Heti Szemle, 1907. (16. évfolyam, 1-52. szám)

1907-05-29 / 22. szám

4 HETI SZEMLE Szatmár, 1907. május 29. hívek életben, halálban; legyetek mindig igazi keresztény nők ! Teljesítsétek ama ne­mes kötelmeket, melyeket az egyház szab elétek, ezek teljesítésében áll a ti női dicső- ségtek, a ti polgári hivatástok! Rójjátok meg a bűnt, az erkölcstelenséget; neveljétek a gyermeket, az ifjakat; űzzétek el a férj gondját, buját; vigasztaljátok a szegényt, töröljétek a szenvedő könyeit, boldogítsátok az emberiséget! És áldás fog szállni rátok még a sírban is, mint ahogy én is áldom anyám porait! S hogy mindazt sikerrel, könnyen, vi­dáman tebessétek, tekintsetek a nőklegszeb- bikére: Máriára, akit e hónapban milliók és milliók áhítattal köszöntenek ; akihez annyi ima, annyi hő fohász, annyi dicsének száll a magasba. És méltán; mert ő nyitotta meg a szabad keresztény nők sorát. Az Isten­anya fölséges erényeit követve, pártfogásáért esedezve, napról-napra szabadabbak, méltó- ságösabbak lesztek. Mint leányok : fedhetle- nek, szépek, tiszták, hasonlóak a völgy lili­omához, emberek büszkesége, angyalok öröme. Mint hitvesek és családanyák: a ház dobogó szive, éltető világa, őre, védszelleme szemefénye. Mint a szegények, betegek istá­polói : az emberiség legigazabb jótevői, földi angyalai. Szóval Mária méltó gyermekei! Önök pedig, uraim! kik a {vallásos ne­velés és oktatás hívei és bajnokai, kövessék hűséges kitartással azt az irányelvet, melyet szentegyházunk szellemében eddig is követ­tek. Ne engedjék magukat eltántorítani a feminizmus divatos törekvésétől. Tartsanak ki szilárdan tanítómesterük, az Ur Jézus Krisztus mellett, aki mondá : Én vagyok az ut, az igazság és az élet! Aki utánam jön, nem jár sötétségben !“ Ennek az Ur Jézus Krisztusnak nevé­ben köszöntvén Önöket, a tanácskozást ezen­nel megnyitom. A kis Khon. A kis khon nem szereti a néppártot. — Haragszik rá. Az igaz, hogy nem nagyon, de mégis csak haragszik. A kis khon nem szereti a néppártot. Ezt a középkori sötét eszmékkel telitett pártot nem szereti. Hogy is szerethetné? — A néppárt ezt azonban már régen tudja s ez nagy szerencse rá. Mert gondoljuk csak meg, micsoda szomorú kiábrándulást szerezne ez, ha csak most ébredne tudatára annak, hogy őt a kis khon nem szereti. Pedig úgy van. Nem szereti. Semmiféle Khon nem szereti. S pláne, hogy haragszik rá, annak nem is a kis Khon az oka, hanem a nép­párt. Bizton állíthatom, hogy az egész ha­ragnak a néppárt az oka. Mert nézzük csak. Magyarország földmivelő állam. Adófil­léreit a földmunka verejtéke szolgáltatja ja­varészt. — Nagyfontosságu állami érdek tehát, vájjon ez a nép, az állam iránt tar­tozó eddig is nagy mértében túlhajtott pénzügyi kötelezettségének képes-e, és hogyan, eleget tenni. Tudja e az időjárástól is gyakran súj­tott, keserves keresményét kellőképen érté­kesíteni ? — A magyar földmives helyzete nem irigylésreméltó. Ha van termés, akkor nincs ára, s ha nincs, akkor van. Akár van, vagy nincs termés, mindenképen rosszul áll. Ki van szolgáltatva a tőzsde spekuláczi- ónak, a papiros búzának. Ma bejön egy galicziai hitsorsos s ha nincs egyebe a kaftánnál, mégis elad a bu­dapesti tőzsdén 1000 q. búzát — papiroson. Teszi