Heti Szemle, 1907. (16. évfolyam, 1-52. szám)
1907-05-22 / 21. szám
Szalmái*, 1907. május 22. 21. szám POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy évre — — — — — — 6 korona — fillér Félévre — — — — — — — 3 „ — Negyedévre — — — — — 1 „ 50 „ Tanítóknak és kézműiparosoknak egy évre 4 korona Egyes szám ára 20 fillér. Felelős szerkesztő BÁTHORY ENDRE. A lap kiadója: A „PÁZMÁNY-SAJTÓ“ A szerkesztőséget és kiadóhivatalt illető összes küldemények, pénzek, hirdetések stb. a „Pázmány sajtó“ ozimére küldendők, (Iskolaköz 3. sz.) Hirdetések jutányos árban vétetnek fel. Nyilttér sora 40 fillér. A lap megjelenik minden szerdán. A cselédtörvény. — Irta: Emezt Sándor, orsz. képviselő. — Soha egy törvény, mely a gazdasági életet érinti, ekkora érdeklődést nem keltett, mint a tárgyalás alatt levő cselédtörvény. Pedig nem is az egész termelési ágat illeti, hanem annak csak egy részét, főleg a nagy birtokosokat és azok alkalmazottait. Jele annak, hogy a törvény nagyon nagy életérdekeket érint, másrészt hogy manap lehet bármely osztályról szó, minden ilyen kérdés nagyon nehezen kezelhető/) Tagadhatatlan, hogy a minister szoros nexust tart az Omgeval, nem egyszer inspirációit onnan meríti, nagyon érzékenye tekintetben, hogy az Üllői-uti palota felől milyen szél fuj. Utóvégre ezt valami nagyon zokon vennie igazságos embernek nem szabad. Igazságos dolog, hogy a földművelési miniszter az ország gazdáival szoros kontaktusban legyen, az agrárállamban ilyesminek kétszeres jelentősége van, de másrészt bizonyos, hogy rendkívüli zsenialitás és roppant fejlett, finom szociális érzék kell ahhoz, hogy ily körülmények között az ember cselekvése közben azon határon túl ne tolassék, melyen tovább mennie nem szabad, mert az országnak és annak társadalmának különben rósz szolgálatot tesz. A birtokos osztály, főleg a nagybirtokos osztály észrevétlenül is oly hagyományok között él, hogy a kis embert felfogni nehezen tudja. Még nagyobb baj ennél, hogy el nem tudja képzelni a gyors folyamatot, mely a kis ember lelkében éppen a mindenfelől jövő izgatás következtében végbe megy. Hullámzó tenger mostanában a nép, a nagy hagyományú uralkodó prosa- piak bámulva néznek egy-egy faktumra, mint például jelenleg a szomszédban folyó választásokra. Az ilyesmi teljesen megzavarja gon- dolatmenetüket. Ilyen világot kell áthidalnia egy ministernek, midőn ilyen törvényjavaslatokat készít. Időszerű volt-e Darányi javaslata? Ezen disputáinak. A szerző a gazdakörök kívánságaira utal. De a szerzőnek jól kell tudnia, hogy *) *) Az országgyűlési néppárt jeles szociálpolitikusa irta e megszivlelésre méltó igazságokban gazdag cikket, mely egyúttal hű kifejezője a néppárt állásfoglalásának. a gazdakörök, nem egyszer nem tudják, hogy mit kívánnak. Porosz- ország 1810-ben ajándékoztatott meg ilyfajta törvénnyel, 1854-ben valamelyes javítás történt azzal a törvénnyel s most a polgári törvény- könyv recipiálta az ósdi rendelkezéseket, nyilvánvalólag irtóznak e téren a kodifikálás munkájától. Meg van az ilyesminek a mélyenfekvő oka. A nagy államok nem excel- láltak e tekintetben semmi törvénynyel. Angliának, Francziaország- nak nincs semmi ilyen törvénye, de a szoros értelemben vett agrár- államoknak sincs ilyesmiök. Ezzel szemben nem sokat jelent a ministernek Norvégiára való hivatkozása. A gazdák pedig, midőn az ilyen törvényhez nagy várakozást fűztek, nyilván tévedtek. Biztonságuk nem nagy garanciát nyer a rósz cselédviszonyok