Heti Szemle, 1907. (16. évfolyam, 1-52. szám)

1907-09-25 / 40. szám

Szatmár, 1907. szeptember 25. „HETI SZEMLE 3 HÍREK. Rendjelátadás. Fal ussy Árpád dr. fő­ispán szombaton nyújtotta át szép beszéd kíséretében gróf Károlyi Istvánnénak az Er­zsébet rendet, melylyel a király azon alka­lomból tüntette ki, hogy mint a nagykárolyi nőegyesület elnöknője 25 év óta áldásos te­vékenységet fejtett ki az egyesület érdeké­ben. A nőegyesület nagy ünnepélylyel akarta megülni a 25 éves évfordulót, azonban a családi gyászeset miatt el kellet maradnia. Gróf Károlyi Istvánná meghatottan mondott köszönetét a legfelsőbb kitüntetés közvetí­téséért. Királyi kitüntetések. () felsége a ki­rály sok évi és hü szolgálataik elismeréséül Szabó Sándornak, Máramaros vármegye alis­pánjának a III. osztályú vaskoronarendet, Scholcz Bélának, Máramaros vármegye főszol- gabirájának a Ferenez-Józsefrend lovagke­resztjét adményozta. Egyházmegyei hir. Ő Méltósága a püspök ur Pomp Antal praelátus kanonokot az Irsik-intézetelc védnökének nevezte ki j Moldován Endre fényi lelkésznek investiturát adott, melynek alapján plébániai javadalmába beiktatható, Szentmihályi Lajos paposi ideig­lenes lelkészt a vallás és közoktatási m. kir miniszter bemutatása alapján ugyanoda lelkész­nek, Takács Károly józsefházai lelkészt Né- metmokrára ideiglenes lelkésznek, Horváth György áldozópapot Józsefházára ideiglenes lelkésznek nevezte ki. Jaklovics György fel­mentetvén a helybeli kir. kath. tanítóképző intézetben viselt lelkiigazgatói állásától, ugyanoda tanulmányi felügyelőnek, Schwegler Ferencz szatmári segédlelkész képezdei ta­nárnak és intézeti lelkiigazgatónak nevezte­tett ki Megtámadott mandátum. Lukácsiu László belényesi mandátuma ellen a kisebb­ségben maradt Kardos-párt abszolút érvény­telenségi okok alapján peticziót adott be a képviselőház elnökségéhez dr. Tetétleni Ár­min ügyvéd által. Itt említjük meg, hogy a Lukácsiu betegségéről szóló hírek túlzottak voltak, életét semmi komoly veszedelem nem fenyegeti. Pénzügyi kinevezések. A pénzügy­miniszter Spitzer Ödön ipolysági adóhivatali tisztet a szinérváraljai adóhivatalhoz ellenőr­nek, Török Győző módosi adóhivatali gya­kornokot a huszti, Feldner Áron szinérváraljai adóhivatali gyakornokot a debreczeni adóhi­vatalhoz adótisztnek nevezte ki, mindkettőt ideiglenes minőségben. Hymen. Marschalkó Leó nagyváradi gyógyszerész, jegyet váltott Nagykárolyban özv. Balika Sándorné nevelt leányával, Rutt- kay Jolánnal. Koszorús Lajos adótiszt vasár­nap váltott jegyet Nagykárolyban Tóth László leányával, Mariskával. Károlyiné köszöneté. Szatmárvárme- gye törvényhatósága gróf Károlyi István ha­lála alkalmából jegyzőkönyvében örökítette meg az elhunyt gróf nagy érdemeit, melye­ket a vármegye érdekeinek előmozdítása kö­rül szerzett és özvegyéhez részvétiratot inté­zett. AzNjzvegy grófné meleghangú levél­ben köszönte meg a törvényhatóság rész­vétét. Uj legényegyleti elnök. Ö Méltósága a püspök ur Szvoboda Ferencz ungvári se­gédlelkészt az ungvári kath. legény egyesü­let elnökének nevezte ki. Gyászhir. Koós Albert köz- és váltó­ügyvéd, Ugocsa megye törvényhatósági bi­í zottsági tagja, tb. főügyésze, a „Nagyszőllősi Hitelintézet“ jogtanácsosa, 54 éves korában Nagyszőllősön elhalt. — Mutinies József