Heti Szemle, 1906. (15. évfolyam, 1-52. szám)
1906-09-05 / 36. szám
9 Szatmár, 1906. szeptember 5. lapjaikban társadalmunk rétegei ellen. Mosdatlan szájjal becsmérlik nemzeti hagyományainkat, szent- ségtörő kézzel tépik meg hőseink és szentjeink glóriáját. Nekik nemzeti létünk biztosítékai „bagolyvárak, melyeket föl kell dúlni.'* A templomok, amelyekbe buzdulni jár a nemes lélek, nekik „penészes zugok, melyeket föl kell robbantani.“ A piskolódások egész uj szótárát találták ki, melynek szennyes áradatát rázuditják mindenkire, ki mást hisz és mond, mint amit ők hirdetnek. Aki ragaszkodik hazájához, hitéhez, Istenéhez, „bagoly, népnyuzó, fosztogató, martalóc, rabló, fekete gróf, tulipános gazember, paplakáj, tökkelütütt, buta, pribék.“ íme a társadalmi tudós urak szótárja ! És ezek, t. i. az internacioná- listák és a társadalmi tudósok mégis arról panaszkodnak, hogy nincs elég szabadság, hogy a „sajtó bókókban nyög.“ És micsoda sajtójok van ezeknek! Szemétdombja a hulladékoknak. Müveit ember kikerüli, nem kotorász benne; a tudatlant azonban megmételyezi s a társadalom levegőjét megfertőzted. Ha van egészségügyi intézkedés a pestis ellen, mért nincs ez ellen a lelki pestis ellen ? Hiszen ennek kiszámithatat lan pusztításai lesznek a nemzet testében. Tudjuk, hogy nálunk egy szervezett tömegnek, mely a tisztességgel dolgozó munkások kizárásával, lefoglalta magának és pa- tentirozta a „munkás“ nevet, ez a sajtó egyedüli olvasmánya. Micsoda gyűlöletet és micsoda ~ t. mérget szívhat magába a műveletlen elem az ilyen folyton piszkolódó s engesztelhetetlen gyűlölködésre szító táplálékból, azt a francia terreur sansculottjainak minden emberi érzésből kivetkőzött kegyetlensége és erkölcsi siilyedése fényesen igazolja. Ám ne menjünk oly messzire a bizonyítékok keresésében. Ami külön magyar jakobinusaink özeiméi is termettek már hasanló vadgyümölcsöt. Csak egyet említek.— Á múlt. héten a szociálisták nyílt utcán inzultálták a magyar közoktatás és tudomány egyik kiváló alakját, Csapiár Benedek piáristát s egy fiatal izmos internacziouá- lista brutális módon tettleg bántalmazta a 85 éves szelíd aggastyánt, ki ennek következtében pár nap múlva meghalt. Pedig Csapiár liosz- szu életén át áldása volt a magyar nemzetnek. Es mi vitte erre a gaztettre a bestiát? Mert Csapiár pap volt, Isten szolgája, és hazafi; a jakobinus sajtó pedig azt a műveletlent gyülölségre izgatta Isten és szolgái, a haza és hű fiai ellen. Ezer és ezer megmételyezett munkás lelkében ég ugyanazon gyii- lölség, mint a merénylő bestiáéban. Ebben a gyalázatos tettben nincs egy emberi vonás, csak a gyávaság és az erkölcsi süllyedés iszonyú mélysége Elpirul ennek láttára a civilizáezió, mert a vad emberben is sokkal több az erkölcsi érzék, mint amennyi a régi és modern jakobinus klubbok által érlelt hasonló kegyetlenségekben tükröződik. = „HETI SZEMLE“ Videant consules! Mit szólnak ehhez az intéző körök? Hiszen napnap mellett látják, hogy jakobinusaink lázitó, mindent fölforgató üzelmeiket immár nem szórványosan, hanem iparszerülegűzik,shogy már nemcsak züllött existencziák, de egyetemi tanárok és exellencziás urak is gárdát alakítanak maguknak csirkefogókból és sztrájkólókból, s nemcsak „fere et cochon“ lesznek a Bokányi és Izrael Jakabokkal, de maguk is beállanak izgatok nak ; mindezt látják, elnézik és tűrik ; de erélyhez nyúlni — gyávák. A mai becsületes, kormány a forró kását csak