ezt nem azért, mert czélja a búza árát emelni, daczára annak hogy elad — hanem azt mindenesetre minél lejjebb szorítani a földmivelő nép kárára. Ez napról-napra igy megy a tőzsdén. A néppárt pedig ezt életrekeltétől el­lenzi, küzdelmet folytat követelvén a tőzsde reformot, papiros búza eltörlésével. Ez ter­mészetesen óriási haszontól fosztaná meg a hitsorsos spekulánsokat, a fölmivelő nép ja­vára. — S mert a néppárt ezért harczol, nem e okot szolgáltat a kis Khonék részé­ről haragra ? A haragnak a néppárt az oka. A kivándorlási sta' isztika a legszomo- rubb helyzetet tárja föl előttünk. A kis bir­tok adóságban van s tulaj onosa csak Ame­rikában látja föltalálhatónak annak megvál­tását. A kivándorlás legnagyobb mérvben az ország Galiczia határolta vidékéről folyik. — Csodálatos. Az ország ezen részében volt legnagyobb értéke a pénznek, mert nem egyszer a tőke után kétszázas perczentet is fizettek. S a néppártnak ezen ágió emelke­dés sem tetszett és uton-utfélen uzsorát kiá- bálva, üldözőbe vette azt. — Daczára, hogy a kivándorlásnak ellensúlyozásául Galiczia ré­széről meglehetős bevándorlás észlelhető, a néppártnak ez sem tetszik s csak uzsorát hangoztatva még jobban üldözi azt. — Kér­dem, nem e a néppárt az oka ismét a kis Khonék haragjának ? A magyar állam ezer, a királyság ki- lenczszáz éves. Amazt a kard szerzetté emez a kereszt jegyében született és az tartotta fenn. Magyarország keresztény állam, a világ előtt is az. Magyarország alkotmányos is. Polgárai függetlenek és szabadok. És mégis egy alkotmányos éz hozzá keresztény állam­ban akad egy párt, mely keresztény elveket mer hirdetni. Van egy párt, mely a katholi- kusoknak is önkormányzatot akar biztosítani az egyenlőség alapján, hogy ezentúl ne a zsidók válaszszanak nekik papot. Autonómi­át akar. Kongruát akar. Van egy párt, mely nem elég alávaló, hogy a keresztény­ség 9 százados múltját meg merné tagadni, sőt a jövőre is biztosítani akarja azt. Ez a párt meri az évszázadok tisztes emlékeit ápolni, s mert látja, hogy különösen a sajtó­ban, de más téren is vannak, kik eme törek­vések jogosságát támadják, elég bátor ahhoz, hogy a sajtóvisszaélések megrendszabályozá- sát a köz és magán becsület érdekében kö­vetelni merészeli. Támadja az olyan hírlapok létjogosultságát, melyek a női becsületet alávaló módon meghurczolják. És itt kérdem, nem-e a néppárt az oka ismét a kis Khonék haragjának ? Sőt a néppárt szervezkedő gyűlést tart mint legutóbb Fény községben is. A gyű­lés a legnagyobb lelkesedéssel megy végbe. Színhelye zsúfolásig megtelve érett — val­lásos, hazafiságban — mindenki által követ­hető férfiakkal s akad egy kis Khon, ki er­ről alávaló hazugságot ir szóról-szóra. Tisztességes nőket és anyákat mer szennyes tollára venni, hogy azokat meghur- czolva, saját aljasságát bemutassa. — S ha a néppárt amellett van, hogy az ily sajtóter­mékek megbélyegeztetnek, kérdem, ki ha­ragszik ismét. — A kis Khon, alias: „Nagy­károlyának a fényi néppárti szervezkedő gyűlésről hozott közleményére kinyilvánítom, hogy az szóról-szóra szemenszedett ha­zugság. Szolomájer József. HÍREK. Bérmálás Nagykárolyban. Vasárnap és hétfőn osztotta ki Nagykárolyban a bér­málás szentségét a püspök ur 0 