Heti Szemle, 1907. (16. évfolyam, 1-52. szám)

1907-02-06 / 6. szám

Ipar és kereskedelem, a forgalom mélyen érzik e harc keserűségeit.

Testvérimre dúl a szép Franciaországban, visszavonás, ádáz gyülölség vigan lobognak mindenütt.

A szabadkőművesek, kiknek szervezetét célját és eszközeit alkalmunk volt megismerni Orjöngenek, káromolják az Istent, templomaiból számkivetik, papjait üldözik, a nép vallási kegyeletes érzéseit lábbal tiporják, a keresztet az iskolákban összezúzzák. Pusztuljon minden, pusztuljon el, fúljon vérbe Francia- ország, legyenek vadállatokká, erkölcstelenekké a»nemzet gyermekei, a jövő nemzedék, csak diadalmaskodjék a szabadkőmivesség!

A nép pedig sir, panaszkodik. forrong és Isten segítségéért esedezik.

Vájjon jönni fog-e, jönni kell-e reájuk és az egész kereszténységre egy jobb kornak, melyért milliók buzgó imája epedez ? ?

Bizonyára ! !

Szatmár, 1907. február 6. ____

A Csemegi-kódex.

Az Országos Pázmány-Egyesület védőirodája közli velünk : Minden keresztény magyar embert felháborított a közelmúltban a „Magyar Szó“ amaz eljárása, midőn a Polónyi-iigygyel kapcsolatosan a vallási kegyeletet és a hazafias érzést tette gúny tárgyává s a hírhedt Wallenstein Rózát Magyar- ország patronájaként aposztrofálta. E felháborodás folyománya volt az Országos Pázmány- Egyesület védőirodájának feljelentése, melyet a budapesti kir. ügyészséghez intézett, kérvén, hogy a „Magyar Szó“ ellen az eljárást megindítsa s a vallásos érzületükben mélyen sértett magyar katholikusoknak elégtételt szolgáltasson, a rajtok elkövetett sérelmeket megtorolja. A védőiroda e feljelentésére az ügyészség a következőket válaszolta:

5078. sz. . , , .......

k ü 1007 ^ budapesti kir. ügyésztől.

Az Országos Pázmány-Egyesület védőirodája nevében Alelnök ur a „Magyar Szó“ nevű politikai napilap ellen azért tett feljelentést, mert ez a lap 1907. január 23-iki száma 9-ik oldalának harmadik hasábján ezeket Írja:

„PATRONA HUNGÁRIÁÉ. — Ő Szentségéhez, X. Pius pápához alázatos kéréssel járulunk. Magyarországot Rómában „Regnum Marianum“-nak nevezik. Mária országának tekinti az egyház a magyar földet és Mária védasszonya Hungáriának. Enciklikát kérünk, hogy Magyarországot ezentúl „Regnum Rosa- lianum“-nak nevezzék, Magyarország uj védasszonyáról, Wallenstein Rózáról. Mert tudni kell minden magyarnak, hogy Magyarország patronája Wallenstein Róza, férjezett báró Schönberger Béláné."

Ugyanott a második hasábon pedig ezt olvassuk:

„Most kellene őket megismertetni . . . Patrona Hungariae-val: Wallenstein Rózával, nemzetünk glóriás védasszonyával .. .“

1907. január 24. száma címlapján pedig ugyancsak a „Magyar Szó“ a „Regnum Rosalianum“ és a „Patrona Hungáriáé“ címeket alkalmazza, mely kontrasztikus kitétele k, kapcsolatban az alattuk látható nőalakkal és az ezalatt levő aláírással épp oly megbotránkoztatok, mint amilyen mélyen sértők a vallásos érzelem rovására.

Teljes mértékben osztom a feljelentés erkölcsi felfogását.

