Heti Szemle, 1906. (15. évfolyam, 1-52. szám)
1906-10-17 / 42. szám
42. szám. XV. évfolyam. Szatmáp, 1906. októbep 87. HETI POLITIKAI ES TÁRSADALMI HETILAP. ELŐFIZETÉSI ARAK: Egy évre — — — — — — 6 korona — fillér Félévre — — — — — — — 3 „ — Negyedévre — — — — — 1 „ 50 „ Tanítóknak és kézmfiiparosoknak egy évre 4 korona Egyes szám ára 20 fillér. Felelős szerkesztő HÁT II O U V END !{ A lap kiadója: A „PÁZMÁNY SAJTÓ“ A szerkesztőséget és kiadóhivatalt illető összes küldemények, pénzek, hirdetések stb. a • „Pázmány sajtó“ czitnóre küldendők. (Iskolaköz 3. sz.) Hirdetések jutányos árban vétetnek fel. Nyilttór sora 40 fillér. A lap megjelenik minden H/erdán. Főpásztoriink Rákócziért. Régi nagy idők képei elevenednek meg a magyar nemzet előtt. A kurucz világ nagy fejedelme, a nemzet szabadságáért lángoló vezér, II Rákóczi Ferencz két évszázad után visszatér a magyar haza megszentelt földére. Vele jönnek bujdosó társai, kikkel együtt ette a hontalanságnak, a számkivetésnek keserű kenyerét. Vele jön édes anyja, Zrinyi Ilona, a magyar nő önfeláldozó hősiességének mistikus alakja, jön a nagy Bercsényi, ki még akkor is, midőn már végkép lehanyatlott a szerencse csillaga, még akkor is várta egy jobb sorstól, s lelkének egész hevével igyekezett előmozdítani hőn szeretett hazája ügyeinek jobbrafordulását. Jönnek a vezérek, mindmegannyi csillagai, szemefénye a magyar nemzetnek, jön Tököly Imre, Sib- rik Miklós és Eszterházy Antal. Végre megnyugosznak majd a magyar földben, kiknek az élet csak keserűségeket, fájdalmakat, szenvedéseket, nélkülözéseket termeti, kiknek homlokára rásütötték a hazaárulás bélyegét magának annak a nemzetnek fiai, amelyért feláldozták boldogságukat, kincseiket, feláldozták mindenüket, mi az életben kedves, — mert mindennél, saját életüknél is jobban szerették. Mikor látták, hogy veszélyben van a nemzet szabadsága, midőn feldúlták alkotmányát, midőn látták, hogy a nép görnyed a súlyos terhek alatt, minden utógondolat nélkül mindmegannyi kardjára csapott, nem törődve saját javaival, nem törődve személyes szabadságával, nem törődve életével. Rákóczinak egy fejedelemség volt Ígérve, vezéreinek dús anyagi javak, ha lerakják a fegyvert, s felhagynak a nemzet függetlenségi harc? ával. Nem fogadták el, nem ke lett nekik ! .... Inkább itt hagyták mindenüket, inkább választották a ’ oldustarisznyát, szívesebben ették ; török császár kegyelemkenyerét, mintsem árulói legyenek nemzetüknek. Ezért ragyog fenséges alakjok rendkívüli fényben minden magyar előtt, ezért tűnnek fel oly rege- szerű nagyságban, a kik előtt honfiúi hódolattal borul le a hazaszeretet füzétől lángoló kebel. Itt lesznek tehát végre e szent haza határai között, az édes anyaföld öleli keblére múló poraikat, az édes anyaföld, amelyen élni, amelyen halni megtagadta nekik e sokat zaklatott nemzet balszerencséje. Kik egykor hősök, rettenthetetlenek voltak a csaták zajában, visszajönnek most némán, szótlanul, aludni fognak csendesen a sir hideg ölén, de szentelt hamvaiknak minden porszeme, siriratuknak minden betűje, a koszorúknak minden virága, melyeket hantjaik felé fog helyezni a nemzeti