Heti Szemle, 1907. (16. évfolyam, 1-52. szám)

1907-03-20 / 12. szám

2 ..HETI SZEMLE Szatmár, 1907. márczius 20. Az irgalmasnénék gyásza. Folyó hó 13-án korán reggel beköszön­tött a halál az irgalmas nénék szatmári anyaházába és elvette Puskás Alexandrinát, az általános főnöknő helyettesét. A több heti súlyos betegség folytán s magának a szegény betegnek kegyelemsu- galta lelki készülődése és többszörös kijelen­tése után sejtettük ugyan, hogy javulásához, életben maradásához reményünk nem lehet, mégis meglepett bennünket a halálnak hir­telen munkája. Az a nemes lélek, amely egy egész életen át a földöntúli jutalomért imádkozott, dolgozott és szenvedett, csak három perczet töltött öntudatlanságban és aztán haláltusa nélkül elszállott a porhüvelyből a jó Isten elé. O nem bánta, hogy a szenvedések ho­nát itt kellett hagynia, sőt előre örvendett már a gondolatnak is, hogy a jó Istenhez megy; nekünk azonban, kik egyéniségét, lelki világát közelebbről ismertük, elköltözése jelentékeny veszteséget és nagy fájdalmat okozott. A tanitónőképző intézet sokoldalúkig kiművelt, több európai nyelvet folyékonyan beszélő, vezetésre termett, oly szakerőt ve­szített általa, kiről bajos volna megmondani, mi volt nagyobb benne : a tanítási kedv-e, az okosság-e, a tanítványai és tanitótársai iránt érzett szeretet-e, avagy a folytonos önképzés vágya és munkája-e. A szatmári anyaház irgalmas nénéi benne a gyöngéd testvért és a szerzetesnői erények élő példaképét veszí­tették el. Szeme meglátta mindenkinek a baját, esze kitalálta, szive megszerezte a hozzáfor­dulóknak az enyhülést, a vigasztalást és a megnyugvást. Jóságáért tiszteltetést nem kivánt, szel­lemi emelkedettségének hódolatot sem nem óhajtott, sem el nem fogadott. Szerették őt, bizalommal mentek hozzá s ez annak a ne­mes szívnek elég viszonzás volt gondos és körültekintő testvéri szeretetéért. A szatmári irgalmas nénék magyaror­szági egész társulata bölcs, de mindig sze­rény,-igazságos, de mindig kegyes főnöknő- helyettesüket veszítette el benne. Tervei, tanácsai és az általános főnöknő távollété­ben tett intézkedései folyton a közjóra, a társulat belső megszilárdulására és külső terjedésére irányultak. A mondottaknál fog­va az elhunytban rendkívüli nőt, nagyeszű és tapasztalt tanító s nevelőnőt, példás szer­zetesnőt siratunk mi, kik őt ismertük és higgadt, szelíd, nyájas egyéniségével érint­keztünk mint tanítványok, munkatársak, szerzetesnők egyaránt.. Életrajzi adatai a következők : 1854. decz. 17.-én született Oravicabányán Keassó- Szörény vármegyében a „ditrói“ előnevü gazdag és tekintélyes Puskás családból. Atyja a Duna-gőzhajózási társulatnál mint hajós kapitány működött. Édes anyja linzi születésű osztrák nő volt. Mint gyer­mek, az oktatás és nevelés első áldásaiban Budapesten és Bécsben részesült. Édes szüleinek halála után világot látott testvérbátyja, Puskás Tivadar, vezette neveltetését, ki amint nem ismert határt húga szeretetében, úgy nem kiméit ezreket sem, hogy nyelvmesternők és más nevelő­nők üdvös hatása, valamint a legváltozato­sabb utazások által minél szélesebb körűvé tegye leánytestvérének műveltségét. A kiművelt és sokat tapasztalt leány egy napon 22 éves korában bátyja elé állott s kijelentette, hogy ő szerzetesnő és