Heti Szemle, 1907. (16. évfolyam, 1-52. szám)
1907-10-23 / 43. szám
XVI. évfolyam Szatmár, 1907. október 23 43. szám. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy évre — — — — — — 6 korona — fillér Félévre-------— — — — — 3 „ — Ne gyedévre — — — — — 1 „ 50 „ Tanítóknak és kézműiparosoknak egy évre 4 korona Esryes szám ára 20 fillér. Szózat a néphez. A parlament megnyitása alkalmából az országgyűlési néppárt szózatot intézett a magyar néphez. Körvonalazta programmját, hogy ország-világ lássa czéljainak nemes és tiszta szándékát, hogy felismerhesse mindenki azt a lobogót, melyre e szent haza sebeinek gyógyítása, a szakadatlan visszaélések megszüntetése, a nép erkölcsi és anyagi érdekeinek felvirágoztatása van odaírva. Vajha megértené valláskölönb- ség nélkül minden keresztény és csatlakoznék ahhoz a párthoz, azokhoz az eszmékhez, melyek nemzetünk szabadságának és jólétének lesznek egykor fel virágoztatok Lesznek, de csak úgy, ha követjük azokat a tanokat, ha minden egyes munkása a keresztény Magyoror- szág kiépítésének visz legalább egy- egy követ ahhoz a fundamentumhoz, mely felé ezt a hatalmas épületet fogják emelni. 8okán félreértették, félreértik ma is ennek a pártnak czélzatait, az ellenséges indulat pedig egyenesen rásütötte a bélyeget, hogy a felekezeti béke megbontására tör, hogy működésében visszavonást és Felelős szerkesztő BÁTHORY ENDRE. A lap kiadója: A „PÁZMÁNY-SAJTÓ“ az ország erejének szétforgácsolá- sát tűzte ki czélul. Pedig prog- rammja és törekvései épen az ellenkezők. Nem tör a felekezeti béke megbontására, sőt azt akarja, hogy minél erősebb talajra legyen fektetve. Szívesen fogad keblére bármily vallásu egyént, kinek szive azokért az eszmékért dobog, melyek egy erős, egy hatalmas keresztény Magyarországot vannak hivatva megteremteni. Nem akarja szétforgácsolni, sőt konczentrálni kívánja az összes erőket, melyek e nagy czél elérésére nélkülözhetetlenül szükségesek. Megvédeni törekszik a gyengébbeket a hatalmasok túlkapásaival szemben, azon van, hogy helyes gazdasági politika által olyan viszonyokat teremtsen, melyek felmentik népünket a nyomasztó anyagi gondoktól s a megélhetés eszközeit számára biztosítsák. Főleg a kis embereket és munkásokat veszi védő szárnyai alá, mert főleg ezek azok, kiket az élet elviselhetetlen terhei leghamarabb zúzhatnak össze. Tekintsen tehát fel az egész magyar nép arra a zászlóra, mely oly jóakarólag hívja táborába, sorakozzék köré, mert ha egykor megvívják vele a győzedelmet, felA szerkesztőséget és kiadóhivatalt illető összes küldemények, pénzek, hirdetések stb. a „Pázmány sajtó“ ozimére küldendők, (Iskolaköz 3. sz.) Hirdetések jutányos árban vétetnek fel. Nyilttór sora 40 fillér. A Isii» megjelenik minden szerdän. derül ennek az országnak régi aranykora, mikor nem minden irigység és félelem nélkül tekintettek reá az európai összes nemzetek. Beteg a király. Aggasztó hírek érkeznek a schönbrunni királyi palotából, hol O felsége már három hét óta beteg. A kiadott orvosi jelentések igyekeznek ugyan megnyugtatni a közönséget, de magok az orvosok is kénytelenek beismerni, hogy a 77 éves király ereje napról napra hanyatlik és abban a magas korban a különben jelentéktelen hurutos bántalom is végzetes kimenetelű lehet. A felség maga bizik erejében, naponta felkél és meghallgatja az előterjesztéseket. A legújabban érkezett hírek nagyon aggodalmasak, a betegség roszabbra