Heti Szemle, 1907. (16. évfolyam, 1-52. szám)
1907-04-04 / 14. szám
Szatmár, 1907. április 4. 5 A köcze az oka. B. J. vidéki jómódú parasztgazda szerdán egy tehenet adott el u beregszászi baromvásárban s azért három 100 koronást vágott zsebre. Jól látta ezt a körülötte ólálkodó vásári tolvaj s azt is meghallotta, hogy a gazda azt mondja feleségének, hogy most már köcét megy venni. Be is ment a ruhás sátor alá s próbálgatni kezdte a köcéket, miben neki az őt nyomon követő vásári tolvaj készséggel segédkezett s nyakra főre dicsérte, hogy igy, meg úgy áll aköce. A sátoros azt hitte, hogy az illető a vevőhöz tartozik, a vevő pedig a ruhakereskedő segédjének gondolta igy egyiknek sem tűnt fel a hívatlan beavatkozás. Mikor a vásár készen volt és fizetni akart a gazda, azon veszi észre magát, hogy nincsen a bugyelláris, de kámforrá vált a jóakaratu segédkező is. Amúgy köczéstül utána akart szaladni, de őt meg a kereskedő fülelte le azon hiszemben, hogy odább akar állani a köcével. Azalatt persze a tolvaj egérutat vett. Betörés a templomba. A hátmegi (Bereg vm. felv. járás) gör. kath. templomba múlt hó 27-ről 28-ra virradóra ismeretlen tettesek törtek be azzal a szándékkal, hogy a parochia javítására begyült nagyobb összeget elemeljék. Ámde az igy begyült összeget a „kurátor“ biztos helyen tartotta s a tolvajok a perselyben csak 2 kor. 02 fillért találtak. A csendőrség kora reggel a vizsgálatothneg- ejtette s konstatálták, hogy a templomba jutás a toronyba feljáró ajtón át, — mely egyszersmint a kórusra is vezet — történt. A kórusról a harangról levett köteleken csúsztak le, miket a kórus rácsozatához erősítve ott is hagytak. Az oltárról levett gyertya fényénél az oltárban levő szekrényt fejszével törték fel, “abból minden egyházi ruhát kiszórva, a perselyben talált 2 kor. 62 fillért elzsebelték, mig ugyancsak a szekrényben levő aranykelyhet és arany kis kanalat ott hagyták. Gyilkosság bosszúból. Borzalmas gyilkosság történt a múlt csütörtökön este Nagykárolyban. A Gózson nevű utczában este 9 óra tájban 3 revolverlövés riasztotta fel a lakosságot, mely azonnal kicsődiilt az utezára. Vérében fetrengve találták ott Jakab János 27 éves nős kőmüvessegédet, kit a sógora Vajda Sándor gyilkolt meg bosszúból. Ezelőtt két évvel vette feleségül Jakab János Vajda Teréziát, aki testvére Vajda Sándor kőmüvessegédnek. A házasság boldogtalan volt, végre is különváltak, az asszony beállott egy közeli tanyára cselédnek, a férfi pedig haza költözött az özvegy édes anyjához, kinek különben is rajta kiviil más támasza nem volt. Jakab megindította a válópert felesége ellen. Vajda Sándor többször kérlelte, hogy vegye vissza az asszonyt, ő azonban mit sem akart róla tudni. Ezért bosszút forralt ellene, tervét végre is hajtotta. Lesbe állott egy utcza sarkán, s midőn Jakab oda érkezett, három revolverből három golyót lőtt reá, melyeknek mindegyike talált. Az egyik homlokát, a másik az állát, a harmadik a hasába fúródott. Eszméletlen állapotban szállították be a kórházba; hol azonban a locsolásra magához tért és elmondta, hogy a sógora gyilkolta meg. Másnap reggel nagy kínok közt meghalt. A gyilkos elfutott, de a csendőrség elíogta. Elitéit gyilkos. Múlt év szeptember 27-én történt, hogy a Magyar-Láposról hazatérő nagybányaiakat több szurdok-kápolnoki ember Kápolnok-Monostor közelében megtámadta s az általánossá lett verekedés közben Joszip György úgy ütötte fejbe Magurán Onyiszia szakálosdombói ^fuvarost, hogy az az ütés következtében tizennégy nap alatt meghalt. E bűnügyben a deési kir. törvényszék a napokban tartotta meg a végtárgyalást s a törvényszék az esküdtek verdikje alapján Joszip Györgyöt három évi fegy- házra Ítélte. Mindnyájunknak el kell menni Szat- máron a piaczra, dr. Lengyel Márton ur házába, Deák-tér 9. szám, a Pannónia és Vajda üzlete mellé, mert oda lett áthelyezve NEHM A kávé-, tea-, rum kizárólagos üzlete. _________„HETI SZEMLE“ Sz ínház. Hús vét vasárnapján vette kezdetét az egy hónapra terjedő pótszezon színházunkban. E nap délutánján a „Gül Baba“ este pedig a Piros bugyelláris került színre, mig hétfőn este a hirdetett „Hajdúk hadnagya“ helyett a baritonista közbejött betegsége miatt „János vitézt láttuk. A társulatnak e darabokban bemutatkozott uj tagjai közül első feléptével igen kellemes hatást kelett Andray Terka, kit az előleges színi jelentés naivának és énekesnőnek nevez s aki „János vitéz“-ben az Iluska szerepében mindjárt be is igazolta e cim jogosultságát, amennyiben kellemes csengő hangon énekelt, játéka pedig tényleg nem annyira a szubrettek mint inkább a naivák játékmodorára