Méltósága. Szombaton délután érkezett Nagykárolyba, hol nagy ünnepélyességgel fogadták. Kísé­retében voltak Pewp Antal praelátus-kanonok, Hámon Róbert pápai kamarás, püspöki titkár, dr. Wolkenberg Alajos szemináriumi vicerector és theol. tanár, Zahoránszky István alapítványi pénztári főkönyvelő. A vonatnál Debreczeny István polgármester a városi tisztikar és tör­vényhatósági bizottság élén fogadta és üdvö­zölte a főpásztort, ki hálás szavakkal mon­dott köszönetét s biztosította jóindulatáról a város közönségét. Azután a fellobogózott ut- czákon, rengeteg népsokaság között megindult a menet a templom felé, hol a püspök elvé­gezte a szokásos imákat és áldást adott az összegyűlt hívek tömegére. Innen körmenet­ben a kegyesrendiek társházába mentek, hol a főpásztort a házfőnök mint házigazda a rendtársakkal együtt fogadta. Másnap reggel 8 órakor vette kezdetét a bérmálás, vasárnap a fiuk, hétfőn a nők járultak a szentség fel­vételéhez. A megbérmáltak száma körülbelül 1400-ra tehető. Bérmálás után a tisztelgő küldöttségeket fogadta a főpásztor, kinek tisz­teletére délben dr. Falussy Árpád főispán adott diszebédet. Délután több helyen tett látogatást. Hétfőn a bérmálás szentségének kiosztása után megjelent a kegyesrendi fő­gimnáziumban, sorra járt minden osztályt, meghallgatta a feleleteket, s kérdéseket inté­zett az ifjúsághoz. Délben a kegyesrendiek­nél volt diszebéd. Délután látogatást tett a fiú és leányiskolákban, valamint az árvaház­ban. Teljes 3 órát töltött el a gyermekek kö­zött, a legnagyobb figyelemmel érdeklődve minden iránt. Hétfőn az esteli vonattal vissza­érkezett székhelyére. Uj palotahölgyek. Ő felsége a király Lobkovicz Paula és Hohenlohe Langenburg Anna hercegnőknek, született Schönborn Bucc- heim grófnőknek a palotahölgyek rangját és előjogait adományozta. Amerikai görög katholikus püspöknek kinevezte a római pápa Ortinszky Szotert, aki a kinevezés után Firczák Gyula ungvári és Vályi János eperjesi görög katholikus püs­pököknél volt tisztelegni és megbeszélni az egyházi ügyekben a teendőket, azután Buda­pesten és Bécsben a ministereknél látogatást tett. Aztán Rómába utazott a római pápának megköszönni kinevezését. Az uj amerikai püspök szent-Bazil rendű szerzetes Galicziából. Bérmálás Ungváron. Dr. Boromisza Tibor püspök ur 0 Méltósága junius 1-én dél­előtti 11 ó. 27 perckor fog megérkezni Ung- várra, hogy 2-án és 3-án feladja a bérmálás szentségét. Ünnepélyes fogadtatása iránt a róm. kath. egyháztanács kiküldött bizottsága intézkedik. A főpásztort a vasúti állomáson a város nevében Fivcicky Mihály polgármes­ter fogja üdvözölni, az egyháztanácsot pedig Lörinczy Jenő alispán, világi elnök vezeti a püspök elé, mig a r. kath. iskolaszék részéről Wilcsek János iskolaszéki elnök köszönti a püspököt. Jun. hó 1-én este 8 órakor fák­lyásmenetet rendez a hitközség, mely a Kos- suth-térről fog kiindulni s a plébánia elé haladni, a hol Pap János agyagipariskolai igazgató, egyháztanácsi tag fog beszédet intézni a főpásztorhoz. A házak jun. hó 1-ének reggelén fel lesznek lobogózva. Oyászhir. Vármegyénk egyik előkelő és nagykiterjedésü családjának áldottlelkü tagja halt el e hó 21-én Géberjénben buji

Next

/
Thumbnails
Contents