Érzem és méltánylom azt a nagyon indokolt felháborodást is, amely a „Magyar

Szó“ nevű lapnak minden vallási kegyeletet, minden ősi, hagyományos, hazafias érzést rideg lélekkel kigunyoló közleményei miatt támadt a lelkekben ; de a bíróság előtt vádemelés alakjában ennek kifejezést nem adhatok, mert a B. T. K. rendelkezései ilyen, a nemzet köz- érzését, lelkét sértő közlemények megtorlására jogalapot nem nyujtanak.

Ebből az okból a vád képviseletét el nem vállalhatom.

Budapest, 1907. évi január hó 31-ik napján.

P. H. Sélley Barnabás s. k.

A védőiroda azonban a dolog ilyetén elintézésébe nem nyugszik bele s a leiratot a legmagasabb fórumig meg fogja fellebbezni, hogy végre világos bizonyság legyen kezei közt, mely minden kétséget kizárólag beigazolja azt a régi vádat, hogy Csemegi a büntetőtörvénykönyvből talmudot csinált, mely még az ügyészség által is a nemzet közérzését és lelkét sértőnek deklarált hírlapi támadással szemben sem nyújt jogalapot a megtorlásra. Egyben módját fogja keresni a védőiroda annak, hogy a B. T. K. revíziójára felhívja az illetékes körök figyelmét.

________..HETISZEMLE“

Pintye vitéz, a kuruez kapitány.

Marosán Viktor avasfelsőfalusi állami elemi iskolai igazgató egy hosszú czikket küldött be hozzáuk annak igazolására, hogy Pintye Grigor kuruez vitéz volt. Pintyével és kuruez voltával nem érdemes foglalkozni és ha mégis tárgyalásba bocsátkozunk, csakis Marosán iránt való tekintetből tesszük, főleg pedig azért, mert hozzánk küldött leveléből az tűnik ki, hogy midőn inkriminált tározóját a „Szatmárvármegyében“ megírta, a legjobb szándékból cselekedett. Román nemzetiségű lévén, magyar hazafisága keresett a történelemben olyan román férfiút, akit példaképül mutathatna be a hazáért küzdők sorában, s esetleg oda állíthatna minta gyanánt a román gyermekek elé, hogy ime ti is ilyen hazafiak legyetek.

Az intenczió tehát nemes, amely Ma- rosánt vezérli és épen ezért szólunk ez alkalommal ismét hozzá, noha küldeményét egész terjedelmében nem közölhetjük, mert a magunk véleményét is hozzá kellvén kapcsolni, az ügy letárgyalására egész lapunk terjedelme sem volna elegendő. A nemes czélt tehát kon- czedáljuk, csak az egyén megválasztásában téved Marosán, midőn egy rablóvezért akar kiemelni a sok százezer románság közül. Ez magoknak a románoknak sem válnék dicsőségükre, ha csak ilyen magyar nemzeti hőssel dicsekedhetnének.

Rákóczy emlékirataiból kétségen kívül kitűnik, hogy Pintye a kuruezokhoz csatlakozott és Nagybánya elfoglalásában segítségükre volt, de ugyanott elkövetett tettével azt is bizonyította, hogy korántsem hazafias szándék vezérelte, hanem ki akarta rabolni a várost és e művelete közben a lakosság által agyonlövetett, teste pedig mint gonosztevőnek tisztesség nélkül a Várdombon belül az kerítésen eltemettetett. Tény tehát, hogy Pintye mint rablóvezér élt és pusztult el, a kuruezokhoz csatlakozása csak ürügy volt, melynek orvé alatt azt hitte, hogy rablóvágyait jobban kielégítheti. A zavarosban ugyanis könnyű halászni. Hogy a császári seregekhez miért nem csatlakozott, azt könnyű belátni, azok fegyelmezettebbek voltak, ott talán nem kínálkozott olyan tág tér szándékainak.