pedig irgalmas nővér lesz, mert Istennek leányok nevelésével akar szolgálni.! Bátyját e kijelentés nagyon bántotta egyrészt, mert húgához a szeretet nagy he­vével ragaszkodott, másrészt mert éppen áf- rikai utazásra készült, hova húgát is min­den áron magával akarta vinni. Hogy a szerzetesnői gondolatot kiverje belőle, tíze­zer forintot ajánlott föl neki, hogy ez összeg­ből mint világi nő önmaga vezetése alatt tanító s nevelő intézetet állítson föl. Hasz­talan. Erősebb volt az Ur mint a testvér­bátyja. Puskás Etelka, amint Alexandnna nő­vért világi nevén hívták, az 1877. év nyarán Szatmáron belépett az irg. nénék társulatá­ba. Mintegy félévi jelöltség után 1877. decz. 8.-án beöltözött és két év múlva letette a szerzetesnői fogadalmakat és fogadalmait ha­lála perczéig, majdnem harmincz évig, teljes odaadással és hűséggel megtartotta. Belépés iévének szeptemberétől az utolsó hetekig folytonosan tanított és nevelt. Ele­inte mint elemi iskolai tanítónő és a beinö- vendékek vezetője 15 évig működött Szat­máron. Elöljárói 1881-ben Szepes-Olasziba küldték, hol tanított is, a házfőnöknőt is helyettesítette, a kosztos növendékeket is gondozta. Ugyanily hármas munkakört töl­tött később Liptó-Rózsahegyen. Innét 1894 nyarán rendelték haza, midőn a polgári isko­lai tanitónőképző intézet megnyílt. Nemso­kára azután, hogy Szatmárra visszajött, az általános főnöknő helyettese lett. E minő­ségben és a szatmári zárdái hármas képző­intézete vezetése és fejlesztése érdekében foly­tatott serény és fáradhatatlan munkásság közepeit érte el őt az Ur hivó szózata. Már­czius 14.-én temettük el földi részét igen nagy részvéttel. A tanuló ifj uság márc. 16-án reggel jelent meg az ő lelke üdvéért bemu­tatott engesztelő szent miseáldozaton. — Mi imádkoztunk érte, de hő óhajtásunk az, hogy ő is imádkozzék a jóságos és hatalmas Is­ten trónjánál mindazon ügyekért, melyekért e földön ő maga heviilt, lelkesedett, dolgo­zott, fáradt, áldozott és kimerült. Legyen a meny öröme az ő földi fáradozásának, önzet­len lelkének, szenvedéseiben tanúsított pél­dás türelmének és gyermekded, törhetetlen hitének bőséges jutalma ! HÍREK. Püspöki tanácskozás. A múlt csü- tör'ökön és pénteken a herczegprimás buda­vári palotájában püspöki tanácskozás volt, melyen egyházmegyénk főpásztora is részt vett. A napirenden elsősorban azon minisz­teri iratok szerepeltek, melyek a tanítók, tanítónők és tanárok fizetésének állami se­gélyéről és a szerzetes nőknek utalványozandó állami támogatásról szóltak. Ezek után több iskolai és jótékonysági ügyet tárgyaltak, köztük a budapesti tudományegyetem hittu­dományi karának javaslatát és a katholi- kus közoktatási tanács előterjesztését. A le nem tárgyalt jelentések és indítványok tár­gyalását a legközelebbi, április hóban tar­tandó püspöki tanácskozás napirendjére tűz­ték ki. Gyászmise. Egyházmegyénk boldog- emlékű főpásztoráért, Meszlényi Gyuláért ha­lálának évfordulóján, e hó 14-én gyászmise volt a székesegyházban, melyet Pemp Antal praelátus-kanonok végzett. Jelen volt a kath. nevelőintézetek ifjúsága is. Reggel 8 órakor a temetőben levő kápolnában Szabó István pápai praelátus, püspöki irodaigazgató mon­dott szent misét az elhalt főpásztor lelkiüd- véért. Elnöknői jubileum. Gróf Károlyi Ist­vánná