Heti Szemle, 1907. (16. évfolyam, 1-52. szám)
1907-07-17 / 29. szám
POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. ELŐFIZETÉSI ÁRAK : Egy évre — — — — — — 6 korona — fillér Félévre — — — — — — — 3 „ — Negyedévre — — — — — 1 •„ 50 Tanítóknak és kézműiparosoknak egy évre 4 korona Egyes szám ára 20 fillér. Felelés szerkeszti! BÁTHORY END K JE. A lap kiadója : A „PÁZMÁNY-SAJTÓ“ A szerkesztőséget és kiadóhivatalt illető összes küldemények, pénzek, hirdetések stb. a „Pázmány sajtó“ ozimére küldendők, (Iskolaköz 3. sz.) Hirdetések jutányos árban vétetnek fel. Nyilttér sora 40 fillér. A lsip meg'jelenik miinlen szeniaii. Uj törvényjavaslatok. A képviselőház elnapolta magát október közepéig. Szünetet adott a honatyáknak, hogy pihenjék ki fáradalmaikat és azokat a folytonos izgalmakat, melyek másfél év óta ugyancsak megviselhették idegeiket. A szünet feltétlenül szükséges, de hosszasnak találjuk akkor, midőn még igen sok tennivaló volna. Az ülésszak berekesztése az igazságügy miniszter törvényjavaslatainak beterjesztésével ért véget. Négy javaslatot terjesztett a ház elé, melyek közül különösen kettő fog szélesebb körben nagy szenzá- cziót kelteni. A nagy közönség azonban feltétlenül helyesnek találja mindakettőt, az utóbbinak pláne örvendeni fog mindenki. A két nevezetesebb törvényjavaslat közűi az egyik az üzletátruházásokat szabályozza. Ezeknél az 1875-ben megalkotott törvény nem óvja meg kellőleg a hitelezők érdekeit, sőt azoknak kijátszására igen tág kaput nyit. Az üzlet uj tulajdonosa ugyanis az üzletnek előbbi adósságaiért törvényes felelősségével nem tartozott. Innen a sok svindlinek se szeri, se száma. Kohn Mór például felüti sátorfáját valahol, egyideig viszi az üzletet, egyszercsak a közönség nagy meglepetésére egész csendben, teljes szerénységgel Mór-né kerül oda a czégtáblára, pár esztendő múlva már ifj. Kohn Mór szerepel, azután jönnek a Lébik, Izsákok, Jakabok, addig és annyiszor, amig teljesen ki nem merül a generáczió. A legtöbb ember nem tudja ezen czég- változásoknak az okát, a nagyközönség napirendre tér felette, az üzlet éppen olyan látogatott, mint azelőtt volt, sőt talán még jobban megy a geseft. A megkárositott hitelezők azonban szomorúan nézhetik az eget, mert Mórné és ifj. Mór a Mór adósságaiért nem felelős. Vegyék be Móron a pénzüket, ha tudják akinek most már se hitele, se portékája, az üzletben is csak mint alkalmazott szerepel. Ezután máskép lesz. Az uj tulajdonos felelős az átvett üzlet adósságaiért. Ez a törvényjavaslat természeténél fogva előreláthatólag nagy ellenzéket fog provokálni azokban a körökben, ahol a jelzett módon igen sokan nemcsak jelentékeny vagyonra tettek szert, de egyenesen meggazdagodtak. A kormány el lehet reá készülve, hogy nem lesz kedves csemege a betálalt falat, sőt nem tudjuk, lesz e elegendő ereje magának a képviselőháznak is lenyelni. Pedig nagyon helyes és nagyon is kívánatos az ilyen irányban való intézkedés, elejét veszi annak a rengeteg csalásnak, amit ’. ezen a módon lehet elkövetni. Minden igazságszerető ember örömmel fogadja, sőt üdvözli a kormányt, hogy ezen elharapózott kór kiirtására kellő erélylyel és bátorsággal lép fel. A másik fontos törvényjavaslat, mely a közönség nagy rétegét érinti, a végrehajtási törvény módosítása. Ez a szegény emberek érdekében történik. Hányszor halljuk itt is, amott is, hogy a végrehajtók kihúzzák a szegény ember feje alól az utolsó párnát is, elviszik szerszámait, bútorzatát, házi edényeit, elviszik az utolsó betevő falatját, mely magának és családjának fen- tartására szükséges. Az uj törvény- javaslat azt czólozza, hogy az