Heti Szemle, 1907. (16. évfolyam, 1-52. szám)

1907-08-19 / 34. szám

2 HETI SZEMLE Szatmár, 1907. augusztus 19. Azt tudja a választó közönség s ezért lelkesedik többségében a hazafiui kötelességét önzetlenül támogató néppártért s ezért fordul el a függetlenségi párttól, amely egy a kerü­letben érdemeket nem szerzett, a képviselőséget csak létrának vagy penziónak tekintő, munka­bírását vesztett embert állít oda zászlótartónak. A nagy károlyi kerület erőteljes, a gazdasági kifejlődés fiatalkorát élő népe tehetetlen em­berre nem bizhatja sorsának intézését. Azért nem kell Papp Béla a kerületnek. A „szelíd“ nyomás. Ha nincs is hangulat, ha nincs is meg­győződés, csak voks legyen tartja a Papp Béla vélemény- és gondolatszabadságot han­goztató és egyszersmint agyontipró pártja. Ha nem kell Papp Béla a független polgárság­nak, muszáj, hogy kellessék a hivatalok dróton rángatott páriáinak. Az ő meggyőző­désük smarn. Azt tartja Falussy. Alkal­mazni kell tehát azt a bizonyos szelid nyo­mást, a melyet Bánffy hozott divatba s a melyet rendesen nagyon gorombán szoktak gya­korolni. A biróság egyik tagja — a névét nem adjuk még ki — elcsapatással, áthelyezéssel biztatja tisziviselőtársait abban az esetben, ha nem szavaznak Papp Bélára. A központi főszólgabiró — értesülésünk szerint — szombaton Szaniszlón és Penészle­ken járt korteskedni. Természetesen tudomá­sára lett adva Andrássy Gyula gróf belügy­miniszternek is, alantasának ez a vissza­élése. Még egy eset a sok közül: A szentmik- lósi jegyző azzal presszionálta a birót, hogy a csütörtöki jelölésre bemenjen Nagykároly­ba, mert a főszolgabírótól erre nézve rendelet érkezett. Az, utóbbit ugyan nem hisszük el, de a jegyző eljárására mindenesetre jel­lemző. A többi eset felsorolásától — helyszű­ke miatt — elállók. Úgyis gondosan össze van gyűjtve minden adat és előbb-utóbb sor kerül majd rájuk. Csak hadd operáljon a hivatalos apparátus, csak teremtsék meg azt a gyűlöletet, a mely hivatalnokok és polgárság között a nagykárolyi kerületben eddig ismeretlen volt. Kárát bizonyosan nem a polgárság, hanem a hivatalnoki kar fogja látni. Egyébként a hivatalos presszó csak a néppártnak van hasznára, mert minden hatás ' ellenhatást szül. A nagykárolyi kerület népe soha sem ijedt meg fenyegetéstől, mert na­gyon jól tudja, hogy a botnak két vége van. Mi van a Majos-ügygyel. No erre méltán volt kiváncsi nemesak a nagykárolyi kerület, hanem az egész Szat­már vármegye. Mi a terve, szándéka Papp Bélának a Majos ügy gyei szemben. Nagyká­roly polgársága tudvalevőleg követeli az elégtételt azért a sérelemért, mely Majos darabont reaktiválása folytán érte. A prog- rammbeszédben Papp Béla elfelejtett erről szólni. Szándék volt ebben vagy elmebeli gyönge- ség? így is baj, úgy is. Ha elmebeli fogya­tékosságból kifolyólag elfelejtette Papp Béla ur a Majos-ügyet, akkor bizonyosan el fogja felejteni, még pedig rohamos gyorsasággal — összes választási ígéretét. Ha szándékkal felej­tette ki, biz’ erre bajos hamarosan kadencziát mondani. Csak nem akar jó lábon lenni a kuruc negyvennyolcas a darabonttal? Ámbár minket ez nem igen lep meg, mert példák sűrűn akadnak reá. Diktum, faktum, a néppárt nem engedi elsikkasztani a Majos-ügyet. Semmi esetre sem. A néppártnak a mandátum nem olyan drága, mint az igazság. Nevessen a világ, de legyen igazság fönt, lent, jobbra, balra. Ez a néppárti jelszó. S a mint a darabontok törvényes megfenyitésére, a Tisza-, Fehérváry- kormány vád alá helyezését a néppárti Hencz Károlynak kellett sürgetni a zárszámadási bi­zottságban, úgy a nagykárolyi< kerület politikai becsülete fölött is ugylátszik a néppárt őrködik egyedül. Jól is van igy, mert ezt az őrködést legalább nem kell majd megfizetni valami zsíros jövedelmű őrhely adományozásával. Még egyszer kérdjük: Mi van a Majos- ügygyel? S még egyszer kijelentjük, hogy a néppárt nem engeui ezt a kérdést levenni a napirendről még Papp Béla mandátuma ked­véért sem. Ígéret a törvényszékről. Feledékeny természete daezára is meg­próbálkozott az ígérgetéssel Pápp Béla. Nem kevesebbet Ígért, mint törvényszéket Nagyká- j rolynak. Szó a mi szó, erre nagy szükség volna. Meg is érdemli Nagykároly. Meg is kell kapnia előbb-utóbb. Szabó Albert és vele a város sok polgára már akkor is küzdöttek ezért, a mikor Papp Béla és jeles kortese Kelemen Samu még a töroényszék heves el­lenzőinek táborában voltak.. Hogy jutottak most hirtelen arra a meggyőződésre, hogy Nagykároly megérdemli a törvényszéket ? Talán csak nem a mandátum tanította meg őket egy kis belátásra? Világért sem mond­juk, de a látszat nagyon ellenük bizonyít. Kelemen Samu. Itt van mindjárt egy koronatanú. Név- leg Kelemen Samu országgyűlési képviselő. Az egész vármegye tudja, hogy Kelemen Samu volt a nagykárolyi törvényszék leghe­vesebb ellenzője. 