között, ezt is tetemes áldozatokkal' kttiletl meg- vásárolniok. Most már nem egy hajat találtak benne, amit főztek, nincs kedvük megenni. A ministernek mégis okosabbnak kellett volna lennie a gazdák kívánságaival szemben. Maga a szerkesztés sem szerencsés. A minister módosításokat tett saját javaslatán, mielőtt az első korláthoz, a bizottsági tárgyaláshoz ért volna. A két bizottság a gazdasági és a munkásügyi alaposan izzadt, hogy az egésznek formáját elfogadhatóobá tegye. Maga a mi- nisteri indckolás, kivált a szociális gondolkozísu ember számára, nehezen emészthető dolog. Sokszor kazuisztikába merni el. Sokszor beszól, nikor bölesebb lett volna hallgatnia Ez a törvény annál jobb lett volni, minél rövidebb lett volna. Kétségtelenül odiózus anyag és odiózus hivatás, anelyre a törvény- szerkesztő vállalkozott. Nem egyszer karhatalomról, becsületsértésről, silyos bünte:ésről van szó. Elkerilni ezt nem tudta. A képviselőhöz kénytelen lesz ezt megszavazni Mi magunk hordjuk össze a szocnálista agitácaó fegyvereit. E tekiitetben igen kilönbözők a nézete:. Azon ne csodálkozzék senki, hogf akadnak parlamentek, melyek az ilyen nem cpportunus, nem oks és antiszoczalis dolgoknak tagolnak. A parkmentek és a tömgek pszychologiája szerint ité- ladők meg, nem egyszer meg \in bennük a híj lam a méltánytalanságra és a szenvedélyességre. Régóta pedig nem volt rá eset a magyar parlamentben, hogy egy javaslatot annyi szenvedélyes indulattal fogadtuk volna, mint a jelen javaslatot. Arra nem lehet hivatkozni, hogy elfogadtuk 1898-ban a hasonló szellemű agrárjavaslatot és mi bajunk lett? Ez nem lehet argumentum, nem szabad, hogy igy argumentáljunk, a húr feszül, a szoczialis viszonyok rohamosan változnak, soha annyi belátásraésböl- cseségre nem volt szükség, mint jelenleg. A jelenlegi javaslattal a gazdák terhe is alaposan szaporodik. Főleg a cselédlakások rengeteg pénzbe fognak kerülni. Az egyik szakember számítása szerint 200 millióba fognak ezek kerülni. Ezt a 200 milliót 10 éven belül kell a gazdáknak kifizetniük, ide nem számítva azokat a terheket, melyeket más jóléti intézmények következtében kell majd viselniök. Egyfelől bizonyos, hogy a mezőgazdasági munkás elem rohamosan fogyatkozik, Kilátás van reá, hogy e sajnálatos fogyatkozás a jövőben tetemesebb lesz. Másfelől bizonyos, hogy az ipari munkás elem gazdaságilag is, társadalmilag is csalogatóbb körülmények között él. Ezt a gazdatársadalomnak tekintetbe kell vennie, azoktól az áldozatokból, melyeket e törvény ró reá, irtóznia nem szabad. Még mindig tetemesen kisebb ez a teher, mint amelyet a külföldi gazda a munkásbiztositások következtében visel. A koronázási jubileum. A ;király 40 éves koronázási jubileumára már mos nagy előkészületek folynak. A király junius 5-én érkezik Budapestre, ahol ünnepi fogadtatásban részesítik. A kormány már a pünkösdi ünnepek után törvényjavaslatot terjeszt a képviselőház elé, amelylyela koronázási jubileumot beczikkelyezik. Körmöczbányán ezenkívül aranyból jubileumi emlékérmeket vernek, amelyeket junius 8-án adnak ki. A király egy különös kegyelmi tényén kívül egész sor magasabb kitüntetés lesz. A kabinet tagjai: Kossuth Ferencz, Günther Antal és Josipovich Géza továbbá a képviselőház elnöke, Justh Gyula, valamint Popovics és Szterényi valóságos belső titkos tanácsosok lesznek. A többi kitüntetés rendjeladományozás lesz. Kinevezések a főrendiházban nem lesznek. A jubileumi ünnepségek kiemelkedő pontja lesz Vaszary
