Heti Szemle, 1907. (16. évfolyam, 1-52. szám)
1907-10-02 / 41. szám
Szatmár, 1907. október 2. HETI SZEMLE 3 A mélyen sújtott gyászoló család által kibocsátott halotti jelentés következőleg szól: Alulírottak a kiterjedt rokonság nevében is mélyen lesújtott szívvel jelentik, hogy szeretett testvérük, a szerető rokon, legnagyobb jótevőjük Méltóságos és Főtisztelendő Hámon József, O Szentsége X. Pius pápa házi prae- látusa, itöbői ez. prépost, szatmári székes- egyházi éneklő kanonok, a páli szt. Vincéről nevezett szatmári irgalmas nénék superiorja, folyó hó 1-én éjjel félegy órakor, életének 69. évében hosszú és Isten akaratában való megnyugvással átszenvedett betegség s a szentségek buzgó felvétele után az Urban elhunyt. A megboldogultnak földi maradványai folyó hó 3-án délelőtt 9 órakor a székesegyházban bemutatott engesztelő szentmiseáldozat után a hidontuli róm. kath. temetőben fognak nyugalomra helyeztetni. Szalmár-Németi, 1907. október hó 1-én. Az örök világosság fényeskedjék neki! Özv. Sagmeister Györgynó szül. Hámon Mária, Hámon Anna, Hámon Alajos, Hámon Antal, Hámon Róza testvérei. A székeskáptalan a halál-esetről a következő gyászjelentést adta ki : A szatmári székesegyházi Káptalan szo- morodottan tudatja halálát a szeretett kartársnak Méltóságos és főtisztelendő Hámon József pápai praelátus, éneklő-kanonok, itöbői ez. prépost, sz. Vincze leányai szatmári tartománya superiorának, ki áldásos munkásságu életének 69., áldozópapsága 44-ik évében, miután hosszas betegségét megadással viselte, a haldoklók szentségeiben való ájtatos részesülés után folyó évi október 1-én az Urban elszenderült. A temetés október 3.-án délelőtt 9 órakor lesz, egybekötve engesztelő szent-mise- áldozattal. Kelt Szatmár-Németiben, 1907. okt. 1. Az örök világosság fényeskedjék neki! Legyen az Ur az ő nagy jutalma ! A szatmári Népbank részvénytársaság és a Gőzmalom-Társulat igazgatósági tagjának elhunytét külön gyászjelentésekben tudatják. Néhány szó a „Nagykároly és vidéke mezőgazdák szövetkezetéről.“ A Nagykárolyban alakuló félben levő Nagykároly és vidéke mezőgazdák szövetkezetéről szükségesnek tartjuk olvasó közönségünkkel annak a tulajdonképeni czélját, tárgyát és ügykörét megismertetni. Mi is hát voltaképen a czélja ennek a szövetkezetnek ? Czélja a gazdákat egy táborba tömöriteni s egy táborban látva őket, gazdasági érdekeiket mindenek előtt minden vonalon a legerélyesebben és leghathatósab- ban megvédeni, ha kell s ha szükség lesz rá, erélyes fegyverekkel is. — Evidens ugyanis, hogy amit egy-két, esetleg tiz gazda elérni képtelen, azt a kisgazdák zöme könnyedén éri el, czéljait játszva valósítja meg s terményeit kellően tudja ériékesiteni. Tárgya és ügyköre mindennemű kenyér és vetőmagvak, hüvelyesek, olaj magvak vétele saját számlára és bizománybán. Teljesen a gazda tetszésére lesz bizva, hogy miképen kívánja terményeit értékesíteni. A gazdaközönség elfogja érni azt, hogy a napi árak felől mindig kellőképpen lesz tájékozódva s nem kell terményeit potom áron eladnia. Nem pedig azért, mert a szövetkezet, mint a gazdák erkölcsi testületé, nem kiméivé sem fáradságot, sem időt, tisztán a gazdák érdekeit, hasznát és jólétét tartva szem előtt, minden esetben úgy fog működni, hogy minden egyes községben az érdekelt gazdaközönség által választandó helyi bizottságok utján a lehető leggyorsabban értesüljenek a nagykárolyi központ által a legmagasabb napi árakról még az esetben is, ha naponta többször áll be árhullámzás. — így megkiméltet- nek attól is a gazdák, hogy a nagykárolyi központhoz beíáradjanak, miután a helyi bizottságnál értékesítheti — ha azt jónak látja — terményeit. Nem ritka eset a gazdánál, hogy télen avagy tavaszszal gazdasági befektetésekhez pénzre van szüksége s ilyenkor lelkiismeretlen kezekbe kerülhet, ezzel szemben a szövetkezet szívesen bocsátja rendelkezésére a kívánt öszszeget, csupán azzal a kikötéssel, hogy terményeit vagy annak csak egy részét is a szövetkezetnek tartozik eladni az általa jónak látott időben. A szövetkezetnek egyik legfontosabb üzletágát fogja képezni mindennemű s a legkitűnőbb minőségű vetőmagvaknak a legolcsóbb árban való