0 korteskedett Nagyváradon. 0 tartott gyűlést Szatmáron a nagykárolyi tör­vényszék ellen. Öt találta a nagykárolyi pol­gárság mindenütt útjában. Ő a bűnös abban, hogy Nagykárolynak nincsen törvényszéke. Mit keres hát Kelemen Samu a tör­vényszéket ígérő Papp Béla korteshadában. Talán Kelemen ur is feledékeny és nem tud­ja már, hogy kevéssel előbb mit tett ? De­hogy! Kelemen urnák még nem gyöngült meg annyira az emlékező tehetsége. Kele­men nagyon jól tudja, hogy Papp Bélával örökké él van temetve a törvényszék kérdése. Ezért korteskedik mellette. Ezért és nem a pajtásság kedvéért. Kelemen Samu és Papp Béla a Nagyká­rolyi törvényszéket elföldelik, még mielőtt meg­született volna. Luby is korteskedik Úgy látszik, a feledékenység ragadós betegség Papp Béla táborában. Luby Béla legalább is benne van ebben a nyavalyában. O is korteskedik a néppárt ellen, mert, hogy neki a néppárt nem kell. Emlékezzünk csak képviselő ur! Emlékezzünk régiekről, egy bizonyos választásról 1901-ből. Akkor man­dátum kellett Luby urnák. Ezt a mandátumot pedig az a 160 néppárti választó szállította neki, akiket Szabó Albert dr. vitt be Nagy máj- tényből, Cilvácsból, Töketerebesröl szavazni Luby urra. Akkor persze örök hála és hódolat lön fogadva. Nem emlékszik már erre Luby ur? Hát adandó alkalommal majd eszébe juttatja neki a néppárt. Mert ennyi politikai ildomos­ságot és becsületet el lehetne ám várni egy függetlenségi képviselőtől is, hogy ne ugassa meg azokat' ma, akiknek tegnap hízelegve nyalta a kezét. A zirczi reczept szerint. Élénk emlékezetében van még minden­kinek, hogy micsoda országos skandalum volt a zirci választás. A függetlenségi párt is szük­ségét érezte annak, hogy legalább a látszat kedvéért valami vizsgálat félét rendeljen el Ivánka Imre, az újdonsült függetlenségi kép­viselő ellen. A vizsgáló-bizottságnak persze volt gondja arra, hogy ellapositsa s a köz- érdeklődés köréből kivonja ezt az ügyet. Egy szűkszavú jelentésnél egyebet nem igen tudott meg a világ. Ivánka ur, aki eddig nem ismert rekordot ért^^az etetés-itatás, vesztegetés­ben, aki l^pielőket pénzzel környékezett meg, megmenekült a szégyen bélyegtől — bizonyítékok hiányában felmentették. Pedig hogy el is Ítélhették volna, azt mutatja sze­replése a nagykárolyi kerületben, A mióta ez az ur betette a lábát a kerületbe, azóta a legszemérmetlenebb nyíltsággal folyik az ivás minden korcsmában. Igaz, hogy esak a csőcse­lék tolong a potyáért, de zajt azért a meg­kent torkú atyafiakkal mindenütt tud Ivánka ur csinálni. Valóban érthetetlen, hogy mit keres Ivánka a kerületben. Előbb söpörje tisztára a maga portáját s azután jöjjön függetlenségi elveket hirdetni. Hiszen tulajdonképpen még ma sem tagja a függetlenségi pártnak. Ha tehát ide jött, csak azért tette, hogy a zirczi reczipe szerint egy megrészegített, lepénzélt tö­meggel hozzon csúfot a negyvennyolczas zászlóra. Ökröt szarváról, embert barátjáról lehet megismerni. Papp Bélát a kerület népe nem ismeri. Érdekében soha egy lépést nem tett. Kénytelen tehát a barátairól megítélni. Kele­men Samu, Luby Béla, Ivánka Imre éppenség­gel nem jó ajánlók számára. Próbálkozás az antiszemitizmussal. A hazugul a jezsuitáknak tulajdonított elvet, hogy a czél mentesiti az eszközt, a füg­getlenségi párt teljesen alkalmazza. A sváb és oláh községekben a zsidóság ellen izgatnak. Abban a reményben vannak persze, hogy erre a nevezett választók majd csak elhiszik nekik, hogy igazán a népért akarnak dolgozni. Nagyon csalódnak. Ezzel a taktikával egyetlen voksot nem fognak kapni. Ellenben azt elérték, hogy zsidó polgártársaink önérzetét vérig sértették s bizonyosan nem fogják tűrni, hogy az ő- gyalázásukon keresztül akar Papp Béla man­dátumhoz jrásni. Zsidó polgártársaink okulá­sára álljon itt Papp Béla falun terjesztett kortes-nófájának rájuk vonatkozó része:­Zsidóval indult útjára, Zsidó a legjobb barátja, Zsidó tartja keresztvízre, Nem nekünk való az ize, Abczug Szabó Bérezi! Zsidó tette néppártivá Bécsnek aljas szolgájává. Meg is látszik ez ő rajta Zsidó az egész alakja, Abcug stb. Papp Béláék hamar észrevették a bak­lövést és szerették volna visszaszivni a nó­tát, Persze ezt megtenni nem lehetett. Fog­ták hát magukat és a dánosi czigányokat megszégyenítő szemtelenséggel azt hazudják a Szatmár vármegy ében, hogy a kérdéses vers-sorokat a néppárt csempészte be a kor-

Next

/
Thumbnails
Contents