Heti Szemle, 1907. (16. évfolyam, 1-52. szám)
1907-01-02 / 1. szám
Szatmár, 1907. január 2. HETI SZEMLE 3 HÍREK. Tisztelettel kérjük azokat, kik előfizetési dijaikkal hátralékban vannak, szíveskedjenek azokat kiadóhivatalunkba minél előbb beküldeni. Ünnepi istentiszteletek. A karácsonyi ünnepek alatt minden misén tömve volt e székesegyház a hivek buzgó tömegével. Az éjféli szent misét Hehelein Károly prelátus-kanonok végezte, a pásztormisét reggeli 6 órakor Tóthfalussy Dániel szentszéki tanácsos, képezdei tanár, a plébániai misét 7 órakor Hehelein Károly prelátus-kanonok, a szentbeszédet dr. Csókás Vidor s. lelkész mondotta, 9 órakor az ünnepélyes szentmisét a püspök ur Ő méltósága végezte, ugyanő intézett szentbeszédet a hivekhez. Karácsony másodnapján a plébániai misét Hehelein Károly praelátus-kanonok mondotta és Tóth József szentszéki tanácsos prédikált, 9 órakor a püspök ur 0 méltósága koncze- lebrált az ünnepélyes szent mise alatt, melyet Pemp Antal praelátus-kanonok végzett, mise után dr. Kováts Gyula szentszéki tanácsos, tanitónőképzőintézeti igazgató prédikált. — O-év estéjén 6 órakor ájtatosság volt, mely alkalommal a szent beszédet dr. Csókás Vidor s. lelkész mondotta. Újév napján reggeli 7 órakor a plébániai misét Hehelein Károly praelátus-kanonok tartotta, utána pre- dikáczió volt, melyet Tóth József sz. széki tanácsos mondott. Az ünnepélyes szent misét 9 órakor a püspök ur 0 méltósága tartotta és Bagossy Bertalan prédikált. A herczegprimás üdvözlése. A Kath. Tanügyi Tanács dr. szentgyörgyi Jordán Károly elnök vezetése alatt az uj év alkalmából üdvözölte Vaszary Kolos biboros herczegpri- mást, egyúttal kérte, bogy emelje fel a kormánynál hathatós szavát a kath. tanitói kar érdekében, hogy az egyenlő kvalitással bíró állami és nem állami tanitók között ne tétessék kiilömbség a fizetésrendezés alkalmából. A herczegprimás leereszkedő nyájassággal fogadta a küldöttséget, s kijelentette, hogy kérelmüket méltányosnak tartja, érdekükben szívesen közbelép, sőt már szót is emelt a vallás- és közoktatási miniszter előtt. A küldöttség ezután Kohl Medárd felszentelt püspöknél tisztelgett, kit szintén üdvözölt az újév alkalmából, s neki is előterjesztette a tanitók kérelmét. Püspöki helynök. Főpásztorunk dr. Boromisza Tibor általános püspöki helynöknek és ügyhallgatónak dr. Kádár Ambrus praelátus-kanonokot nevezte ki. Magas képzettségű, finom műveltséggel biró, az egyház kormányzatában jártas férfiú, ki mint püspöki titkár és irodaigazgató évek hosszú során keresztül vett részt az egyházmegye ügyeinek intézésében. Később már mint kanonok 1900-ban elnyerte ugyanezt a szép kitüntetést s volt főpásztorunk, b. e. Mesz- lényi Gyula haláláig viselte. Kádár Ambrus drt. kiváló egyénisége és lelki nemes tulajdonai mintegy praydestinálják arra, hogy a főpásztornak segitő társa legyen, kivel az egyházmegye kormányzatának terhes gondjait megossza. Arczképleleplezéi. Szatmár vármegye törvényhatósági bizottsága pénteken délelőtt díszközgyűlést tartott, amelynek egyetlen tárgya Batthyány Lajos grófnak, az első független magyar minisztérium elnöke arczké- pének leleplezése volt. A megyeháza nagytermét zsúfolásig megtöltötte az előkelő közönség, melynek sorában ott voltak: Luby Géza, br. Vécsey László, Szúnyog Mihály orsz. képviselők, Domahidy Sándor, Domahidy István, Luby Lajos, Nemestóti Szabó Antal, Nemestóti Szabó Albert, Kovács Dezső, Hra- bovszky István, Szálkái Sándor dr., ifj. Péchy László, Cseh Lajos, Vetzák Ede bizottsági tagok, stb. A karzaton díszes hölgyközönség foglalt