afféle lelketlen zaklatásoknak végok vettessék és a külöböző foglalkozással biró egyéneknek birtokában hagyassanak meg azok az eszközök, melyek reájok nélkülözhetetleneknek bizonyulnak. Első tekintetre evidens, hogy a a legnemesebb szándék vezérli a kormányt, midőn a szegény emberek sorsát kezébe veszi, s nem üti emlékeim Olaszországból. irta: Dunay János dr. (Folytatás). Husvét etső napján, igen szép időben, az örök városban, Rómában ébredtünk fel, hogy az éjjeli pihenés és nyugalom után úti czélunk legszebb részét éljük át. Jókor kelve, a szent Péter pápai templomba siettem, hol a magyar gyóntatószékben elvégeztem magyarul a szent gyónást s utána egyik oltárnál miséztem is, mikor egy jó magyar ur ministrált, s bár nem is volt megbeszélve, utitársaim nehánya e misét hallgatta végig, sorban állottak az oltár mellett a jó magyarok. Mise után siettünk a S. Mártimba, hol megbeszélés és terv szerint egyik magyar papunk misézett, egyik magyar orgonáit s a szent mise alatt magyarul énekeltünk. Azt hiszem, lelkesebben, odaadóbb lélekkel nem énekelt eddig egyikünk se. A templom falai is mintha kedvesebben verték volna vissza édes hazánk zengzetes szép szavait. E képet elképzelni igen, de leírni nem lehet. Mise után három csoportban, külön vezetők magyarázatai mellett néztük meg a szent Péter bazilikát, mely a keresztény világ legszebb, legnagyobb temploma. Egy szép oszlopcsarnokon át jutunk a templomba, amely helyen volt egykor némelyek szerint a Nero császár „élő fáklyáinak“ hosszú sora. Kerülék alakú e tér, 273-j-225 méter hosszú és 15 méter a magassága, 284 oszlop van benne. Az előcsarnok tetején magán 5 méter magasságú 192 darab oszlop van. A nagy tér középen áll az az obeliszk, a világ legszebb obeliszkje, melyet Caligula Császár Heliopoliszból hozott és a czirkuszba tétetett volt. A mai helyére 1586-ban tették V. Sixtus pápa rendeletére, Fontana építész 900 munkással vitette a 25 és fél méter magas, egységes szép követ, a mikor a monda szerint a kötelek rövidek voltak s már nagy baj lett volna e miatt, mikor egy Bresca nevű matróz felkiáltott „vizet a kötélre“ s igy meghosszabbodván a kötél, sikerült a nagy munka. Ennek az obeliszknek a csúcsába van betéve a szent keresztnek egy része jobbról s balról szökőkutak. Ez a szent Péter tér impozáns valami. Lépcsőkön haladva jutunk fel a templomba, 22 lépcsőt olvastam meg. Oldalról szent Péter és szent Pál állanak szobor alakban. Úgy a XV. században a régi nagy templom, melyet még Konstantin építtetett, annyira gyönge volt, hogy a bedüléstől lehetett tartani, II. Gyula pápa Bramante rajzát fogadván el, őt bízta meg az építéssel, kinek halála után Raffael folytatta a müvet, ennek halála után pedig Sangallo, s mikor ez is kidőlt, Michel Angelo építette a remek kupolát. 1628 nov. 18-án szentelte fel VIII. Orbán pápa a kész templomot. A templom 300 millió koronába került a mai fentartása 160 ezer koronát kíván A templomba érve, jobb oldalon van sz. Péter bronz szobra, V. Pál hozta S. Martinóból, a szent Péter oltártól jobbra van e szobor, egyik lábának ujjai a hívek millióinak csókjától kissé kopottak is. A szobor közelében középre mentem s több oldalról nézve a templomot, nagyon meghatott a művészetek e remek müve, e gyönyörű alkotás nem is emberé, csak Istennek lakása lehet. A főoltár a középen van, csak pápai engedéllyel szabad ott misézni, alant van szent Péter sírja, hová lépcsőkön lehet jutni. A kaputól jobbfelé van az 1. kápolnában egy oszlop, mely arról hires, hogy mellé támaszkodott volt Krisztus Urunk, a Jeruzsálemi templomból hozták ide. Jól megnéztem XIII. Gergely síremlékét,
