Heti Szemle, 1906. (15. évfolyam, 1-52. szám)

1906-11-28 / 48. szám

i az ismerősöknek ie. Az első lapon a boldo- gultnak igen sikerült arczképe van. Maga a beszéd emelkedett hangulatú, szívhez szóló, szépségekben gazdag. Hódol a munka em­bere előtt, ki vagyontalanul, két keze mun­kájával kezdte az életet, s élte végén oly jó anyagi helyzetbe került, hogy boldoggá tette egész családját. Megemlékszik mély vallá­sosságáról, s követendő mintakép gyanánt állítja az utókor elé. Bizonyára azért segí­tette az Isten. Emléke kétségtelenül sokáig fog élni közöttünk. Hírek Debrecxenből. Wolaffka Nán­dor püspök, az elhalt debreczeni plébános helyére nagy ünnepségek között iktatta be F etser Antal nagyváradi segédpüspök Gr óh Ferencz volt békésgyulai plébánost, a nagy­váradi székeskáptalan kanonokját. Gróh az installáczió napján ezer korona segélyt osz- tattott ki a szegények között, Debreczen szab. kir. város a gör. kath. templom építé­sére négyszázezer darab téglát ajándékozott. — Győri Mihály debreczeni lakos a görög kath. templom nagyharangjának beszerzésére végrendeletileg hatezer koronát hagyott. Uj közkórház. A város vezető köreit élénken foglalkoztatja azon eszme, hogy a mostani szűk s az igényeknek megnem fe­lelő közkórház helyett uj díszes épület emel­tessék a szükséges berendezéssel. A városi tanács a telek kiszemelésére egy bizottságot küldött ki, melynek tagjai dr. Vajat/ Károly elnöklete alatt dr. .'/éger Kálmán, dr. Kölcsey Ferencz, dr. Vajay Imre, Erdélyi István, dr. Tartódy Márton, Bartha Kálmán, dr. Lehoczky János. Csomay Imre, Veréczy Antal és dr. Pap Zoltán. A szatmár—m.-szálkái vasút ügyé­ben mint illetékes helyről értesülünk, a bel­ügyminiszter megadta előleges hozzájárulását a vasút czéljaira szükséges vármegyei pótadó kivetéséhez.-. Szocziálista gyűlés. A szocziáldemok- raták vasárnap nepgyülésre hívták össze a város és vidék mezei munkásait. Mintegy 65 község volt képviselve 150 kiküldöttel. Hét koronáig terjedhető munkabért követelnek. Ezelőtt a legnagyobb dologidőn az elsőrendű munkásnak legfeljebb három korona járt. A rendre maga Tankóczy Gyula főkapitány ügyelt, rendzavarás nem történt. Pisztoly párbaly. Róth István Lajos a nagykárolyi „Népbank“ pénztárnoka és Schißeck Károly földbirtokos az Úri Kaszi­nóban történt összeszólalkozás következtében muitnap az epreskertben háromszori golyó váltással pisztoly párbajt vívtak Nagykároly­ban. Sebesülés nem történt. Nőegylet kiadása október hóban. Szegények segélyezésére — 179 K, Árvaházi kiadás — 132 K. 46 f. vegyes kiadás 12 K. összesen 323 K. 46 f. rr Őskori leletek Szinérváralján. Vende Aladár, a most készülőben levő „Szatmár- vánnegye monographiája“ cimü munka szer­kesztője a napokban érdekes ásatásokat ren­dezett Szinérváralján, mely alkalommal gazdag kő- és bronz-edényeket találtak, legkülönfé­lébb alakokban, továbbá különféle eszközöket s szerszámokat. — Mint értesülünk, Sárközön, Apában, Aranyos-medgyesen az ásatások al­kalmával sok érdekes őskori tárgyat, u. m. fejszéket, csákányokat stb. találtak. Az érde­kes leleteket Vende gondosan összegyűjtötte s azokról a megjelenő könyv számára fény- képfelvételt eszközölt. A Bazár czimii divatlap igen ügyesen szerkesztett, magában foglalja a legújabb divat szerint készítendő női öltözékek, gyer­mekruhák, kézi munkák rajzait, az elkészítés módját igen érthetően és egyszerűen magya­Szatmár, 