helyet. A közgyűlést Falussy Árpád főispán nyitotta meg és felkérte Luby Gézát az ünnepi beszéd megtartására. Luby Géza élénk tetszés és figyelem között szólott az első független magyar minisztérium elnökéről és lendületes szavakban emlékezett meg Batthyány Lajos gróf érdemeiről. A beszédvégén, amelyet a közönség lelkes tapssal fogadott, lehullott a lepel és láthatóvá lett Batthyány Lajos gróf életnagyságu arczképe. A közgyűlés elhatározta, hogy a sikerült arczképet Kossuth Lajos képe mellé helyezi a közgyűlési teremben. Hegedűs Sándor halála. Hegedűs Sándor volt kereskedelmi miniszter, a ref. egyház főgondnoka decz. 28-án Budapesten életének 60-ik évében elhalt. Régi idő óta betegeskedik, úgy hogy a katasztrófa kike- riilhetetlennek látszott. Hegedűs városunk díszpolgára, a nagyközönség előtt is ismeretes, gyakran fordult meg Szatmáron, mint elnöke az ev. ref. főgimnázium fentartótestiiletének. Hült tetemeit decz. 31-én helyezték örök nyugalomra. A tanács városunk törvényhatósága nevében koszorút küldött a ravatalra, a halálhír vétele után a városházára azonnal kitűzték a gyászlobogót, hogy hirdesse e város díszpolgárának halálát. Az ev. ref. főgimn. fentartótestülete a temetésen küldöttségileg vett részt s koszorút tett a ravatalra. A főpásztor köszöneté. Lesssnyey Ferencz dr., apostoli protonotárius, praelátus- kanonok, egyházmegyei főtanfelügyelő, az iskolaügynek lelkes pártfogója és bőkezű Maecenása az év folyamán a tanítóképző laboratóriuma és szertára czéljaira nyolczezer- husz koronát adományozott. Főpásztorunk e rendkívül nemes lélekre való áldozatkészségért meleghangú levélben mondott elismerő köszönetét. Paptársunk halála. Egyházmegyénknek ismét gyásza van. Lapunk zártakor veszszük a váratlan és megrendítő hirt, hogy dr. Oopcsa Endre képezdei tanár az éjjel, hirtelen elhunyt. Régi szívbaja ölte meg. Evek óta szenvedett ebben, az utóbbi időben állapota roszabbra fordult ugyan, de katasztrófától senki sem tartott. Derék, képzett fiatalember volt, halála nagyv eszteség az egyházmegyére. Oopcsa Endre 1869. márcz. 1-én született, 1892. febr. 7-én szentelték pappá, több ideig mint segédlelkész működött Sza- niszlón, Nagybányán, Beregszászban, Nagy- maj tény ban, 1900-ban Kolozsvárra küldetett, hogy az egyetemen a gimn. tanári pályára magát kiképezze, itt elnyerte a tudori oklevelet, 1902-ben a tanitóképezdéhez neveztetett ki tanárnak és tanulmányi felügyelőnek. Temetése holnap délután 3 órakor lesz. Lelkészi kinevezés. Firceák Gyula munkácsi püspök Papp Antal szatmármegyei főesperes, fábiánházai gör. kath. lelkészt Hajdúböszörménybe, Rakovszki Gyulát Nyir- madára, Romanecz Aladár tiszabogdányi gör. kath. lelkészt, az ismert nevű irót a bereg- megyei Bükére nevezte ki lelkésznek, dr. Hadzsega Gyulát Munkácsra küldötte segédlelkésznek. Kinevezte továbbá Mikulaninecz Miklós unggesztenyési helyettes lelkészt ugyanoda parochusnak, Legeza József huszti s. lelkészt Feketeardóra, Murányi János m.-szigeti segédlelkészt Alsó-Nereszniczére, Homicskó János ujmisést Patakófalura (Sztruzsica) helyettes lelkésznek, az ujmisések közül Dudits Béla Munkácsra, Baltovies Bertalan Szigetre, Kovalcsik József Beregszászba, Palkossy János Lipcsére, Dudinszky Sándor Husztra, Manu Leo sz. Bazilrendii áldozár Penészlekre küldettek segédlelkésznek. tudomány, a művészet érdekében tanúsított önzetlen és becsületes erőkifejtését pusztán csak a mindennapi testi szükségletre irányuló anyagiak hajhászásából magyarázza. Az ilyen történetfilozófia meghazudtolja egész múltúnkat; mert az