ung­vári székesegyházi első kántor neje, szül. MaÜzószky Emilia e hó 18-án 62 éves korá­ban elhalt. — Horváth Ernő oki. gyógysze­rész életének 56-ik évében Nagykárolyban elhalt. — Heller Sámuel, dr. Heller Gyula orvos édes atyja tegnap délelőtt szivszélhü- désben hirtelen elhalt. Áthelyezett Írnok. Az igazságügymi­niszter Horácsok Jenő rahói járásbirósági Ír­nokot a munkácsi járásbírósághoz helyezte át. Uj doktor. Jurc&ó Lajos, a kir. kath. főgimn. volt jeles növendéke, a kolozsvári m. kir. tudományegyetemen a jogtudomá­nyokból a szigorlatokat kitüntetéssel letette és szombaton tudorrá avattatott. A rendezett tanácsú városok tiszt­viselői. A rendezett tanácsú városok pol­gármestereinek Esztergomban tartott országos gyűlésén Várhidy Lajos zalaegerszegi pol­gármester javaslatot terjesztett be a városok alkalmazottainak fizetésrondezése iránt. A ja­vaslat hangoztatja, hogy mivel a városi al­kalmazottak épp olyan közegei az állami közigaazgatásnak, mint a vármegyei alkalma­zottak, akikről az állam gondoskodott, erkölcsi kötelessége a törvényhozásnak, hogy a rende­zett tanácsú városi alkalmazottak anyagi helyzetének javítása iránt intézkedjék. Tör­vényben mondják'kl sürgősen, hogy a városi alkalmazottak fizetés és lakpénz tekintetében az állami és vármegyei alkalmazó taknak megállapított fizetési osztályokba soroztainak. A javaslatot a gyűlés elfogadta. A Kossuth-szobor leleplezése. A Nagykárolyban felállítandó Kossuth Lajos- szobor ünnepélyes leleplezése, — amint ér­tesülünk — csak a jövő év tavaszán fog megtörténni. Pártgyülés. Luby Géza országgyűlési képviselő, a vármegyei függetlenségi párt elnöke holnapra, e hó 26-ára gyűlésre hívta össze a megyei függetlenségi párt tagjait, mely Fehérgyarmaton délután 2 órakor a Társaskör helyiségeiben lesz megtartva. A viharos megyegyiilés után ugyanis a Szat- márvármegye czimii lap támadást intézett Luby Géza ellen, melynek czélja az volt, hogy lehetetlenné tegye Luby pártelnöksé­gét. Ebben az ügyben lesz hivatva a holnapi pártgyiilés határozatot hozni. A káromkodás ellen. A káromkodás annyira fejlett szokása népünknek, hogy szinte „magyar speciálitás“-nak is nevezhet­nék. Eredetileg tán még az ázsiai síkokról jött velünk. A kereszténység igyekezett min­dig lenyomni a kitörő magyar temperamen­tumnak ezt a csúnya kisérő sajátságát, de ha sokat is tett erre nézve az egyház a mai időkben, mikor a világi hatóságok kevésbbé törődnek ezzel az —- elsősorban vallási fel­fogásba ütköző — szokással, a szociálizmus és a katonaság mai nevelési rendszere növeli a káromkodás terjedését. Különösen a kato­naság rövidlátásának lehet sokat a rovására írni, mert itt ép azok a tényezők, melyek az egyszerű közember lelkét csiszolni volná­nak hivatva, a tisztek és altisztek járnak elől a káromkodás kultuszában. Jól esik ily el­szomorító tények közt olvasnunk azt az okos utasítást, melyet Szalay Mátyás, Szabadka derék rendőrkapitánya intézett e nagy bács­kai város közönségéhez. Az utasítás igy szól: Tekintettel arra, hogy az utóbbi időben, különösen a munkások és az iparostanoncok között erősen elterjedt azon elitélendő rossz szokás, hogy utczákon, nyilvános helyeken , megbotránkozó trágár és szeméremsértő kife­jezésekkel illetik egymást, továbbá, hogy az