1906. november 28. ____________ rá zza. Tartalmaz irodalmi részt is és minden számhoz egy teljes nagyságú szabásminta van csatolva. Havonkint kétszer jelenik meg, 1-én és 15-én. Előfizetési ára féiévre 4 kor., ne­gyedévre 2 kor., egyes szám 30 fillér. Meg­rendelhető a Bazár szerkesztőségében Buda­pest, VII., Dohány-utcza 16. Bátran merjük ajánlani. Állami gyermekmenhely. Csaknem irónia számba megy, hogy Szatmár városa nem kapott állami lelenczházat, hanem e te­kintetben Nagyszőlőshöz van csatolva, s ott kénytelen elhelyezni az árvaságra jutott el­hagyatott gyermekeket. Ezen furcsa állapo­ton kíván segíteni a városi tanács. Feliratot intézett Ruffy Pál országos felügyelőhöz, hogy tegyen előterjesztést a miniszterhez egy állami gyermekmenhelynek Szatmáron leendő felállítása érdekében. Ezt Szatmár úgy népessége számarányánál, mint ama kö­rülménynél fogva is méltán igényelheti, hogy itt több mint 400 olyan gyermek van, ki el­helyezésre szorul. Uj postahivatal a máv. nagykároly— csapi vonalán levő Börvely vasútállomáson Börvely elnevezéssel 1906. évi december hó 1-én postaügynökségekre meghatározott teljes működési körrel postaügynökség lép életbe. — Sály községben szintén postaállomás lép életbe decz. 1-én. Községi és körjegyzők fizetési pót­léka. A Szatmármegyei kör. és községi va­lamint a segédjegyzők állami kiegészítést képező fizetési járandóságának ügye már kö­zel két év óta hever elintézetlenül a belügy­minisztériumban. — Miként értesülünk Bo- doky Béla a jegyzői egylet elnöke, az egye­sület nevében sürgönyileg kérte a belügymi­nisztert arra, hogy ezen ügyet mielőbb intéztesse el. — Igazán érthetetlen az, hogy mért kell ezen jól megérdemelt javadalma­zásnak oly sokáig késni különösen tekintettel az utóbbi 2 évben beállott drágaságra ? A hölgyközönség sziVes figyelmét fel­hívjuk Unger Ármin lapunk mai számában megjelenő hirdetésére. Eladó borkészletek et nagymennyiség­ben tart nyilván a Szatmái megyei Gazdasági Egylet titkári hivatala (Szatmár, Verbőci-utca 5.), ugyanott minta üvegek is rendelkezésre állanak. Pázmány Képes Naptár kapható Szatmáron a Pázmány-sajtóban. Ára 60 fillér. Tömeges megrendeléseknél kedvezményes ár. 10—25 drb. vételnél darabja 36 fill. 30—50 drb. 33 fillérbe, 60—100 drb. vételnél 30 fil­lérbe számittatik. Mindnyájunknak el kell menni Szat­máron a piaczra, dr, Lengyel Márton ur házába, Deák-tér 9. szám, a Pannónia és a Vajda üzlete mellé, mert oda lett áthelyezve aNEHMA kávé-, tea-, rum, kizárólagos üzlete. „HETI SZEMLE“ Színház. F. hó 20-án Kedden Martosnak „Leg­vitézebb huszár“ czimü operettje került színre eléggé összevágó előadásban Barna Mariskát kell kiemelni a szereplők közül, ki Juliette szerepét nagy ügyességgel s graciózitással játszotta el. Sikkes, invencziózus játéka arról győzött meg, hogy, ha hangja nem volna kissé gyönge, az ország bármely nagy szín­padán is szép sikereket érhetne el. Fábián Linka (Luize) ezúttal valószínűleg indispo- zicióval küzdött. Első felléptekor igen jól énekelt s most sehogyse sikerültek énekszá­mai. A czimszerepben jól játszott s énekelt Váradi, rajta kívül dicséret illeti még Tiha­nyit (Gyuri), Tisztáit (Polgármester) és Kellen Rózsit, (Des Meranes asszony) kis szerepében meglepően tisztán énekelt s ügyesen játszott. Szerdán Martosnak „Muskátli“ czimü vigjátékát láttuk. Minthogy a darabnak ná­lünk ez volt a bemutató