fordultáról szólanak. El van gyengülve az uralkodó, arcza beesett, testében megsoványodott. Mindnyájunknak, az egész magyar nemzetnek leghőbb óhajtása, hogy adja vissza a jó Isten egészségét annak a fejedelemnek, ki népeit valóságos atyai gondossággal kormányozza. A' kiegyezés. Nyilvánosságra jött végre a kiegyezés anyaga és általános megdöbbenést keltett az egész országban. Főleg a függetlenségi pártot kedvetlenítette el, mely elveinek feladása nélkül el nem fogadhatja. A kvótaemelés, melynek erejénél fogva 10 év alattt 50—60 millióval fizetünk többet Ausztriának, villámcsapásként hatott. És ennek fejében semminemű rekonpenzátiót Kukoricza Jónás. — Irta: Újlaki Károly. — A nagyközség müpártoló közönsége roppant megelégedéssel vette tudomásul, amikor a falu pennája elhirelte, hogy a községet előkelő szinésztársaság óhajtja felkeresni. Méltók akartak lenni önmagukhoz, azért hát a legelső bizonyos hírre felsuroltatták a nagy szállót, előkeresték a község tulajdonát képező színpadi dekorációkat s lelkesedéssel várták, mikor megérkeznek a nemzet napszámosai. Közköltségen kocsit küldtek eléjük a vasúti állomáshoz, még pedig kettőt, minthogy a társaságnak hat nő tagja van. A férfiak bejöhetnek gyalog is. A szinésztársulat teljes megelégedésre játszott. Nyitányul a „Parasztszerelem“ c. darabot adták, utánna pedig „Aranyvirágot“, melyhez a zenét a direktorné szolgáltatta a tanítónő zongoráján. Aztán a leghíresebb színpadi szenzáczió „János vitéz“ került sorra. A darab kegyetlen jó hatást tett. A postamester azonban, ki az újságokat legelébb szokta volt olvasni, egy kényelmetlen kérdést koczkáztatott meg előadás után, amikor a színészek épen vacsoráztak. — Direktor ur — szólott a postamester — remélem, tervbe van véve a „János vitéz“ paródiájának, a „Kukorica Jónás“-nak előadása is, mert e két darab szoros összefüggésben van egymással ! ? A helybeli intelligenczia jelenlevő tagjai nagy megelégedéssel hallgatták ezen nagy tájékozottságot eláruló kérdést. Bár a darabot nem ismerik, de azért mohón várták a feleletet. A direktor savanyúan vette tudomásul a kérdést, de hogy el ne rontsa a kedveket, válaszold: — Természetes, postamester ur — azonban ez a darab hosszabb próbákat igényel, azért erre csak a jövő héten kerül rá a sor. De e perctől fogva nem volt étvágya a direktornak. A „Kukoricza Jónást“ akkor mégő sem látta, mert azóta még nem járt Budapesten, hol ezt beszerezhette volna, de hogy most már megígérte a közönség képviselőinek az előadást, valami módon segíteni kellett a dolgon. A vele vacsorázó színészek és színésznők, mikor hallották a szinészdirektor Ígéretét, kérdőleg pillantgattak feléje, mig ez csillapító szembunyoritással válaszolt nekik. A postamester ezenközben nagy szakértelemmel magyarázgatta. sorsosainak a Kukoricza Jónás nagy sikerét és művészi becsét, melyet a lapok utján tudott. Annyira, hogy végre ő maga is meg volt győződve a darab jövőbeli sikeréről. CSAPÓ LAJOS SZATDIAR, Deák-tér 7., (I. emelet). f\ ELSŐRANGD PAPI- V p»'«4?™“. Papi öltönyök, Libériák, Reverendák, SzarvasbőrCzimádák, nadrágok, Palástok, fövegek, Bőrkabátok készítését elvállalom. /\ Tisztelettel CSAPD LAJOS, ES POLGÁRI SZABÓ Mindennemű öltöny készítésénél a fősulyt az elegáns szabás és finom kivitelre fektetem, a mellett teljes kezességet vállalok szállítmányaim valódi szine és tartósságáért. Nagy raktár honi és angol szövetekben. sza b ó. mester
