Heti Szemle, 1906. (15. évfolyam, 1-52. szám)
1906-01-10 / 2. szám
2 „HETI SZEMLE“ (1. szám.) védő bizottságnak, mely bizottságban a tiszti főügyész is nyilványitsa ki jogi véleményét. Vajay dr. főügyész az indítványt megtoldja azzal, bogy az ügy tárgyalás alá vételéről a pénzügyigazgatóságot értesítsék. Úgy a Kelemen dr., mint a Vajay dr. indítványát a közgyűlés egyhangúlag elfogadta s megbízta a polgármestert, hogy az alkotmányvé dő bizottság javaslatának tárgyalására rendkívüli közgyűlést hívjon össze. Gróf Zichy Aladár köszönő iratát, melyet a hozzá intézett üdvözlő iratért válaszul küldött, a közgyűlés tudomásul vette. A hét éven felüli elhagyott gyermekek segélyalapjának az árvapéuztári tartalékalaphoz való csatolását tudomásul vették. Dellmann Izidor kereskedő boltbórle- tét az eddigi feltételek mellett három évre a közgyűlés meghosszabbitotta. Ugyancsak három évre hosszabitották meg a volt hasonszenvi kórház bérletét is. A november havi adóváltozásokról, továbbá a közpénztár megvizsgálásáról beterjesztett jelentéseket tudomásul vették. Gazdasági szakbizottsági javaslatok. A gazdasági szakbizottság azon javaslatot terjesztette a közgyűlés elé, hogy a fertőtlenítésért a város ezután ne szedjen dijat, hanem a dij elengedésével végeztesse azt egy arra vállalkozó ember által, akit a tanács ezért a működésért megfelelő díjazásban fog részesíteni. Ily eljárás mellett el lesz érve az, hogy egyes családok ragályos betegségben szenvedő gyermekeik bejelentését nem fogják eltitkolni. Mint a hatóság megállapította, több szülő eddig csak azért titkolta el a ragályos betegség bejelentését, mert félt attól, hogy a kötelező fertőtlenítéssel bútorzata megrongálódik, meg hogy dijat is kell fizetnie. A közgyűlés a tanács által is pártolt javaslatot egyhangúlag elfogadta. Az erdei termékek egységárát 20 fillérrel emelték. A mocsár- és sárerdei ritkítás kivételével a többi erdőből hat héten belül idegen illetőségűek fát nem vásárolhatnak. E határozatot azért hozta a közgyűlés, hogy a város polgárai elől a fát idegenek el ne kapkodhassák. A kassai csendőrparancsnokság megkeresésére nyolc csendőr-bódé felállítását határozta el a közgyűlés. Ez őrbódék tűzjelző telefonnal is össze lesznek kötve. A Rákóczy-utczai állami óvoda felszerelésére 360 koronát szavaztak meg. A szinügyi bizottság jelentése. A szinügyi bizottság a városi színház bérbeadására kihirdette a pályázatot. A pályázati natáridő jan. 6.-án járt le. Összesen öt pályázó adta be kérvényét. Minthogy a pályázók felől a szinügyi bizot- ság bővebb informácziókat nem szerezhetett, egyik pályázóval sem kötötte meg a bérletre vonatkozó szerződést. Pap l^óza polgármester, Kekemen Samu dr., Keretszeghy dr., Vajay dr., főügyész, Os- váth E., Csornay Imre bizottsági tagok felszólalásai után a közgyűlés utasította a szinügyi bizottságot, hogy a pályázók felől in- formácziót szerezzen s véleményes határozatát terjeszsze az alkotmány védő bizottság javaslatának tárgyalására összehívandó rendkívüli közgyűlés elé. Ezután a közgyűlés véget ért. A papnöYendékek diszgyülése. Lélekemelő, tanulságos örömünnepély folyt le decz 31 .-én a papnevelő-intézet nagytermében a „Három Kassai Vértanú boldoggá avatásának emlékére.“ Az ünnepi hangulatot, a papnövendékek fiatal lelkesedését csak fokozta a szépen feldiszitett terem és a kellemes fenyő lombok illata. Az elöljáróságon kivül meglehetős szép számban jelentek meg a városi papság és világi urak közül. Az ünnepély d. e. 11 órakor vette kezdetét Kirckmájer Ferenc IV. év. hh. a társulat ezidei elnökének megnyitó beszédével. Röviden, de megkapó, mélyreható okokkal indokolja.' miért ünnepli a Szt. Alajos Társ. az óv utolsó napján a „Három Kassai Vértanul?“ Azért, mert a Mindeható Gondviselés épen ebben az időben állítja szemeink elé a szilárdság és a türelem megkapó példáit, t. i. ebben az évben 1905. jan. 15.-én avatta boldoggokká ö szentsége X. Pius pápa a kassai hármat ; de meg tanulságra vágyó lelkűnknek sugallata vitt bennünket arra, hogy ily kellemes és magasztos emlékkel váljunk el az ó évtől. Ez az ünnepély nekünk valóban kellemes emlékünk lesz a jövőben. Ez a szép bevezető beszéd megtette hatását ; megnyerte a hallgatók figyelmét, akik valóban őszinte érdeklődéssel csüggtek az az ünnepély többi tárgypoutjain is. Az elnöki megnyitó után az intézeti énekkar adta Jos. Schmidt „Justorum animae“ kezdetű énekét. Páratlan sikerrel,jó hatással adták elő a papnövendékek minden énekdarabjaikat, ami nemcsak annyira nekik, de még inkább az énekkar vezetőjének, Sepsy Béla Márton III. év. hh.