Heti Szemle, 1907. (16. évfolyam, 1-52. szám)
1907-10-16 / 42. szám
2 HETI SZEMLE Szatmár, 1907. október 16. ev. ref. nagytiszteletü esperest. És az esperes ur ugrott, mint a po- jáczli a kommandóra. Veszélyesek lehetnek ezek a keresztény szocziá- listák és nekünk ellenségeink. Sőt nyilvánvaló, mert mi a keresztény nevet „ty“ betűvel Írjuk. Ok pedig nem!... Hallatlan impertinenczia, támadás a felekezeti béke jegyében. Nosza elibök a kálvinistákkal. És az esperes ur tartott egy szónoklatot, nagjot, hatalmasat a hamis apostolokról. Erre aztán beugrott a prot. színezetű lapok közül is kettő, holott addig igen bölcsen, csendesen viselték magokat, mert ők valószínűleg nagyon okosan tudták, talán jobban mint a nagytiszteletü ur, hogy ennek az egyesületnek a háta mellett nem rejlik semmi veszély, sőt talán életbeléptetése üdvös is volna. De hát a nagytiszteletü ur becsületéért! . . . Mert azon az anketten, vagy banketten el találta szólani magát, — és megnyilatkoztak, noha elég tartózkodóan. Úgy látszik, okos emberek kezében a gyeplő! Hiszen ez egy tisztán munkás egyesület, melyhez a felekezetiség nek semmi köze nincsen. Prog- rammja megóvni a munkás népet a szocziáldemokraták izgatásaitól és azoktól a szélsőségektől, melyekbe a „nagy vezérek“ szokták belekergetni. Jelszavuk a hazafiság a hazátlanokkal szemben, törekvésűk fentartani az állami és társadalmi rendet szemben azokkal, akik mar - chiára törnek. Azt kiáltják oda annak a másik tábornak, mi dolgozunk, mikor ti lopjátok a napot, mert munka nélkül élni nem lehet, mert a mun kátlansággal édes hazán knak csinálunk mérhetetlen kárt, pedig elég szegény az a nélkül is. Ti istentagadók vagytok, vallás nélkül, — mi keresztények vagyunk. Ti terrorizáljátok a munkásokat,hogy hadi lábon álljanak munkaadóikkal, mi a kölcsönös egyetértésnek, a békés együttmunkálásnak vagyunk apostolai. Ti ellenségeket láttok főnökeitekben, akiket ki kell zsarolni, tönkre kell tenni, mi jó barátoknak tekintjük őket, s megelégszünk azzal a tisztességes munkabérrel, amit fáradalmaink után megérdemlünk és ők megadnak nekünk. Hol van ebben a programúiban a felekezeti béke megbontására törekvő jelszó ? . . . A keresztény szocziálista egyesületek nem újság számba mennek már Magyarországon, nagyon sok helyen működnek ők és sehol sem bontották meg a felekezeti békét, hanem megbontották a szocziáldemokraták táborát nagy hasznára az országnak és a társadalomnak. A keresztény szocziálisták ellen csak azok szoktak fellépni, akik vagy nem ismerik czéljaikat, vagy kaczérkodnak a szocziáldemokra- tákkal, más szóval akik vagy ostobák, vagy ellenségei a magyar hazának. A pápa Szent Erzsébetről. X. Pius pápa Arpádházi Szent Erzsébet hétszázados jubileuma alkalmából külön körlevelet bocsátott ki a magyar püspöki karhoz. E körlevél, mely kedves tanujele ő Szentsége szeretetének a magyar nemzet iránt, egész terjedelmében a következő: Kevés idő múltán elérkezik magyarországi szent Erzsébet születése évének várva- várt hétszázados fordulója, mely a kedves szent emlékezetét különösen a magyar nemzet körében fogja szokatlan örömmel feléleszteni. Úgy értesülünk, hogy az évforduló megünneplésére az egész ország teljes egyértelműséggel s nagy lelkesedéssel készül s ezen nem csodálkozunk, mert érthető, hogy az a vallásos tisztelet, melyben a haza egének tündöklő csillagát állandóan részesítették, most különös erővel akar megnyilatkozni. Örvendetes csodálkozással az tölt el, hogy tudomásunk szerint a Szent Erzsébet ünnepségek rendezésében nemcsak egy, a keresztény szeretet müveiben kiváló érdemeket szerzett királyi lierczegasszony vesz részt, még pedig nagy buzgósággal, hanem amire eddigelé nincs példa, maga az apostoli király vállalta el a fő pártfogást és védnökséget. így tehát előre látható, hogy a felséges királyi háznak tekintélyével s az ország polgárainak fölöttébb tevékeny közreműködésével olyképp fog megnyilvánulni a szent Erzsébet iránt milliók szivében érzett áhitat, mint annakelőtte soha. Mindez igen nagy örömmel tölt el bennünket, mert nemcsak azt bizonyitja, mily élénk bennetek az ősi hit, hanem azzal a reménnyel is kecsegtet, hogy a szent Erzsébet-jubileum Magyarország s az egész keresztény világ számára üdvösséges gyümölcsöket fog teremni. Bizonyára a Gondviselés jóságos intézkedésének tulaj donitható, hogy az