Heti Szemle, 1907. (16. évfolyam, 1-52. szám)
1907-07-31 / 31. szám
o ..HETI SZEMLE Szatmár, 1907. julius 31. va^yonbizlonság1 állandóan veszélyeztetve lesz általok, s napról napra fognak előfordulni olyan hajmeresztő gaztettek, arninők most izgalomban tartják az egész ország közönségét. Ném létezik czivilizált állam, mely határain belül az ilyen bitangolást megtűrné. Az idegeneket ki kell utasítani, a mieinket hasznos munkára kényszeríteni, hogy tudják megkeresni kenyerüket és ne terrorizálják állandóan a a lakosságot. A törvényhozás feladata, nemcsak — de egyenesen kötelessége, hogy gyökeresen orvosolja ezt a bajt és hárítsa el azon veszedelmet, mely a személy és vagyonbiztonságot a kóbor czigányok részéről fenyegeti. Fürdői levél. Bázna, 1907. jut. 26. Fürdői tudósításom ez évben megkésett, nem hanyagságból ugyan, hanem egyszerűen azon okból, mert hogy pontos és kimerítő leírását adhassam már a rómaiak idejében nagy virágzásnak örvendő gyönyörö fekvésű fürdőnek, levélben fölkerestem Jaklovics György kollegámat, hogy mint egyetemes földrajztudós és lelkes tanár, adná meg leírásomhoz a szükséges meghatározást, hogy e jeles fürdő a keleti hosszúság és szélesség hányadik foka között terül el. — Várakozásom hiába valónak bizonyult, mert a kérdezett valószínűleg vakációi tervét megvalósítandó, gyorsvonaton Nagy-Károlyból elrándult Fényre vagy Csanálosra. Ez azonban tekintve a fürdő gyógyhatását úgy is mellőzhető, megkezdem tehát a nélkül. Bázna-fürdő Kis-Küküllő vármegyében fekszik, Felső-Bajom szász és oláh lakta nagyközségek tőszomszédságában, mint akár Büdös-Sár Vámfalunak, azon kiilömbséggel mégis, hogy mig Vámfalutól káposztás köveken keresztül lehet két órás-folytonos sze- kerezés után elérni Büdös-Sárit, addig itt a mint az ember elérte Felső-Bajom községet, megtalálta a fürdőt is. — Hát Felső-Bajomig hogyan jut el az ember ? és honnan'? — Medgyes — de nem Aranyos — erősen szászok által lakott kis várostól, a honnan hamisítatlan 6 koronáért egy órai idő alatt ide repíti a jó karban tartott kígyózó hegyi utón ugyancsak a szász fuvaros. Valószínűleg ez is Megyésnek íródott valamikor, de mert a szász a gy-betüt csak úgy tudja kiejteni, mint a párclányi sváb, azért a gy-betűt d-betü- vel cserélte fel. Ennek bizonyságául tessen bárkinek megnézni az utcák felírását, s mindenütt hamisítatlan német betűkkel Mediásch-1 olvashat — Megyes helyett. Hát bizony ez a német betűs felírás még mindig elég fura dolog Magyarországon. — Vájjon ha a Bécs- ben lakó 40,000 magyar egy utczában laknék — megengedné a sógor a magyar feliratot? — Még akkor se, ha Lueger nem élne. — Medgyes a Kolozsvár-Brassói vasúti vonalon fekszik s mint a szászok által lakott minden egyes város vagy nagy község, csinos rendes, ami fő igen tiszta. — Tehát itt volnék — Légy üdvözölve, — fáradt lelkem s beteg testem által —- köszvényesek Mekkája ! Rég hallottam felőled, még megboldogult Nagy József tanár ur szájából, de hírességed felől magam akarok meggyőződést szerezni. — Leszálltam, hogy szobát keressek magam számára. — Megyek egyik Hotelbe, azt mondják, nincs üres szoba. Megyek a másikba, ott is azt mondják : nincs üres lakás — Hol lehetne a fürdő orvos úrral beszélnem? Elvezetnek, de első pillanatban ő sem tudott határozott feleletet adni. — Én kérem mesz- sziről jöttem, vissza nem megyek. — Ekkor villámgyorsan azt mondja a mellette álló gondnoknak — Wendler János urnák — ki szatmári lakos is volt valamikor : (Ferenczy János szerkesztő öcsém uram talán ismeri is, hisz véletlenül ez is János?) Kérem az 5. számú szobából helyezze el valahová a hadnagyot s akkor tudok helyet adni. No lám — mondok — nem hiába — még az angol is Laámnak mondja a bárányt s a valódi bárány szelidségel intézkedő dr. Laám Albert orvos ur-, csakugyan lehetővé tette itt maradásomat. Bázna gyógyfürdő Brekner Károly ur tulajdona, erdő és szőlőhegy koszoruzta völgyben, Medgyes sz. kir. várostól északkeletre, — öt negyed órai távolságban. A fiirdőbely régi, —- jól gondozott parkban terül el, mely nagy kiterjedésű és sétányokkal ellátott erdővel határos. A fürdőtelepen van posta és telefon. A fürdő három vizforrással dicsekszik u. m. 1) Viktória. 