-nak válik különösen dicséretére, mive! az énekből meglátszott, mily precisitással, nyugodtsággal, teljes odaadással vezeti az énekkart. Ennek gyönyörű akkordjai, a benne kifejezett eszmék mintegy visszhangra találtak Körösy Károly IV. óv hh. tanulságos és nagy hatást keltő beszédében. Kellemes hangja, megfelelő gesztusai, amelyek egész szónoklatán végighúzódtak, egészen lebilncselte a hallgatóságot, amely teljesen beleérezte magát szép beszédébe, amelynek magvát Krisztus és Napoleon képezte. Mert valamint Napoleon egyénisége lángra lobbantotta a kedélyeket, úgy, hogy vórontani érette készek voltak; — úgy a kereszten függő édes Jézus szenvedóses arca forró vágyat öntött a lelkekbe, hogy az övéhez hasonló, meggyalázó halál által vérüket ontva keressék, Krisztásnak örök dicsőségét. így tettek magyar vértanúink is, akik Krisztust a csábítások és kinok között sem hagyták el. Az általános tetszéssel fogadott beszéd után ismét szerepelt az énekkar és ezt követte Szélesi Endre III. év. hh. beszéde. Alapos készületet, nagy gondot mutat ez a beszéd, amelyben igen szépen tünteti föl, — mennyire kifürkészhetetlenek az istenigond- viselós utai, mily csodálatos módon hozta ösz- sze a három kassai vértanút ; hogyan egyesíti őket egy szívvé, egy leiekké; mikép választotta ki őket a legdicsőbb halálra Krisztus hitének készséges megvallása miatt.’ Gyönyörűen, szinte festői szépséggel adja elő a vértanuk állhatatosságát, türelmét a rettentő kinok között. Nem lehet elismerés nélkül hagyni Vári Kajos III. ó. hh. szavalatát, aki Molnár Károlynak eszmékben gazdag, sok gonddal készített: „ A kassai ;há- rom“ c. ódáját adta elő. A jó előadás, kiváló hanghozdozás, a szövegnek teljes átórzóse nyilvánul szavalatában és ez által sikerült a hallgatóknak is érthetővé tenni az ódában kifejezett szép eszméket. Végre Láng Pál III. év. hh. mint a társulat főjegyzője adja elő záró beszédét a a nála mindenkor tapasztalható komoly megfontolással, nyugodtsággal és igazi lelkesedéssel. Levonta az ünnepélyből a következtetést amely a magyarnak két jellemző tulajdonságában a „Szabadság és emlékezetben« nyilvánul. Kifejti, hogy a szabadság, mint lelki szabadság hogyan virult magyar vértanúink ban az üldözések alatt; az emlékezet pedig, — amely bennünk az ünnepi hagulatot felkelte és arra kéztetett, hogy azt a vértanuk emlékének szenteljük, — ami szivünkben tenyészik. Egyben köszönetét mond a a mélyen tiszt, vendégeknek az ünnepélyen való részvételéért és szives érdeklődéséért. Befejezésül Kádár Ambrus dr. kanonok, pápai praelátus, intézeti kormányzó szólt a papnövendókekhez és dicsérettel adózik nekik ezen igazán szépen sikerült ünnepélyért és továbbra is csak lelkesedésre buzdítja őket a jó, nemes és szép ügyért. Ezután eltávoztak mindannyian a teremből a teljes megelégedéssel ; a papnövendókek pedig azon biztos tudattal és örömmel hogy csekély erejükhöz képest is ily szép eredményt muttattak fel a nyilváno-ság előtt. HÍREK. Hátralékos előfizetőinket tisztelettel felkérjük előfizetési hátralékaik beküldésére és előfizetésük megújítására. Tisztelgés a herczegprimásnál. Dr. szentgyörgyij Jordán Károly apát, szanisz- lói plébános vezetése alatt a katholikus tanítók országos bizottságának küldöttsége tisztelgett a herczegprimásnál, hogy neki az uj esztendő alkalmával üdvözletüket átadják. A herczegprimás nagyon szívélyesen fogadta a küldöttséget és [hosszasabban elbeszélgetett velük katholikus tanügyi dolgokról. Firczák püspök jubileuma. Firczák Gyula, a munkácsi gör. katb. egyházmegye püspöke, ez évi májusban éri el püspöki székfoglalásának tizenötödik évfordulóját, melyet akkor az tett leginkább érdekessé, hogy az egyházmegye egyhangúlag ő benne látta azt a providencziális embert, a ki az országszerte ismert anyagi válságban sínylődő rutén népet megmenti. A püspökség nyolcz vármegyére terjed, melyek közül különösen Ung-, Bereg-, Máramaros- és Ugocsamegyók népe szegény. A nép a nemeslelkü főpásztorban megmentőjót lálja, mert ő indította meg azt a mozgalmat, mely a hegyvidéki segítő akciókra vezetett. De a kivándorolt amerikai hivek érdekében is sokat tett, mert több mint százezernyi görög katholikust, akiket egyfelől a pánszláv skizma, másfelől az ottani ir püspök féltékenysége már csaknem elnyomott, egy apostoli vikárius kinevezésével függetlenítette. Egyházmegyéje javáért is sokat tett, mert a nyugdíjas papok, özvegyek és árvák anyagi helyzetét megjavította, a kongruát állami segilsóggel rendeztette, a tanítók és képzőintózeti tanárok fizetését fölemeltette, a különféle intézeteknek Ungvárt modern helyiségeket építtetett s bár a püspökségnek csekély a jövedelme, jótékonyságra több mint százezer koronát áldozott. Az ő hivataloskodása idejére esik s naptáregyesitós és a magyar liturgia ügyének felszínre kerülése, melyek közül az előbbit éppen az ő felszólítására elvben az összes egyházmegyei es- peresi kerületek el is fogadták, a magyar liturgia kérdésében t edig ő alatta történt az első formális föllépés a római kúriánál, a mi