előadása, az előadás méltatása előtt legalább nehány szóval ma­gáról a darabról is meg kell emlékeznem. Ez előadás végén eszembe jutott az a men­demonda a néhai jó öreg Lauka Gusztávról, hogy öregkorában megkezdett novelláit, minthogy őt módfelett megszállta a restség, egy diákkal fejeztette be: — s azon kezdtem tűnődni, vájjon nem úgy tett-e Martos is ennek a darabnak harmadik felvonásával; mert, ha gyakran megtörténik is, hogy egy gyakorlott iró rósz darabot ir, szinte hihe­tetlennek látszik, hogy darabjának megoldá­sát egy teljesen képtelen, sőt lehetetlen je­lenetben akarja adni. A darab két első fel­vonásában érdekes kérdésekkel foglalkozik az iró szellemes és néhol mulatságos, bár nem egy helyütt mesterkélt módon: — a harmadik felvonás közönséges irodalmi és scenikai baklövés. Hosszú főjelenete, melyben az ifjú nem ismer rá arra a lányra, kibe hosszú idő óta szerelmes és akivel az utóbbi időben minden nap találkozott, csak azért, mert annak ruhája és modora más mint azelőtt volt, — operettrészletnek is nagyon naiv, más műfajban pedig épen megenged- hetlen fogás. Ha a fel nem ismerési jelenet csak komédia az ifjú részéről — lehet, hogy ez a szerző intencziója, bár az itteni előadás nem erre vallott — a hosszadalmas jelenet­nek úgyis sértenie kell a jó Ízlést. — Az előadás közepes színvonalon állott. Kitűnő természetességgel, kedvesen játszott Báthori Mariska (Katicza). Róla örömmel jegyzem fel, hogy van benne eredetiség s nem ját­szik az ismert naivai sablon szerint, mely­nek követői a minél nagyobb toporzékolásban s ugrálásban szokták keresni a hatás titkát. Jászai Olga (Klára) általában jól játszott, bár néhol tragikai allűröket használt. A női szerepek kreálói ügyesek voltak. Szűcs Irén (Julia) igen jó komikának látszik; jók voltak Papp Etel, Kellen Rózsi és Sellő René is. A férfiak közül jól játszottak Peterdi, Tisztái és Tihanyi. Kiss Miklós gyöngén alakított, Kis.? Jenő, aki egy pár drámai szerepet már nálunk is is sikerrel játszott el; még gyön­gébben. Úgy látszik, a vígjáték nem az ő világa. Csütörtökön került színre ez idényben először a tavalyi szezon slágere a „Gül Baba“ még pedig nagyon gyenge előadásban. Komá­romi Gizella, mint Gábor diák szépen énekelt s játéka is ügyes volt; de ez alakításából mégis, mintha hiányzott volna valami, amit inkább lehetett érezni mint leimi; de talán az volt a főbaj, hogy Gábor a diák szerepében több szilajságra s kevesebb primadonnamosolyra van szükség. Kerényi, mint Leila jól énekelt és — rosszul játszott. Gül Baba szerepében Tisztái nem sokat tud produkálni. Tihanyi tavaly sokkal jobban játszotta Mujkót, mint most: — neki általában kitűnő szerepe Mujkó de ezúttal részleteiben ízetlen extemporizálá- sával sokat rontott rajta. Várnáinak Ali basa talán legroszabb szerepe. A szerepet csak elénekelte s elmondotta, de nem játszotta el. Megemlítem még Kiss Miklóst, akinek sike­rült Zülfikár szerepét teljesen elrontani. Pénteken zónaelőadás gyanánt Blum Ernesztnek szellemdus vigjátékát az „Ideges nők“-et játszották. Színészeink ezúttal dere­kasan megállották helyüket. Elismerés illeti meg Jászai Olgát, Papp Etelt, Szűcs Irént, Tábori Imrét, Tisztáit és Tihanyit. Szombaton és Vasárnap Leon Viktor operettje a „Koldusgróf,“ került színre szín­padunkon először, illetve másodszor. A darab vázlata a következő: Karinszki Boglumi 5

Next

/
Thumbnails
Contents