emberiségnek eddigi valláserkölcsi, szellemi és társadalmi evolúcióját csupán a Marx által megrajzolt gazdasági kialakulás felé törekvőnek állítja. Vagy mondják meg uraim! Hát csakugyan, csak annyi okulást és belátást meríthetnénk mi a történelem tudományából, hogy az emberiség csak azért küzdött mind- ezideig a tőkéért s minden egyéb magán- tulajdonért, hogy azt végre is a proletáriá- tus molochjának, a jövőbeli általuk nem is tudom milyennek képzelt államnak a tulajdonává alakítsa ? És ismét, csak annyi okulást és belátást nyújthatna nekünk a lélektan és a filozófia tudománya, hogy az ember évezredeken át fejlődve és tökéletesülve, végtére mondjon le minden nemesebb céljáról, minden magasztosabb elhatározásáról, a saját és övéinek jövőjét érdeklő minden ideá- lisabb tervéről, csak azért, hogy a teste, a mindennapi szükséglete kielégítéséért éljen ? Ah, ez lehetetlenség, ez abszurdum! Hiszen, aki megfosztja az embert minden nemesebb céljától, aki megfosztja a jövőjéről való gondoskodástól, az elrabolta legsajátabb emberi tulajdonait, az nyomorult állattá tette őt! És aki leveszi válláról a küzdés minden terhét s eltünteti nála a szükség és hiány minden érzetét, az kiapasztotta szellemének minden forrását, ketté törte magasra törekvésének leghatalmasabb rugóját! Azért, aki őszintén és igazán akarja boldogítani az embert, jól vigyázzon, össze ne zúzza ideáljait! Adjon inkább tért, szár- gyakat neki, hogy szállhasson messze, oda szállhasson, ahová nyughatatlan szivének kielégíthetetlen vágya, ahova elméjének, ennek az isteni szikrának csodálatos ereje fölemeli őt! Amint a modern filozófia története tanítja, az ismeretelméleti materializmus teljesen kudarcot vallott! Ma már az anyag és erő megoldhatatlan dualisztikus szemléletéből egy természetfilozófus sem vállalkozik a mindenség titkainak a megoldására. — Ép igy kell végleg kudarcot vallani a történeti materializmusnak is. Mert bármily nagy szerepet játszszék is az anyagiságnak problémája az emberiség történeti evolúciójában, egy dolog még a legvadabb marxista előtt is kétségtelen marad és ez az, hogy az embernek az oktalan állattal szemben gondol- kolkodó, tervező, ideálokat kitűző lelke is van, mely az ő munkájában, célja felé törekvésében akárhányszor megveti az anyagiságnak alacsony világát ! — És ha ezt Marx mégis ignorálja, akkor ez nála nem egyébb mint a legnagyobb fokú egyoldalúság : mint aminő egyoldalúság hinnie azt is, hogy a gépek és egyéb termelő eszközök nem az egyes emberi elmének a magánproduktumai, melyekkel ki-ki természetadta jogánál fogva úgy a maga, mint bárki számára szabadon rendelkezhetik, hanem, hogy azok az emberek közös produktumai, közös birtokai ! De az egyoldalúság ránehezedik Marxnál a tőke, az értéktöbblet, a munka és munkaerőről szóló felfogására is. O ugyanis úgy magyarázza ezeket a dolgokat, mintha azok nem is volnának szociálfilözófiai fogalmak is, mintha azok nem is volnának a társadalmi lét erőfogalmai is, a népek kulturális létének olyan energiafogalmai is, amelyeknek a legszorosabb viszonyban kell egymással lenniök, hanem mintha azok csakis olyan egymást akadályozó és megsemmiVégbél-, Aranyér-, Czukorbetegeknek, gyermekágyasoknak és csecsemőknek nélkülözhetetlen. Minden tisztaságot szerető embernek feltétlen szükséges a „Zéró“ használata, mert abszolút tiszta és kellemes érzést nyer általa. Meggátol minden horzsolást és infekcziót. Használatban olcsóbb a papirnál. Kapható mindenütt „ZÉRÓ“ szabadalmazott vattagyár Telefon 87-52. BUDAPEST Telefon 87-5 VII. kér., Rózsa-utcza 45. szám.
