Heti Szemle, 1907. (16. évfolyam, 1-52. szám)
1907-08-22 / 35. szám
XVI. évfolyam Szatmár, 1907. augusztus 22 35. szám. POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. ELŐFIZETÉSI ARAK: Egy évre — — — — — — G korona — fillér Félévre-------— — — — — 8 „ — Ne gyedévre — — — — — 1 . 50» Tanítóknak és kézműiparosoknak egv évre 4 korona E-ryes szám ára 20 fillér. Felelős szerkesztő BÁTHORY ENDIÍ E. A lap kiadója: A „PÁZMÁNY-SAJTÓ“ A szerkesztőséget és kiadóhivatalt illető összes küldemények, pénzek, hirdetések stb. a „Pázmány sajtó“ czimére küldendők, (Iskolaköz 3. sz.) Hirdetések jutányos árban vétetnek fel. Nyllttér sora 40 fillér. A Inj> megjelenik minden Nzerdan. Szent István király. A természetfeletti erő épugy létfeltétele a nemzetnek, mint az egyénnek a lélek ; éltető, tisztitó emelő erő az, a melynek segélyével felküzdhetik magukat azon esziné- nyiségre, mely szüli a nagy nemzeti erényeket: a hazaszeretetei, önérzetet, nemes büszkeséget és az önfeláldozást. Minél erőteljesebben lüktetett a nemzetben a természetfeletti idealizmus, annál magasabbra emelkedett a czivilizáczió. A polgárosodás egyenletesen haladt vagy sülyedt a világossággal. A magyar nemzet kezdettől fogva e természetfeletti pricipium hatása alatt állott, melynek hordozója, sáfára az Ur által kinyilatkoztatott vallás, a katholicizruus. Ez a gondolat vezette szent Istvánt a magyar állam megteremtésében, melyei katholikusnak alkotott. Katholikus is volt s maradt az mindig is s még akkor sem szűnt meg annak katholikus volta, mikor a nagy nemzeti veszedelem után ebbeli jellegét megtámadták. Szent István e nemzetfenntartó princípium erősödését egy ideális szövetséggel, az állam és az egyház dualizmusával akarta elérni, mert szentül meg volt arról győződve, hogy a fegyverek dicsősége szerezhet hazát, de nem nyújthat államfenntartó alapot. Igaza volt. Az ősapák hitétől s erkölcseitől messze eltévelyedett korunk minden napja igazolja ezt. Két tényezőben nyilvánul meg az egyház és állam szövetsége : az államvallás és a főkegyúri jogok intézményében. Az államvallás a római sacer- dotium és imperium hagyományos elve volt, mely a középkorban uralkodó volt minden keresztény államban, az utóbbi Magyarorság különlegessége volt, mely akkor is fennmaradt, mikor az előbbi megszűnt. A katholikus vallás mindenütt államvallás volt a középkorban azért, mert akkor az állam által valónak, igaznak ismertetett el. Mozgató elv volt a közéletben, melyet ha megsértettek, megsértették az államot, A katholiczizmus magával hozta iskoláit is. Öt századon keresztül ezek mind katholikusok voltak. A családi nevelés keresztény volt minden izében: ezt a nevelést folytatta az iskola s átvitte az államéletbe. Szent István államférfiai, törvényhozói, birái, katonái, tudósai katholikus anvák térdein szivták u tnaguKba a haza és szabadság sze- retetét. Szent István nagy katholikus lelkének szelleme lengte át a társadalmi s politikai közéletet. Ez a szellem érzik Mátyás király udvarán, a XVI. században az Oláhok, Verancsicsok, Újlakiak kul- turtörekvésein, a jezuiták klaszikus műveltségén, Pázmány Péter korán épugy, mint II Endre rendeletéin. A főkegyúri jogok gyakorlása a testvéri szövetséget csak szilárdabbá tette. A pápák által a magyar királyoknak adott jogokhoz foghatót Európában sehol sem találunk. Királyaink e jogok alapján mélyen benyúltak egyházi beléletükre. Javadalmakat adományoznak, püspököket, kanonokokat neveznek ki, adományozott javadalmak felett őrködnek s egyházak felett bírnak kegyúri jogokkal. Erezzük Szent István szellemét? Katholikusnak akarta látni az országot s királyát első apostolnak, hogy „Regnum Marianum“ legyen időtlen időkig. Hűség s önfeláldozó szeretet az egyik oldalon s a vallás bátor hősies védelme a másikon. A különválás hallgatagon már mindenütt, formailag pedig már néhány államban bekövetkezett. Szent István szelleme száműzve lett úgy az államnak mint fiainak gondolat és érzésvilágából. Bigottsággá lett a vallásosság s puszta fogalommá sokak szivében a tüzes hazaszeretet. Vallástalanná lett az állam s polgárainak ezrei hitetlenekké. Hol vagy István^Király! Ha szétnézünk a világban, kesesü tapasztalatra ébredünk. Szent Isten! hol vagyunk, hova jutottunk, mivé lévénk! Néhány évtized vonult el felettünk s mi megrökönyödött nemtörődömséggel néztük az idők folyását. És a rohanó idő nem vágtatott el felettünk nyomtalanul. Hazug álnoksággal, mézes-má- zos szavakkal hóditó útjára indult a fondorlelkü liberalizmus s tetszelegve kúszott a nemzet testén, elszívta az életnedveket s a nemzet letargikus álomba merült. Megvesztegette a nemzet jó lelkét, meghamisította becsületes érzületét, kiszipolyozta jobb jövőbe vetett hitét, bizalmát, reményét, amelyet a nemzet vallási életéből sarjadozott, tisztes erkölcsökön épült múltja után magának joggal építhetett. Kiszipolyozva, elsenyvedve, elsorvadva, életerejében megfogyatkozva, hitében, reményében megtépve áll most a már pusztító útra indult társadalmi harezok előtt. A liberalizmus szédelgő lovagjai meghamisítva a nemzet érzületét: hitünket, jogainkat szabadon támadhatták. Óda jutottunk, hogy az aknamunka a parlamentbe is bevonult s igy a támadásokra rásütötte a jogszerűség bélyegét. És a mi kath. társadalmunk tehetetlenül vergődött az ostorcsapások alatt. Szervezettség fiijában tétova tekintettel néztük, amint szemünk elől vitték el kincseinket, minden linket. A liberális rend védelme alatt szárnyra kelt a szabadkőmivesség s a hazátlan szocziáldemokráczia. Ezek a vallásos érzéstől ment humanizmust kiáltották ki a népek boldogítójául. Ellopták legjobb, életrevaló gondolatainkat. Maguk számára foglalták le a jótékonyságot, irgalmat, felebaráti szeretetet, Kivették kezünkből a kardot s azzal támadnak bennünket. Es katfi. testvérek, most harctereken állunk. Nem azokon a KITŰNŐ MINŐSÉGŰ és legolcsóbbnak elismert „JÓKAI “-féle Tör lő«" ii m mi és rajzeszköz egyedül nálam kapható A m. t. Igazgató urah által 190718-ik tanévre előirt Uj bekötéssel ellátott használt ^9 tan- és segédkönyvek szép, tiszta állapotban, félárban, valamint mindenféle, papir, iró- és festőszerek a lehető legolcsóbban kaphatók Weisz könyv- és papirkereskedésében Szatmáron, Deák-tér 22. sz., a „Fehér-ház“ alatt. :: Egyes müvek:: valamint egész könyvtárak a legmagasabb : : árban : : megvétetnek.
