Heti Szemle, 1907. (16. évfolyam, 1-52. szám)
1907-09-25 / 40. szám
XVI. évfolyam. 40. szám. POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. Szalmái*, 1907. szeptember 25. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy évre — — — — — — 6 korona — fillér Félévre------— — — — — 8 „ Negyedév re — — — — — 1 „ 50 „ Tanítóknak és kázműiparosoknak egy évre 4 Vfö'ona Eryes szára ára 20 fillér. Felelős szerkesztő BÁTHOKY ÉNDU E. A lap kiadója: \ „PÁZMÁNY SAJTÓ" A szerkesztőséget és kiadóhivatalt illető összes küldemények, pénzek, hirdetések stb. a „Pázmány sajtó“ ozimére küldendők, (Iskolaköz 3. sz.) Hirdetések jutányos árban vétetnek fel. Nyitttér sora 40 flllpr. A lap megjelenik miiiden szerdán. Lueger pírt Szatmáron. Ezt a hangzatos cziinet adta a „Szatinár-Németi“ jeles laptársunk annak a közleménynek, melyet múlt vasárnapi számában megcselekedett kétségtelenül „nem keresztény“ czikkirója abbeli félelmében, hogy a keresztény szocziálisták, kik eddig csak hírből voltak ismeretesek minálunk, meg találnak honosodni e város falai között. Megrökönyödésében — melyre bizonyára a „keresztény“ elnevezés hangolhatta — keresztvízbe mártja a jó keresztény szocziálistákat, elnevezi Lueger-pártnak, amely Becs csel van hivatva konspirálni, hogy letörje a magyar nemzeti ellenállást, megbontsa, — már hogy Szatmáron a függetlenségi pártot és édes magyar hazánkat elóbb-utóbb, de mindenesetre végromlásba vezesse. Ennyi ostobaság hallattára csakugyan megrökönyödik az ember, a kinek csak parányi jártassága van a betűvetésben. De tálán nem is ostobaság az, sőt nagyon helyén lehetett az esze a czikkezőnek a „saját szempontjából“, mert nálunk a nagyhangú frázisok hatnak, azt gondolhatta, hogy mindjárt felül és elhiszi az iparos ifjúság, hogy itt valami nemzetellenes törekvésről van szó, melyet támogatni Isten és hazaellenes cselekedet. Hogy a szocziálista elnevezés nem bodoritotta a czikkirót, az kétségtelen, mert kifogása nincsen ellene. Nincsen nekünk sem, a szó valódi szocziálista értelmében, de csakis abban az értelemben, melyet a „keresztény szocziálisták“ vallanak. Ma szocziálistának kell lenni minden jóravaló embernek, mert a szocziális bajok kétségtelenül nagyok. A veres posztó csakis a „keresztény“ jelző, mely édes hazánkban a „hivatásos“ tintanyalóknak mindjárt Belzebub összes ördögeit festi a falakra, sőt talán nem is egészen ok nélkül. Ha a saját szempontjából fogta fel tehát a dolgot a czikkező, nagyon sok lehet az igaza, mert a keresztény szocziálisták meg akarják törni azokat a túlkapásokat, melyekben ennek az országnak többnyire nem keresztény és nem is szocziálista polgárai le- ledzenek. Miután kétségtelenül nagyon helyesen Ítéltük meg a czikkező álláspontját, hozzá semmi szavunk nincsen, mert az ilyen firmát meggyőzni nem lehet, szavunkat csak azokhoz adressáljuk, akiket talán ez a handa-banda tévútra vezethetett. A keresztény szocziálisták nem konspirálnak sem Bécscsel, sem Lu- egerrel, ez a párt minden országban saját nemzeti jelleggel bir, mely előtt legszentebb fogalom a haza és a nép jólétének előmozdítása. Megszabadítani a népet a zsebrákoktól, az üzérektől, a kik tisztességtelen utakon-módokon, megkerülve a törvény paragrafusait, fosztogatják az országnak különben is már tönkrejutott