2) Ehrlich, 3) Károly forrás. — Ezek ontják bőven a gyógyvizet, melyeknek gyógytartalmu hatását a magyar- országi fürdők egyedüli lelkes és utolérhetetlen megteremtője dr. Hankó Vilmos egyetemi tanár vegyelemzése tárta fel a nagy- közönségnek. Mióta a zsebkendős huszárokat a magyar országgyűlés — jobban mondva függetlenségi párt — a küzdőtérről örökre leszorította, a hazai fürdőknek lelkesebb apostola Dr. Hankó Vilmosnál nincs. — Tr, utazik, vegyelemez s kimutatta, hogy a hazai fürdők, mindazon bajok ellen sikerrel használhatók, mik miatt eddig a betegek ezrei a külföldi fürdőket keresték fel, csak azért, mert azok külföldiek. — Buzgóságának meg is van látszatja, mert pl. az erdélyi fürdők mind zsuffoltak a hazai vendégektől s ezeken kívül még igen sok külföldi is tarkítja a nagy sokaságot. — Neki csak az kell azóta — s nagyon helyesen — a mi magyar. Szatmári köszvényes kollegáimnak ezek után úgy hiszem kedves dolgot tárok fel, midőn elsorolom, minő bajokban használható e jeles fürdő hatásosan minden időben. A czimek elhagyása után — lévén közietek nagyobb urak is köszvényesek mint én —- im halljátok hát, mit szól és mi ellen ajánlja a magyar fürdők lángeszű apostola dr. Hankó Vilmos egyetemi tanár ur. A báznai fürdőiszap összetételére nézve a sós, vasa-* iszapok közzé tartozik. A mi országunkban ehhez hasonló oldható sókban, konyhasóban, vasban, szerves savakban gazdag iszap nincsen. Ennélfogva hosszú orvosi megfigyelések és tapasztalatok alapján a következő betegségeknél ajánlható kitűnő eredménynyel: 1) Csuzos és köszvényes bántalmaknál úgy izületi mint izomcsucsnál. 2) A görvélykór legkiilömbözőbb alakjainál. 3) A vérbajok idült eseteinél különösen az iszapfürdők fényes eredménnyel használhatók. 4) Neuralgiák (Ischias) esetében az iszapfürdők kitűnő gyógyhatásúk. 5) Izzadmányok, törések, ficzamok, zu- zódások után fellépő izzadmányoknál kitűnő gyógyhatásúknak bizonyultak. 6) Idült bőrkiütéses bántalmaknál. Ekcéma Lupus stb. Ez szól eddig az iszapról. — Lássuk már most mit szól ugyan ő az Ehrlich és Károly források vizéről: A báznai Ehrlich és Károly források a jódban és brómban gazdag halóid-források közé tertoznak. E források alkotórészei; a konyhasó, jód és bróm. Konyhasó jód és brómtartalom tekintetében felette állanak az európaszerte ismeretes halli, meibe. Hogy lelkében mit érezhetett? Nem tudom ! Csupán bizonyítom, hogy: soha többé nem káromkodott: Valószínű, hogy fia szemein keresztül pillantott be az örökéletbe s meg ismerte az Istent. Imádsága igen rövid volt gyermekünknek, rendesen saját szavaival imádkozott. Reggeli imája ez: „Édes Istenem köszönöm hogy felvirrasztottál! Ne engedd, hogy ma rósz legyek“! — A déli és esteli imádsága, ehhez hasonló rövid fohász. — — —--------Szent este, karácsony este volt. E hajlókban nem gyultak ki a kedves karácsonyfa gyertyáinak emlékezetes lángjai, mert a jó szülők minden szorgoskodása mellett ennyi fényűzést nem engedhettek meg maguknak s minden mélységes szeretetiik mellett annyi örömet nem szerezhettek magzataiknak. De a kis Jézus kegyességéből mégis nehány darab czukor, füge, szentjános kenyér lett kis hősünk számára papirba csomagolva. — Amint a gyermek nyugodni tért, vánkosán megpillantotta a különös csomagot. Kezébe vette, körül minden oldaláról megforgatta, miközben boldogan mosolygó, fürkésző, kutató tekintettel hol a csomagra, hol szüleire nézett; s a várakozó szülők szive nagyot dobbant, mikor pillantásuk az ártatlanéval összetalálkozott. A mély csendet, mely itt uralkodott, csupán a papirzörgés zavarta meg, melyet a parányi ujjak fejtegettek le lassankint az édességről. Most egy éles örömkiáltás rázta fel az elgondolkozó szülőket: „Édes anyám ! „Hát ez mind az enyém“ ? „Tied fiam, mert jó voltál! A kis Jézus, ki ma este született, küldötte neked ez ajándékot“ — felelt az atya. S a gyermek azonnal térdre ereszkedett, visszahelyezte párnájára a csomagot, kis kezeit összetette imára s igy szólt: „Édes Jézuskám ! köszönöm ezt a sok mindent, a czukrot, a fügét, meg a szentjános kenyeret. Én mindig jó leszek“ ! — — — — Oh boldog gyermek! ki ennyire ismerted Jézusodat, hogy szinte karöltve jártál vele!--------Ve ssünk még egy rövid pillantást a másik kicsi életre, ki beteg születése óta, s ennélfogva egy és fél éves kora daczára bölcsőben fekvő. — Az anya feléje hajlik. A kicsi szemeiből végtelen, mondhatnám tulvilági öröm, boldogság sugárzik. Kezecskéjét össze-össze teszi, mintha imádkozni akarna, miközben egyre unszolja anyját: „Mama hol ? mama hol“ ? S az anya megérti, énekel: „Hol vagy én szerelmes Jézus Krisztusom ? stb. Ez volt második hősünk bölcsődala. Mily mélységes, mégis sokat mondó, mily elévülhetetlen mégis sokak által megvetett a tudomány, mit e bölcsőnél tanulhatunk. Tudom, finom szép lelketek megértett engem. Kérlek! Mondjátok hát velem: Követjük ez édesanyát, ki anyai tejével is már az örökéletet táplálta, — ---------hisz nem él vvágy, szórakoztató jövés-menés, hiú feltűnési viszketegség az ő élete czélja s minden gondolata mint a mai kor asszonyainak, hanem Isten,-és családja. Dickné, Horváth Laura.