Istent, Krisztust, Szűz Máriát, Szenthárom­ságot, szenteket, mint a kereszténység imá- dásának, illetőleg tiszteletének legmagasabb eszményeit szidalmazva, nemcsak megbotrán­koztatják a jó ízlésű egyéneket, de a vallásos érzésüeknek a legnagyobb lelki fájdal­mat is okozzák, amely cselekmények pedig nemcsak az egymás iránti köteles tisztelet, de a közrend szempontjából is megtorolatla- nul nem hagyhatók, annálfogva utasítóm a a rendőrbiztosokot és rendőrlegénységet, va­lamint a város külterületén működő m. kir. csendőrséget, miszerint a fent körülirt cse­lekmények elkövetőit, a megtorló eljárás fo- ganatbavétele céljából, személyválogatás nél­kül, hozzám haladéktalanul jelentsék fel. Szabadkán, 1907. évi szeptember 18-án. Sza­lay Mátyás. — Ilyen rendelet elkelne nálunk is. Adomány a kaszinónak. Báró Fe­cseg László sárközi nagybirtokos, országgyű­lési képviselő belépett a kath. kaszinó ala­pitó tagjai sorába s annak jószágigazgatója utján 200 koronát küldött. Uj politikai lap. Nagykárolyban a közel jövőben egy uj politikai lap fog meg­jelenni hetenkint kétszer. Az uj lap a leg­radikálisabb programmal indul meg és élén a vármegye és Nagykároly város igen sok jelentékeny politikai és társadalmi sulylyal biró vezető egyénisége fog mint „lapvezérlő bizottság“ állani. — A politikai lapoknál a törvény értelmében szükséges cautiót a na­pokban teszik le az adóhivatalnál. Tiltott térkép az iskolában. A vár­megye tanfelügyelőjéhez a minap följelentés érkezett, hogy az erdőszádai áll. iskolában tiltott térképről tanítja a román nemzetiségű tanitó Magyarország földrajzát. A tanfelü­gyelő kiszállott a helyszínére és konstatálta, hogy a vád igaz. A térképet a község jegy­zője által nyomban elkoboztatta, Anderkó Sándor tanítót felfüggesztette állásától és megindította ellene a fegyelmi vizsgálatot, büntetőjogi elbírálásra pedig áttette az ügyet a szatmári kir. ügyészséghez. Védekezés a himlő ellen. Bécsben a himlőjárvány napról-napra jobban pusztít. Kétségtelen tehát, hogy Ausztriában valósá­gos járvány van. Ebből kifolyólag várme­gyénk alispánja rendeletben hívta fel a vár­megyei községi és körorvosokat, hogy az is­kolába járó gyermekeket himlő ellen újra beoltsák, egyben figyelmeztessék a lakossá­got, hogy magukat és családtagjaikat beol- tassák. Minthogy ezen betegség ellen védő himlő oltással sikeresen és több évre véde­kezni lehet, a fenyegető veszedelem ellen való védekezés már most szükségessé vált. Ez okból mindenki igen helyesen teszi, ha magát és családja tagjait himlő ellen beol- tatja. A védő himlő-oltás mentesítő hatása ugyanis hat-hét év alatt megszűnik, tehát a hat-hét évvel ezelőtt, vagy még régebben történt beoltás a himlő veszedelmétől senkit sem véd meg. Szent Imre-ódapályázat. A budapesti katholikus egyetemi ifjúság Szent Imre Köre, a magyar ifjúság védőszentjének, Árpádházi Szent Imre első királyi herczeg születésének kilentszszázados évfordulóján, november hó 5-én nagyszabású ünnepélyt rendez. Az ün­nepélyen elszavalandó ódára pályázatot hirdet. A pályadij 5 arany. Pályázhat minden kat­holikus főiskolai hallgató. Határidő: folyó évi október hó 10. A pályanyertes mü a kör kiadásásában megjelenő „Keresztény , Magyar Ifjúság“ c. lapban fog megjelenni. A

Next

/
Thumbnails
Contents