kegyelet, mind- meganyi orákulum lesz, —beszélni fog a nagy idők nagy hőseiről, beszélni fog önfeláldozásról, honszerelemről. Az a pár négyszögméternyi tér, mely földi részeiket fogja ringatni kebelén, valóságos történelem lesz, hova ha elzarándokol az élet viharai között megtépett honfiúi szív, megnyugvást és vigasztalást talál, mert ime azoknak szenvedései, kik itt aluszszák az örökkévalóság álmait, tengernyi mély- ségüek valának azokhoz mérten, melyek őt lesujták. És találni fog "erőt, lelkesedést, mely felemeli arra a magaslatra, honnan a köz- czélokért küzdeni, munkálkodni, TÄRCZA. Szent Erzsébet. {Színjáték két kéjben. Irta Csókás Vidor.) Személyek: Sz. Erzsébet. — Egy szegény ember — ennek fia — Gyuri szolga Wartburg várában. Mikor a függöny felgördül, szalmaágyon fekszik egy ember. Homloka át van kötve fehér kendövei. A fia belép s igy szól. A fin : Bejártam a falut, de mindenütt elutasítottak, nem adtak még egy falat kenyeret sem. Nem hitték hogy beteg vagy édes apám. Oh mily nagy nyomorban vagyunk. Harmadnapja már, hogy egy falat kenyeret sem ettünk. Én szívesen éhezném, de meghasad a szivem, hogy te éhezel ; drága jó atyám. (Atyja mellé térdel) Nem adtak az emberek nekünk í nekik se adjon az Isten ! Ugyebár édes apám ? A szegény ember (felül.) Ne zúgolódj fiam, ne kívánj rosszat másnak. A jó Isten majd megsegít, csak légy türelemmel. Szent vallásunk azt mondja, hogy a rosszat is jóval kell viszonozni. Áldás azokra, kik rajtunk segítenek s áldás azokra is, kik szivüket és erszényüket elzárják előlünk. A fiú. Én nem tűrök tovább atyám ; s ha az emberek nem adnak önkényt ; majd veszek magamnak akaratuk ellenére. Sohasem nyúltam a máséhoz, de most megteszem. Lopni fogok; igen atyám lopni. Kérlek ne tilsd meg nekem. Nem magamért; érted teszem. A szegény ember: Fiam nagyon csa- lódol, ha azt hiszed, hogy ily módon jársz az én kedvemben, ha igy akarod megmutatni atyád iránti szeretetedet. Tisztességben teltek el életem napjai, úgy is akarok meghalni. Idegen jószág ne terhelje lelkemet. Tudod, hogy a szent gyónásban minden bűn megbocsáttatik, de a lopás bűne csak akkor, ha az idegen jószágot visszaadjuk. Mit érnél tehát vele, ha úgyis Ússza kell adni s miből adnók mi vissza, kiknek sem- mijök sincs. ígérd meg fiam, hogy a nyomor miatt nem esel bűnbe. ígérd meg ezt nekem s meglásd, a jó Isten megsegít. A jó Isten, ha kell, csodát is tesz, hogy azokat megmentse a végső szükségben, a kik az ő utain járnak. Ha letérünk a jó útról, nem remélhetjük segítségét. A fiú. De meddig éhezzünk atyám ! meddig,—meddig tűrjük a hideget az éhséget ? ! Az apa : A meddig a jó Istennek tetszik. Ha kell, a halálunkig. A síron túl majd letörli az ur könyeinket s ott nem lesz többé sem hideg, sem meleg, nem lesz többé semmi nyomorúság. Úgy mondta azt a tisztelendő ur a prédikáczióban. Meg azt is mondta, hogyan táplálta az Isten a prófétát és szent Pál remetét; holló által küldvén nekik kenyeret. Dánielnek pedig egyenesen az ur angyala vitt ételt az oroszlánok vermébe. SZATMÄRON, Kazinczy-utcza (Wailon-íele házban) ^ nyitottak férfi-, női - és gyermek C zipőüzletet III nvitnttalr Hí