népét, kiknek minden keresményük a 100—150 perczentes kamatok mellett ezeknek a zsebébe vándorolt. A keresztény szocziálisták feladata megmenteni a nép számára, amit még lehet, visszatartani épen azoktól a szélsőségektől, melyekbe a szocziáldemokrata vezérek ész nélkül kergetik őket. Kiművelni és meggyőzni a munkás társadalmat, hogy tudja megérteni, mi válik az ő hasznára és ne üljön fel akkora badarságoknak, a milyenekkel éppen a „Szatmár-Né- meti“ czikkezője is hatni akar reájok. Ha Lueger keresztény szocziálista elveket vall, ahhoz nekünk, magyaroknak semmi közünk. A saját nemzete érdekében jól teszi, mert belátta, hogy ezekkel az elvekkel lehet csakis a nemzetek tartós és szilárd boldogságát megteremteni. Ha tehát mi is azon az utón haladunk édes hazánk érdekéből, megtettünk mindent, ami honfiúi kötelességünk. A keresztény szocziálistákat korántsem Lueger formálta, megvoltak azok épen a neki nem kedves nagy Németországban, még mielőtt az édes apja született volna. 0 csak egy követője az eszmének, mint ma már vannak száz meg százezerén, akik belátták, hogy ez az egyedüli helyes ut, melyen népeiknek boldogságát és felszabadítását a titkos uzsora körmei közül, czélrave- zetően el lehet érni. A keresztény szocziálisták nem bontanak meg semmiféle nemzeti pártot, sőt annak, — de csakis annak — erősítésére szolgálnak. Ha úgy fogják látni hazánkban és notabene Szatmáron, hogy egyedül a 48-as zászló alatt lehet hazánk népének boldogulását elérni, leszavaznak mellette egy szálig rendületlenül, ő nálok semminemű olyan tendenczia nincsen, mely a nép békéjének, pláne előhaladásának megrontására törekednék. Ne féltse tehát a „Szatmár-Né- meti“ czikkezője ezt a várost a keresztény szocziálisták meghonosodásától, hanem féltse inkább a saját bőrét, mert ha ilyen elvek lap- panganak alatta, amilyenekkel nem szégyelt ebben a nem épen okton- di városban kirukkolni, akkor en- gedelmet kérünk, de az a bőr már — nem kóser. Megfeneklett kiegyezés. A politikai élet legnagyobb szenzácziója, bogy a kiegyezési tárgyalások megfeneklettek, a miniszterek Bécsből hazajöttek s addig, mig osztrák részről erre komoly felszólítást nem nyernek, a kiegyezésről osztrák kollégáikkal nem. tárgyalnak. Kétségtelen dolog, hogy 1867. óta Magyarország mindig alaposan ráfizet a dualizmusra. Olyan két kőre járó malom ez a mi dualizmusunk, ahol Ausztria szedi a vámot, mi meg fizetjük. Nem elég, hogy a földrajzi fekvés, a vámpolitika, katonaságnnk hiánya és a legfelsőbb körök hangulata mind Ausztriát erősitik gazdaságilag velünk szemben ; még ehhez a kiszipolyozott Magyarország aránylag sokkal többel is járuljon a közös kiadásokhoz, amelyek megint csak Ausztriát erősitik ? Kétségtelen dolog ilyen körülmények közt, hogy Magyarországon a kvótaemelést FLSŐR ANGII PAPI- V Magyar díszruhák, Polgári ruhák, JLLöUimmu r,in Papi öltönyök, Libériák, Reverendák, SzarvasbőrCzimádák, nadrágok, Palástok, fövegek, Bőrkabátok SZATMÄR, Deák-tér 7., (I. emelet), /\ készítését elvállalom. Ä Tisztelettel CSAPÓ LAIOS, csap« mos ÉS POLGÁRI SZABÓ Mindennemű öltöny készítésénél a fősulyt az elegáns szabás és finom kivitelre fektetem, a mellett teljes kezességet vállalok szállítmányaim valódi szine és tartósságáért. Nagy raktár honi és angol szövetekben. szabómester