eladása, készpénzért és hitelre. Nagy visszaélések történnek ugyanis a vetőmagvak eladásánál. A szövetkezet által eladott magvak ezzel szemben csiraképesek, ólomzároltak és első forrásból valók lesznek, amiért a szövetkezet mindenkoron szavatolni fog s igy nem fog megtörténhetni az, hogy a gazda például jó drágán vásárolt répamagját hiába várja kikelni. Továbbá igen fontos és óriási jelentőségű üzletága lesz minden a gazdasághoz szükséges elsőrangú, hazai gyártmányú gépek és eszközök forgalomba hozatala. Jól tudjuk, hogy a legnagyobb visszaélések a gépeladásoknál történnek, a gazdaközönség jóhiszeműségét, járatlanságát éppen a gépek eladásánál használják ki. Napirenden vannak az ilyen természetű perek s misem természetesebb, minthogy legtöbb esetben a gazda huzza a rövidebbet. Végül a gasdaközönségre nézve egyik igen előnyös s nagyon fontos ügyköre lesz a biztosítás minden ágazatának a felölelése, de különösen az elemi károk elleni biztosítás, mert az irányban is igen ki van a gazdaközönség téve az u. n. becsapásoknak. A szövetkezet természetesen, csakis minden tekintetben anyagilag és erkölcsileg megbízható, elsőrangú, humánus biztositó-társaságot fog képviselni. Károk esetén a szövetkezet maga fog őrködni a gazdaközönség érdekei felett. Rajta lesz a szövetkezet, hogy kár esetében, felei semmi tekintetben meg ne rövidittesse- nék és hogy a kárbecslés a leghumánusabban eszközöltessék. Lapunk szűk keretei nem engedik, hogy ez alkalommal bővebben foglalkozzunk a szövetkezet hasznos és üdvös eszméjével, lesz alkalmunk arra még visszatérni. Örömmel halljuk, hogy gazdáink körében nagy lelkesedéssel fogadják mindenütt a — En úgy látom, meg kell állapítanunk, hogy ki jön ki először az ajtón. Szíveskedjék most félreállani egy kicsit és én ki fogok menni az ajtón. De már ekkor nem igen lehetett félreállani, még mozdulni sem lehetett, mert az alatt, mig közöttünk ez a jelenet lejátszódott, mások is jöttek oda, a kiknek szintén arra volt dolguk. Már egész kis tömeg volt úgy a gyászruhás nő, mint az én hátam mögött s a mögöttünk állók egyre hangosabban kezdtek türelmetlenkedni. Még be sem fejeztem szavaimat, már ugyancsak taszigáltak hátulról. Úgy én, mint a nő visszafordulni szerettünk volna már ekkor s eltávozni onnan valami más utón, de nem lehetett visszafordulni a tolongás miatt. Az ajtón keresztül iparkodj két tömeg valósággal egymáshoz szorított bennünket. Az általunk feltartóztatottak részéről felhangzó sürgetés már-már lármának is beillett s igy eljött a rendőri beavatkozás pillanata.- Két rendőr volt jelen a vasúti állomásnál. Az egyik kinn a pályaudvaron, a másik az utczafelőli bejáratnál ácsorgóit. Ezek most hozzánk jöttek. Mindegyik rendőr intézkedéseket tett s magyarázgatott a maga közönségének két- felől, de az összesen :20—30 főnyi közönség ebből nem sokat értett, nem annyira a zaj miatt, mint inkább azért, mert mindenki a túlsó oldalon történendők jiránt érdeklődött teljes kíváncsisággal. Sok perez telt el, mig a rendőri ma- gyarázgatás és kapaczitálás után sikerült mindenkinek eljutni a kívánt oldalra, de nekem ott nem volt már ekkor dolgom, mivel a hosszas időtöltés közben a vonat, mélylyel utazni akartam, elindult. No még ilyen furcsán nem jártam, mondottam magamban teljes meggyőződéssel. Vissza tértem tehát a városba s csak délután utaztam el. Mikor kimentem a vasúthoz, nem mutatkoztam a „központi csarnokiban, mely olyan rósz hírűvé lett előttem, hanem az állomási épületet megkerülve jelentem meg a pályaudvaron. Mikor pedig nem voltam messze az „indóház“-tól s ennek egyik oldalán egy békésen ballagó vasúti szolga közelitett felém, én már messziről a falhoz lapultam, mintha pestises lett volna a szegény ember. Ez pedig csodálkozva nézett reám, sőt mint észrevettem, messziről is visszatekintgetett. S az itt elmondott különös „vonat-leké- sés“ után napokig eszembe jutott a furcsa eset, valahányszor ajtó felé tartottam. Arakszyn. KÉZMÜ- ÉS DIVATÁRU-ÜZLETE SZATMÁR, DEÁK-TÉB Őszi és téli idényre dúsan felszerelt raktár női szövetek, posztók, ezibe- linek, sekeviottok és barelietekben. Nagy vászon- és kanavász-raktár. FÉRFI ÉS NŐI FEHÉRNEMÜEK.
