többi protestáns előkelőséget miért nem húzták le, hogy oda mertek állani egyházok élére s vezérszerepet vittek és visznek ügyeinek rendezésében ? .. . Hiszen mennél magasabb állásban van valaki, annál több szem tekint reá, annál jobban megkövetelhetik és elvárhatják tőle, G-ondolatok, érzelmek. — Irta : M. B. — I. Megsárgult sorok közt Egy rövidke strófa . . . — El sem olvashattam Úgy van oda Írva. Ha olvastam volna Tán hidegen hagyna És igy olyan sokszor Elálmodom rajta. Ez a kicsi strófa Ifjú lelkem mása: Olyan sokat mond el Minden kis vonása. II. Miért is születtem Erre a világra, \ Ha én vagyok benne A legnagyobb árva ? Miért tanultam meg Sok szép imádságot, Ha hitem csak szunnyad, Holott egykor lángolt? Miért volt reményem Arany fellegvára, Ha fájó keservek Fakadtak nyomába’ ? A jó Isten tudja! . . . Én csak félve sejtem, . . . Talán mert szenvedni Nenr kívánt a lelkem! . . . III. Idegenben járok, Ott is temetőbe’ . . . Hol a sir ruhája Ezer színbe játszik S virágból van szőve. \ Nem bántanak engem A nyugovó holtak. — Mig a földön éltek Talán ők is árva, Üldözöttek voltak! Csókolnak az árnyak . . . — Érzem melegségük’ — Hívnak, csalogatnak: „Jöjj te szegény ember Jobb hazába vélünk!“ Olyan édes hangjuk . . . És a lelkem szállna. . . Maradnom kell mégis: Ezt a szegény embert Beteg anyja várja. . . CSÍPŐ LAJOS SZATMÁ.R, Deák-tér 7., (I. emelet). ELSŐRANGÚ PAPI- V ÉS POLGÁRI SZABÓ Magyar díszruhák, Polgári ruhák, Papi öltönyök, Libériák, Reverendák, SzamsbőrCzimádák, nadrágok, Palástok, fövegek, Bőrkabátok készítését elvállalom. Mindennemű öltöny készítésénél a fösulyt az elegáns szabás és finom kivitelre fektetem, a mellett teljes kezességet vállalok szállítmányaim valódi szine és tartósságáért. Nagy raktár honi és angol szövetekben, Tisztelettel CSAPÓ LAIOS, SX abóst«r.
