Heti Szemle, 1906. (15. évfolyam, 1-52. szám)
1906-12-24 / 52. szám
nem vett nyereményeknek, az úgynevezett hátralékosoknak a száma. Ez azért van, mert a sorsjegybirtokos közönség felületesen vizsgálja meg koronkint a húzások eredményét. Ennélfogva, akinek sorsjegyei és egyéb értékpapírjai vannak, arra nézve rendkívül fontos egy megbízható sorsolási lapnak a járatása. Ilyenként ajánlható a „Pénzügyi Hírlap“, a melynek sorsolási melléklapját, a „Pénzügyi Útmutató “-t a nagymélt. m. kir. belügyminiszter mint teljesen megbízható szakközlönyt, a nagymélt. m. kir. pénzügyminiszter mint szakértemmel és pontosan szerkesztett közlönyt hivatalosan ajánlott. A lap előfizetői a januári számmal ingyen megkapják a Pénzügyi és Tőzsdei Évkönyvet, amely sok hasznos tudnivalón kívül tartalmazza a kezdettől fogva, az 1906. év végéig kihúzott, de kifizetés végett bemutatni elmulasztott sorsjegyek, kötvények és záloglevelek hiteles kimutatását, úgy, hogy e könyvből bárki azonnal megláthatja, ki van-e sorsjegye huzva, vagy nincs. A Pézügyi Hírlap előfizetési ára egy évre a Pénzügyi Útmutatóval és a Pénzügyi és Tőzsdei Évkönyvvel együtt 5 korona, amely postautalványon küldendő be a kiadóhivatalba, VII., Kerepesi-ut 44. szám. Tűz volt folyó hó 18-áról 19-ére menő éjjelen 12 és 1 óra között a nagykárolyi honvéd kaszárnya udvarán. Elégett mintegy 40 méter részint felvágott, részint hasábokban levő és a fáskamarába beraktározott tűzifa. Nagy veszedelemben forgott a közel levő puskaporral telt helyiség, azonban a a kivonult tűzoltóság, katonasággal karöltve a tüzet lokalizálta, mielőtt nagyobb baj származott volna. A mulatság vége. Rendesen igy szokott a falusi korcsmázások után történni. Egy darabig nagy az egyetértés, mikor aztán jól felöntenek a garatra a legények, kezdenek nézeteltérések felmerülni, lassankint mind jobban nő a virtus, végre előkerülnek dorongok képében a nyomosabb argumentumok, melyekkel aztán jól elpáholják egymást, sőt gyakran emberélet is esik áldozatul. A múlt csütörtökön egy aranyosmegyesi korcsmában verték agyon Németh János fiatal gazdálkodót a görbedi legények, kiket az áldozat hivott be s fizetett nekik bort és pálinkát. A véres tett után a gyilkosok elmenekültek. Mindnyájunknak el kell menni Szat- máron a piaczra, dr. Lengyel Márton ur házába, Deák-tér 9. szám, a Pannónia és. Vajda üzlete mellé mert oda lett áthelyezve a NÉHMA kávé-, tea-, rum kizárólagos üzlete. Szőlőbirtokosok, kik szüleiket újra akarják beültetni, kérjenek ingyen és bérmentve számos műmelléklettel ellátott magyar vagy német, vagy román, vagy szerb nyelvű főárjegyzéket a „Millenium-tdepu-töl Nagyősz, (Torontálmegye.) Eladó borkészleteket nagymennyiségben tart nyilván a Szatmái megyei Gazdasági Egylet titkári hivatala (Szatmár, Verbőci-utca 5.), ugyanott minta üvegek is rendelkezésre állanak. Szatmár, 1906. deczember 24. ____________ CSARNOK. P olykrates gyűrűje.*) — Schiller. — Kastélya ormán büszkén álla S vígan pihent meg pillantása Az őt uraló Számoszon. „Nincs semmi hijja szerencsémnek.“ Szólt Egyiptom fejedelméhez — E földön én uralkodom.“ „Az istenek bizony kegyelnek. Szolgáid most a fejedelmek, Kiknek nevét rég’ rettegek. De egy még él: — az bosszút állhat S te nem örvendhetsz boldogságnak, Mig le nem hunyja az szemét.“ ') 6 ár ny pályadijat nyert műfordítás. Véget sem ér még a beszéde, Számosznak zsarnoka elébe Már egy követ lép hirtelen: „Uram, lobogjon föl a lángja Oltárodnak s babér zöld ága Hadd ékeskedjék fürtiden. Gerely találta ellenséged. Polydor küldött, hű vezéred Tudatni e jó hirt veled. És mindkettő szive megrendül, Amint elővesz egy lepelből Egy jól ismert véres fejet. Borzadva lép a király hátra: „Vigyázz, ne bizz a boldogságba’!“ — Hangzik szava hitetlenül — „Gondolj a szeszélyes habokra! Ha felzudulnak háborogva, Flottád s szerencséd elmerül.“ Még el Seih hal beszéde ajkán, A Kikötő felől már harsány Öröm zaja vegyül bele. Idegen kincsekkel megrakva lm visszatért a honi partra A hajók árboczerdoje. Elámul a királyi vendég: „Bizony ma jókedvű szerencséd, De mégis félek, ingatag. Harcznak vészével fenyegetve Itt, itt van már a közeledbe A bátor krétai csapat.