Heti Szemle, 1907. (16. évfolyam, 1-52. szám)
1907-06-12 / 24. szám
XVI. évfolyam Szatmáp, 1907. junius 12 24. szám. POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy évre — — — — — — 6 korona — fillér Félévre — — — — — — — 3 „ — Negyedévre — — — — — 1 „ 50 „ Tanítóknak és kézműiparosoknak egy évre 4 korona Egyes szám ára 20 fillér. Felelős szerkesztő BÁTHOKY ENDRE. A lap kiadója: A „PÁZMÁNY-SAJTÓ“ A szerkesztőséget és kiadóhivatalt illető összes küldemények, pénzek, hirdetések stb. a „Pázmány sajtó“ czimére küldendők, (Iskolaköz 3. sz.) Hirdetések jutányos árban vétetnek fel. Nyllttér sora 40 fillér. A lap megjelenik minden szerdán. Választás után. Tegnapelőtt töltötte be városunk törvényhatósága az üresedésben volt két rendőrkapitányi, városbi- rói és az előléptetés folytán megüresedett állásokat. Nagy tusa előzte meg ezt a választást, maga az aktus azonban már simán folyt le, mert a létrejött paktumnál fogva egyhangúlag foglalták el a hivatalos jelöltek állásaikat. Mint közgyűlési tudósitásunkbanlátható, első al- kapitány dr. CsomayiUadárlett, harmadik alkapitány Haj du Károly, vá- rosbiró Demkő Sándor, rendőrtiszt Székely Endre,fogalmazó Tankóczi Béla, aljegyző dr. Pirkler Ernő A választás eredményéhez nincsen hozzászólásunk, a megválasztottak mindmegannyian arra termett emberek, kiknek kezeibe nyugodt lélekkel le lehet tenni a város ügyeinek vezetését és a kivitel végeredményében azon a módon következett be, amint már múlt heti számunkban jeleztük. Van azonban hozzászólásunk a választás vezetésére való tekintetből, respektive arra a paktumra, mely a képviselőtestület elől elzárta, hogy úgy nvilatkozhassék meg, amint az ő szive sugallja. Mi a tiszta választásoknak vagyunk hívei és semminemű olyan felfogást nem vagyunk hajlandók akczep- tálni, mely felsőbb kézlegyintésre egyrészről az érdemek előtt elzárja az utat az érvényesülésre, másrészt lehetetlenné teszi a közbizalom megnyilvánulását. A tiszta választási rendszernek ebben az idealisztikusán óhajtott korszakában a nemzeti uralomnak sokkal jobban kellene érvényesülni mint valaha. Nem személyes okokból tehát, hanem elvi szempontból nem tudjuk helyeselni és nem is akarjuk praecedens gyanánt elfogadni a jelen esetet, mely elzárta a képviselet előtt az utat, hogy úgy nyi- latkozhassék meg,_ amint neki a legjobban esik. Értjük a Hajdú Károly kérvényének felsőbb rendeletre történt visszavonatását, midőn erre semmi akczeptálható alap nem létezik. — Ismételten hangsúlyozzuk, hogy a választás eredményével meg vagyunk elégedve, de az ilyen választási rendszernek nem fogunk hiveivé szegődni soha, amely nem választ, hanem kinevez, tekintet nélkül arra, hogy mit óhajt a nagyközönség. Engedő kellett volna, hogy összemérjél fegyvereiket, és akiben a többség bizalma összepnnto- sul, az élő t meghajolni a hatalomnak, mert az ellenkezőt a választási rendszer kijászásának kell minősítenünk. Ebből a szempontból vagyunk bátrak kifogásolni a választás vezetését és reményünk van hozzá, hogy a jövőben, pláne a nemzeti uralom korszaka alatt, mely irányelvéül tűzte ki a közfelfogásnak épen a közérdek szempontjából leendő érvényre juttatását, a mostanihoz hasonló eset nem fog ,-bekövetkezni. A kedélyek meg vannak nyugodva, a harcz elült, választók és választottak megelégedettek az elért eredmény nyel, meg vagyunk elégedve mi is, csak a jelzett elvi álláspont