Felhozza Marosán Nagybánya krónikásának feljegyzéseit is, hogy Pintye kuruez

voltát igazolja. De ezekből a feljegyzésekből az épen nem tűnik ki, mert mig a krónikás Békéssyt és társait kuruez hadnagyoknak nevezi, adig Pintyét „híres Tolvay“ czimmel külömbözteti meg, jelezvén általa, hogy ez nem tartozik a kuruez hadnagyok sorába. A krónikás szóról szóra ezeket mondja: „Kuru- ezok (jöttek) signantur Békéssy András, Lantos János, Bállá Urszuly Hadnagyok két zászlóval, és amaz hires Tolvay hollómezei Pintye ur heted vagy S-ad magával, ki akkor a mtsos Fejedelem Felső vadászi Rákóczy Ferencz Gráát más emberek által szolliczi- tálta.“ Nagyon is éles distinkezió van tehát téve a hadnagyok és a tolvaj között, sőt a krónikás azt is kitünteti, hogy Rákóczi grá- cziájába más emberek ajánlották be, szóval ő nem ismerte, vele összeköttetésben nem volt.

Végül a krónikásnak ama szavaiból: „közöttük fő és első lévén az említett Pintye, maga is vágta a kaput," Marosán Pintyének rangbeli elsőségére következtet, azt mondván, ha amazok, t. i. a fentebb említettek hadnagyok voltak, Pintyének legalább is kapitánynak kellett lennie. Nagy itt a tévedés. A krónikásnak idézett szavai a város kapuja alatt véghez vitt támadásra vonatkoznak és korántsem rangbeli dolgokra, Úgy értendők ezen szavak, hogy Pintye legelői járt azok között, kik a kapu elé rohantak és azt döngették.

De minden Pintyéhez fűzött ideális felfogást egy csapásra leront ama körülmény, hogy a város elfoglalása után ki akarta azt rabolni. Itt jegeczedik ki az ő szándéka a maga valójában. A kuruezoknak nyújtott segítség csak fikezió volt, a főczél, hogy rabolhasson, Ezért aztán életével lakolt.

Tessék tehát egy más mintaképet keresni a románok között, mert Pintyével igazán szégyen előhozakodni. Egy gazemberben, aki élete utolsó pillanatáig is az marad s mint ilyen öletik meg és temettetik el, nem lehet eszményt keresni, sőt nem is szabad. Isten óvjon, hogy ilyen alakokkal mocskoljuk be a históriát, vagy állítsuk őket oda a gyermekek elé.

Ne fogadjuk tehát Pintyét be a história nagy alakjainak sorába, had’ aludj a ő őzök álmát ott a Várdomb alatt, ahol mint gonosztevőt agyonütötték és a hova tisztesség nélkül eltemették. Ezeknek kijelentése után mi többé ez ügyhöz nem szólunk, szót másnak sem adunk.

3

HÍREK.

Diszebéd. A püspök ur Ő Méltósága a múlt vasárnap ebédet adott a városi tisztikar tiszteletére, tegnap szintén ebéd volt, melyre a kir. törvényszék és kir. járásbíróság bírói kara és a kir. ügyészség volt hivatalos. A jövő vasárnap a városban levő különböző hivatalok főnökeit és a társadalom egyes kiváló egyéneit gyűjti asztala köré a főpásztor.

Az uj főigazgató. Ő felsége a király a kassai tankerület főigazgatójának a szabályszerű illetményekkel Mázy Engelbert Nándor drt., a kőszegi kath. gimnázium igazgatóját, a szent Benedekrend tagját nevezte ki. Az uj főigazgató a veszprémmegyei Pé- terden született 1865. nov. 12-én. Egyetemi tanulmányait Budapesten végezte, hol a bölcselet tudorává avattatott, 1900 óta házfőnök, házgondnok, gimn. igazgató és templomgondnok Kőszegen.

Kitüntetett főnöknő. Ő felsége a király Borbély Saroltának, a páli szent Vinczé- ről nevezett irgalmas nővérek szatmári anya-