életszentségnek az a tündöklő példaképe, mely a XIII. század folyamán II. Endre király leányában a keresztény világ szeme elé tárult, most, emlékezetének megújításával, ismét magára vonja az emberek figyelmét és érdeklődését. Aki szent Erzsébet pályafutásának s erkölcseinek szemléletébe elmerül, annak lelkét egy rövid, de rendkívül változatos élet számos, szebbnél-szebb erénye ragadja meg. A thüringiai udvarban, hol mint Lajos fejedelem fiának jegyese növekedett, mily tökéletes erények ékesítik már akkor a kis leányt. Szivét Istenre fordítja, a földieket megveti, szívesen engedelmeskedik, a bántalma- kat és megaláztatásokat türelemmel elviseli s emellett kitűnik szerény magaviseletével, a szegénység szeretetével és áhítatának különös buzgóságával. Ellenségeinek incselke- ! déseit egy időre megszüntette a kívánsága ellenére megkötött frigy, melynek tartama alatt még tiindöklőbben s most már mindenkitől megcsodálva ragyogtak szent Erzsébet jellemének kiváló tulajdonságai. Thüringia megismerte szent Erzsébetben azt az erős asszonyt, akinek képét a Szentirás lapjai rajzolják elénk. Szivvel-léíekkel ragaszkodik férjéhez, a leggyöngédebb odaadással gondozza gyermekeit s az egész családot, fölkarol minden szükölködőt s anyai szeretettel veszi körül a nyomorban sinylődőket. Bőkezűségével s irgalmasságával különösen a szükség idején tűnt ki, midőn az éhező népnek megmentője volt. Jöttek azután szomorúsággal s gyász- szál teljes idők. ígérje Palesztinába távozott és idő előtt elhalt s most újból s annál erősebben fellángolt az irigység ellenségeinek lelkében s megfosztotta Erzsébetet méltóságától s összes javaitól, Thüringia királyi vérből származott fejedelemasszonya koldulásból kénytelen a saját s kisded gyermekeinek életét föntartani. Ebben a nehéz időben adta szentünk Isten akaratán való megnyugvásának, ellenségszeretetének, türelmének legfényesebb bizonyságait. S midőn idő jártával ismét szerencsésebb napok virradtak Erzsébetre és a nyomortól s gyalázattól megszabadulhatott volna, még sem akart visszatérni a fejedelmi életre, hanem eltelve a vágytól hasonlóvá lenni a megfeszített Jézushoz, utolsó lehelletéig önmegtagadással s bünbánattal teli szigorú életet folytatót asszi- szi szent Ferencz rendjében. Már ebből a néhány odavetett jellemvonásból is kitetszik, hogy a keresztény tökéletesség mily ragyogó példaképét tisztelheti szent Erzsébetben különösen a női nemzedék: szüzeknek, hitveseknek, özvegyeknek egyaránt fényes eszményképül tündöklik. Bár követnék őt minél többen! Az ő követése a keresztény társadalomnak kétségen kívül igen nagy javára válnék. Részünkről buzdítjuk a keresztény nőket, hogy törekedjenek szent Erzsébetnek nyomába lépni, buzdítjuk különösen azokat, kik szent Ferencz harmadik rendjének tagjai s kik éppen azért, mert Istennél különös pártfogóul tisztelik szent Erzsébetet, erényeit másoknál inkább tartoznak elsajátítani. Hogy a magyaroknak tiszteletét szent Erzsébet asszony iránt fokozzuk s az ünnepi istentiszteletek fényét emeljük, szívesen adományozunk búcsúkat e hétszázados jubileum alkalmából. Úgy tudjuk, hogy ti nov. 16-át követő három napon egész Magyarországban ájtatosságot fogtok tartani bizonyos meghatározott templomokban. Akik tehát ezen ájtatosságban mindennap részt vesznek, azoknak hét évi búcsút engedélyezünk, akik pedig szent Erzsébet ünnepén az illető főpásztor által meghatározott templomot látogatják s töredelmesen meggyónva ott megáldoznak és az Anya- szentegyház szándékára ájtatosan imádkoznak, azoknak teljes búcsút engedélyezünk. Végül Magyarország összes püspökeit, kik ezen ünnepen ünnepies főpapi szent misét fognak bemutatni, készséggel fölhatalmazzuk, hogy a szentmise végeztével apostoli áldást adjanak. Egyébként az isteni kegyelmek zálogául és a mi különös jóindulatunk bizo\ I F \ T Mi inPTUT Ä DD Ä ATT 00 kl»jc*árért árusítok el egy nagyobb mennyiségű (vagy 200 ALlVAmUl íJjlÜjJU liliDílIl ! darab) csinos szabású barchet és flanell gyermek ruhácskát, 1-től 4 évesig. 1 Frt 50 _T _ __ _ m r —————"“— krajczárért már sző- II Ä jTi Ä M nn T A 0 V A vet ruhácskát a fenti nagyságban, azonkívül nagy választék áll a ■ HJIIrl Ifi Ijn | HítUlT n. é. vevőközönség rendelkezésére egész finom gyermek ruhák, ‘L,1J yM i uuk; x kalapok-, capichonok-, harisnyák- és alsó-ruházatokból. SZATMÁR, DEÁK-TÉR 10. SZ.