választ el bennünket az az intéző körök megoldásának módjától, ahol nekik nemis mint intézőknek, de mint passiv szemlélőknek kellett volna szerepelni és reá bizni a városnak eléggé intelligens képviseletére, hogy a saját szája ize szerint, a saját jól felfogott érdekében minden felsőbb hatalmi pressiótól menten nyilváníthassa a maga véleményét. Egyebekben béke velünk azon reményben, hogy ezután megfogjuk találni egyedüli korrekt útját az érdemek és a közkivánalom érvényesülésének. Meghalni vágyom. Éltem kínos, — meghalni vágyom, De nem virágként hervadozva ; Csak aludjam el mint a gyermek, Ha bölcsője ölébe vonja. — Csak aludjam el, mint a gyermek, Kit játszadozva ért az álom . . . Oh milyen édes álmodozva, És mily könnyű lesz igy halálom! Temetőbe ne tegyék testem. Hol lenge szellő susog lágyan, Völgy ölén, rejtelmes erdőben, Vessék meg a halottas ágyam. Völgy ölén, rejtelmes erdőben, Hadd álmodozzam ott sokáig . . . Beszélgetek a vén idővel, Egyik tavasztól másikáig. S * * 8 S majdan egy holdvilágos éjjel Fölébredek siri álmomból A telkemből dalos madárka — 8 virág legyen szivem porából. Szatmár. Kováts Sándor. Madarak napján. (Folytatás és vége). Megvélhetjük madarainkat továbbá úgy is, ha t télen itt maradókat etetjük s mondhaton, a védelemnek az egyik leghatásosabb mólja. Az etetés módja többféle. Legegyszfübben úgy etethetünk, ha paszuly- karóra ey-két napraforgótányért szúrunk s azokat elül egy kis fedővel megvédjük. Termesztés, hogy ezen egyszerű etetőt az északiszitől védett helyre kell a földbe szurnun, mert máskülönben a napraforgóra szórt mgvakat a szél lesöpri. El ne mulasszuk a karói egy-két darab avas szalonnabőr darabht kötni a czinkék számára, melyek azt nagy nedvvel kopácsolják. i madárvédelemnek természetes módja mégha irtjuk a fészekrabló vagy megtelepedő éneklőinknek máskép alkalmatlan állathat. Ezek sokan vannak. A madarak sójából csak a szarkát, mátyást, de különöse a verebeket említem fel. A veréb tolakodó, lánás, veszekedő természeténél fogva elveri afészkelő helyekről a szerényebb éneklőket, (foglalja a legjobb fészkelőhelyeket. Ez kü- mösen nyilvánvaló ott, ahol fészekodvakat kasztunk ki. A legelső jelentkező a veréb j tüstént meg akar az egyik odúban telepedni. Ezért kivált kezdetben ügyelnünk kell a körülményre s el kell őket riasztanunk. Egy-két odúban azonban engedjük meg nekik is a települést, de csak azért, hogy tojásaikat összetörjük, őket magukat pedig könnyen ki foghassuk. Kártékonyságuk annyira nyilvánvaló lett, hogy azt a következő törvénnyel fejezték ki: mentül több veréb, annál kevesebb éneklőmadár s mivel ő maga jóformán semmi hasznot sem hajt, azért irtsuk a verebet, ahogy tehetjük, s ahol tehetjük. Irthatjuk lövéssel, fészekpusztitással s mindenféle fogási módokkal. Németország egyes vidékein sikerült a verebeket teljesen kiirtani. Kövessük mi is a példájukat. Az emlősök sorából madáritók a macska, a görény, a menyét. Ezeket csipővassal kell megfognunk. Ezenkívül hathatósan megvédhetjük madarainkat úgyis, ha a divatkereskedésből nem fogadunk el olyan kalapot, mely hasznos madár tollával van ékítve. A divatkereskedést ily módon kénysze- rithetjük, hogy le tesz arról a gonosz szokásáról, hogy éneklők tollával'diszitse kalapjait. Van elég olyan madarunk, mely számot nem tesz s tolla mégis díszes, tehát alkalmas a kalap díszítéshez is, ilyen p. o. a 1