ez évben tölti be 25-ik évét, hogy mint elnöknő élén áll a nagykárolyi nőegye­sületnek. A károlyiak ez alkalomból nagy óvácziókban szándékoznak részesíteni az illusztris elnöknőt. Fényes ünnepséget ren­deznek tiszteletére ez év junius havában. A vonatnál az érkező elnöknőt küldöttségileg fogadják, azután díszközgyűlés lesz, melyen az egyesület nevében dr. Vetzák Ede ügyvéd üdvözli. Este hangverseny lesz, melyen részt vesz Nagykároly és a megye intelligencziája. A főigazgató látogatása. Mázy En­gelbert kassai tankerületi főigazgató a múlt hét foljinnán városunk főgimnáziumaiban is megtette első hivatalos látogatását. Meg­látogatta úgy a kir. kath. mint az ev. ref. főgimn. minden osztályát, a tapasztalt elő- haladással és fegyelemmel teljes mértékben meg volt elégedve. Szombaton városunkból Nagybányára utazott, Itt tartózkodása alatt a Jézustársasági atyák vendége volt. Pénzügyigazgatói kinevezés. A pénzügyminiszter Tábor Péter pénzügyi taná­csos, ungvári helyettes pézügyigazgatót ugyanoda pénzügyigazgatónak, Aiqner Fe- rencz pénzügyi titkárt helyettes pénzügy­igazgatónak nevezte ki. Elhalt esperes. Járvás József lajosmi- zsei plébános, kecskémét kerületi esperes életének 48-ik, áldozópapságának 25-ik esz­tendejében meghalt. Járvást nagyon sokan ismerték minálunk. Itt végezte iskolai tanul- nyait a kir. kath főgimnáziumban s annak igen jeles növendéke volt. A semináriumban kispaptársai rendkívül szerették és nagyra- becstilték. Mikor a II. évi theologiájat elvé­gezte, átment a váczi püspöki megyébe. Kecs­keméti születésű volt, oda vágyott a szülő­földjére. A váczi püspök a budapesti központi semináriumba küldötte fel, itt végezte be theologiai tanulmányait. Ott is csakhamar kitűnt társai között, mert az egyházirodalmi iskola elnökének választották. Egyideigkáp- lánkodott felszenteltetése után, majd megkapta a szép javadalraazásu lajosmizsei plébániát, egyúttal a kerületnek esperese is lett. Halála mély részvétet kelt mindazok szivében, akik ismerték. Szatmári kispaptársai Fechtel, Fölkel, Blázsek, Tempfl, Vadász és Báthory voltak. Ellenőri kinevezés. A pénzügymi­niszter Sándor Géza nagykárolyi adótisztet a bánffihunyadi magyar királyi adóhivatalhoz ellenőrnek nevezte ki. A munkácsi egyházmegyéből. Fir- czak Gyula munkácsi püspök Vajda Elek nyirbélteki gör. kath. lelkésznek engedélyt adott, hogy Amerikába mehessen ott élő hitsorsosainak lelki gondozása czóljából. Torna László tanulmányvégzett papnövendéket egy­házmegyei levéltárosnak és püspöki háznagy­nak, Volosin János nagydobosi helyettes lel­készt Nyirbéltekre, ifj. Damjanovics Ágoston ópályi id. helyettes lelkészt Nagydobosra, Szluk Ágoston kisszolyvai helyettes lelkészt Szánfalvára helyezte át, Bacsinszky Ernő ungvárczeholnyai segédlelkészt Turterebesre nevezte ki helyettes lelkésznek, Maxim At- hanáz szent Bazilrendii szerzetes'áldozópapot. Tímárra küldötte segédlelkésznek. Hymen. Medveczky Andor pályavégzett munkácsegyházmegyei papnövendék a múlt csütörtökön esküdött örök hűséget városunk­ban özvegy. Hrabár Emilné úrnő leányának Mariska kisasszonynak. — Sternberg Endre dr., nagykárolyi ügyvéd, tart. honvédhuszár- hadnagy jegyet váltott Budapesten özv. Schwarcz Józsefné leányával, Margit kisasz-

Next

/
Thumbnails
Contents