emlékeztetett. Egészséges komikus vénával rendelkező jó színésznek látszik Bátkay Sándor. Balázsi Sándorral az apaszinésszel szintén meg lehet a közönség elégedve : értelmes, jó színész, ámbár arra aligha lesz képes, hogy olyan elsőrendű erő helyét, aminő Peterdi méltóan töltse be. A baritonista, Radvámgi Dezső, vasárnap este különösen azzal bizonyította be, hogy kitűnő erő, hogy egymásután három színészt egész könnyedén vitt ki a vállán a színpadról : hogy egyébbként is jó erő-e, arról az első szereplése után annál inkább nem nyilatkozom, mert azt hiszem, az-az indiszpozició, amely miatt másnap nem énekelhette a hajdúk hadnagyát, már ez este is előrevetette árnyékát. Régi ismerőseink közül a társulat startja, Komáromy Gizi a szatmáriak előtt először lépett föl vasárnap este, mint népszinmüénekesnő. Jeles képességei a Török biróné szerepében is érvényesültek ugyan, de ez a szereplése csak megerősített bennünket abban a hitben, hogy mégis csak az operett az ő világa, minthogy túlságosan decens a tiizrőlpattant parasztmenyecskék kreálására. A szereposztásnál már is megcsillant egy párszor a nyári szezon önkénytelen humora. Legklasszikusabb az volt, hogy „János vitéziben az ezeréves mostoha szerepét Verő Janka játszotta, akit a színi jelentés gyöngéden fiatal hősnőnek nevez, holott fiatalságát e kedves figyelmeztetés nélkül sem lenne eszünk ágában sem kétségbe vonni. Azt azonban meg kell jegyezni, hogy a fiatal hősnőtől, akit vendégszerepléséből Ítélve, nemcsak jó sziuésznőnek, de nagy tehetségnek tartok, a jövőben nem ilyen gyáva nőknek, hanem szerepköréhez tartozó szerepeknek kreálását várjuk. Mint rideg tényt egyszerűen konstatálhatom, hogy a karénekek fatálisán rosszul sikerülnek, a női kar énekét különösen képtelenség hallócső nélkül élvezni: ellenben kellemesen csalódtam abban, hogy a két táncosnő tetszetős külsejéből azt következtettem, hogy náluk a külső a fő s a tánc mellékes, mert a táncosnők nagyon ügyesen táncolnak. Az előbbi általános referáda után külön megemlékezem Sudermann „Otthon“-ának kedd esti kitűnő előadásáról. Magda szerepét a társulat hősnője Verő Janka kreálta oly imponáló művészettel, hogy ez egyetlen fellépte is meggyőzhetetett arról, hogy ha ambíciója arányban áll tehetségével s minden szerepét oly gondos tanulmány tárgyává teszi, mint az „Otthon“ Magdáját, legnélkülözhetetlenebb tagja lesz a társulatnak egyszerűbb, természetesebb és mégis hatásosabb nüan- szokkal játszik, minta múlt idény hősnője, aki pedig szintén több jelentékeny sikert aratott színpadunkon. Játékának igazi hatását illusztrálja egyrészt az, hogy a szatmári közönség, amely tudvalevőleg rohamlépésben szokott a függöny utolsó legördülte után kifelé igyekezni a színházból, az utolsó felvonás után is kitapsolta, másrészt pedig az, hogy a hatásosabb jelenetei alatt anézőtér érzékenyebb szivü hölgyei hangosan zokogtak. Méltó osztályosa volt a Verő Janka sikerének Balázsig Sándor, aki az öreg ezredes szerepét nem közönséges tehetségre valló drámai erővel kreálta. Minden póztól mentes alakításának bensősége mellett is külön ki kell emelni a társulat ez uj tagjának ritkaszép orgánumát. Kiss Miklós és Le Derle Károly is sok ambícióval s szép sikerrel dolgozták ki szerepeiket s általában azt lehet mondani: a téli szezonban is kevés drámai előadást láttunk, amely a kedd estihez hasonló jó lett volna. „Pázmány-sajtó“ (Püspöki nyomda) Szatmár. „fPázmány-saj könyvkiadóhivatalában kaphatók az alant jelzett müvek : Dr. Ratkovszki S.: 20 exhortatiói a munkácsi állami főgimnázium ifjúságához kaphatok 2 koronáért a Pázmány-sajtóban. — Érdemes e munkát elolvasni már csak a kritikai érzék fejlesztése szempontjából is. A nyilvános bírálat nem jut vele szegeletre. Némelyek atomokra zúzzák, mások a felhőkbe emelik. Szent József imakönyv. tT“' Haiczl Kálmán garamszentbenedeki plébános, lelkész. Ezen imakönyv magában foglal imákat és elmélkedéseket az év minden napjára, előkészítést a gyónási és áldozási ájtatosságra Ara csinos vászonkötésben 1 kor. 40 fillér. Bérmentes küldéssel 1 kor. 50 fillér. DIlilnillűQ va£T útmutatás az istenes i illll) Illőd életre. Irta Szalézi sz. Ferencz genfi püspök. Főleg Szenczi Imre fordítása nyomán átdolgozta Haugg Leó szentszéki tanácsos, plébános. Második kiadás. Ára vászonkötésben 2 Ív 40 f. Bőrkötésben aranymetszéssel 4 korona. Képek a római amphiteatrum történetéből. Irta O’ Reylly apostoli hithirdető, fordította Matyaczkó Teodor kanonok. Kiválóan érdekes olvasmány 29 iv, 8°. Fűzött példány ára 2'40 K., kötve 3'20 korona. A pénz előleges beküldése után bérmentve.