“ Beszédét még be sem fejezte, Már a hajókról népnek ezre Tódul s kiáltja : „Győzelem ! Ellentől meg vagyunk már óva, Kréta hadát vihar szétszórta S igy véget ért a küzdelem! “ Megdöbbenti ez a vendéget : „Boldognak kell gondolnom téged, De érted mégis rettegek. Az élet örök szerencséje Egy földinek sem osztályrésze. Az istenek, óh, irigyek. Egykor nekem is jól ment dolgom, Az ég kegye kisérte folyton Uralkodói tettimet, De megadtam szerencsém árát; Láttam kedves fiam halálát. Elvették őt az istenek. Ha jót akarsz, az égiekhez Imádkozz, hogy sok örömedhez Fájdalmat is vegyítsenek. Sohasem ért még boldog véget, Kire szórták az istenségek Tele marokkal a kegyet. S ha ezt az istenek nem tennék, Idézd magad fel balszerencséd. Kérlek, tanácsomat kövesd S mi koronája kincseidnek S legkedvesebb köztük szivednek, E tenger habjaiba vesd! Az igy szól s szive félve dobban: „Minden kincsem között legjobban Szivem e gyűrűt kedveli. Erinniszeknek ezt ajánlom, Hogy megbocsássák boldogságom.“ S az ékszert tengerbe veti. S hogy feltűnik a reggel fénye, Odalép a király elébe Egyik halásza vidorul: Uram, szerencsével halásztam. E — halnál szebbet még nem láttam. Neked hozom ajándokul.“ S midőn a szép halat felszelte, Közéig a szakács megdöbbenve És elbámulva igy kiált: „Uram, itt van gyűrűd, a drága, Most leltem meg a hal gyomrába. Szerencséd nem ismer határt. Elfordul a vendég iszonnyal: „Tovább itt nem leszek, bizonnyal; Barátom nem lehetsz tovább. Veszted akarják a hatalmak, Megyek, hogy itt veled ne haljak.“ Szólt és gyorsan hajóra szállt. Németből fordította: Kiss Endre. „HETI SZEMLE“ 7. Színház. Hétfőn, deczember 17-én Dorrit kisasz- szony került színre zónaelőadásban. A legkiválóbb alakítást Peterdy nyújtotta Dorrit William szerepében. A címszerepet Báthory Mariska ambiczióval és igyekezettel játszotta. Tihanyi érdemel hnég említést, aki estéről estére a legkülönfélébb szerepekben lép, fel, sohasem fárad ki és mindig elfogadható. Kedden : n<jüi Baba“ volt rnüsorop m idénybe^ másodszor. Szerdán Butti hatalmas színmüvét Lucifert adták: nagyon győrigé élőádásbaü üre§ ház előtt. Ez a darab megérdemelte volna, hogy úgy az előadók, mint a közönség több figyelemben részesítsék. Mély, tartalmas színmű ; — felépítése, kidolgozása, alapjainak megrajzolása mind egy komoly célokra törő Írónak értékes alkotásává teszika különben kicsiny magból kifejlődő drámát. Két szélsőségig vitt világfölfogás : az atheismus és a pietismus összeütközése képezi a kiinduló pontot. A tulajdonképeni cselekmény azonban két ifjú szív szerelmes története. Ezért van megírva a darab. A szerzőnek nem czélja, hogy a szélsőségek között helyes utat keressen. Az első és legfőbb Guido és Matild tragédiája, amelyet Butti valóban csodás invenczióval állít elénk. Minden egyéb csak társadalmi rajz — Staffage, kérdés, amire nem kapunk feleletet. Az iró maga mondja ezt, amikor Luczifer szájába adja a végszavakat: Ki tudja ? Ki tudja ? A színpadon a szerep nemtudás dominált. A legtöbb igyekezetei a súgó tanúsította. Ilyen előadás eltörpíti a legklasszikusabb irók legmaradandóbb alkotásait is. Pedig „Luczifer“ vonzaná a közönséget, Általában az ilyen daraboknak mindig megvan a közönségük. Csakhogy ez a közönség több ambíciót kíván az előadóktól, mint a menyit ezen az estén tapasztaltunk. Csütörtökön, a „Vig özvegy“ került színre ez idényben harmadszor. Pénteken, mint zónaelőadás Sardon „Boszorkánya“ volt műsoron. A czimszere- pben Jászay Olga helyesen, a§IY. felvonás nagy jelenetében meg épen művészien oldotta meg feladatát. Partnere Kiss Miklós kissé színtelen volt ugyan, de ambícióval játszott s ezúttal mérséklettel is, amenyiben igyekezett természetes eszközökkel hatni. Átgondoltt játékokkal hozzájárultak az előadás sikeréhez Papp Etel, Uty Gizella, Báthory Mariska és Peterdi. A többiek abban versenyeztek, melyikük tud roszabbul játszani s eversenyben kétségtelenül Tábori győzött. A súgónak jó hangja van, mint ez este is tapasztalhattuk: kár, hogy a szükséges mozdulatokat is nem súghatja; különben nem mondaná a hős akkor, hogy bocsássátok el“ mikor az ambiciózus pártnerek meg sem fogták a boszorkányt: — s kár, „hogy azt sem súghatja, mikor kell megvilágítani a színpadot ; különben nem a sötét ablakokra mutatva deklamálná a hős: „Nézd a kivilágított ablakokat!“ — Az a mondás, hogy a fenséges a nevetségestől csak egy lépés, a színpadon érvényesülhet legjobban s bizony rósz rendezés mellett a színészek jó játéka dacára is komédia lehet a tragédiából. — „Pázmány-sajtó“ (Püspöki nyomda) Szatmár.