kerülgeti. Otöl- hatol, kínlódik. Pedig ha tovább is szabadon garázdálkodhatnak nálunk a jakobinusok, akkor a nyers tömegeket úgy megtöltik majd ezek gyűlölettel a jogrend s annak fentartó elemei ellen, hogy a robbanás bekövetkezik. Nagy nemzeteknél egy ily robbanás talán csak katasztrófa, de egy olyan kis nemzetnél, mint mi vagyunk, biztos halál. K. Jogos vagy jogtalan-e a szocializmus? Hallgass te gyári munkás, elégedj meg béreddel, tűrj, éhez, szenvedj családoddal együtt, ne merj felszólalni az ellen, hogy te gyűjtőd tulajdonkép a gyártulajdonos mérhetetlen vagyonát. O nem dolgozik, de óránkéit mesésen gyarapodik vagyona. Miért is dolgozzék az, akinek nagy tőkéje van ? Befekteti valami vállalatba, nyer rajta, jön a vállalkozó, nyer rajta, jön a munkavezető, nyer rajta, s legutoljára jön a munkás, a ki központján, a Szent Atya közvetlen közelében, hogy úgy mondjuk, a Krisztus helytartójának a szivéből, az ignis ardens-ből szívta magába a lángoló hitet; és hogyan beszél az a magyar mágnás, aki dicső őseitől örökölte az önfeláldozó hazaszeretetet! Hit és honszerelem : Valóban ez a kettő összetartozik! És össze is van az forrva minden igaz kereszténynek és minden igaz magyarnak a szivében ! A mi egyházunk legalább azt tanítja szent Ambrussal, hogy a keresztények első kötelessége az Istenre, második kötelessége a hazára, vonatkozik. S történelmünk is azt hirdeti, hogy a magyar katholicizmus és a magyar hazafiság egymástól elválaszthatatlan s e kettő egymást támogatva a nemzet boldogságán munkálkodott! Kérem azért Méltóságodat, engedje meg, mi ezt a beszédet bírhassuk és mindenféle terjeszthessük! Ám mi mélyen be fogjuk azt vésni elménkbe és szivünkbe is, hogy azt soha el ne felejtsük, melegét mindig érezzük ! Még csak egyet mondok. Azt, hogy mi a keresztet mindig magasan fogjuk tartani; mi a hit világát és a hazaszeretet lángját, mely iskoláinkat bevilágítja, mindig gondosan fogjuk ápolni; mi azt az összetartást, melyet Mélióságod szivünkre kötött, mindig szorosabbra fogjuk fűzni és hozzáteszem, mi Méltóságodat soha sem fogjuk elhagyni! Ezt ígérem ; itt mindnyájunk nevében fogadom ! De viszont kérve-kérem, Méltóságod se hagyjon minket el! Ne hagyja el azt a tanítóságot melyet annyi szerettei magához ölelt, melynek pályája az önfeláldozás és a becsület ; melynek eszére és szivére nemcsak az egyháznak, de a hazának is elkerülhetlen szüksége van; melynek vállán nyugszik ma is legnagyobb részben hazánk nemzeti kultúrájának szent ügye s melyet épen ezért le ne kicsinyeljen senki se! S ha mi egyek leszünk : vezér és hadsereg, akkor — hogy Méltóságod szavait visszhangoztassam — mi fogjuk képezni egyházunknak és hazánknak azt a megingathatatlan hadseregét és védő bástyáját, mely nemcsak dacol a támadások viharával, de önfeláldozó munkájával oda is fog hatni, hogy virágzóvá, boldoggá tegye az édes hazát s az ezredéves magyar nemzetet! Ezek után fogadja Méltóságod még egyszer mindnyájunk legmelegebb köszöntését ! Az Isten áldja, az Isten éltesse Méltóságodat ! Trencsén-Tepliczböl. Ide s tova egy hónapja hű sölök családommal együtt Magyarországnak ezen legé- sza1?-nyugotibb fürdőjében. Sok lengyel, morva sőt bécsi is időzik itt, mi meglehetős idegen színezetet ade helynek, szinte örvend az ember, ha magyar szót is hall. A vidék kies. Csörgedező patak, források. Keletnyugoti irányban bűkkel és fenyőfákkal borított hegyek egészen közel szegélyezik a völgyet. Kényelmes kígyózó ösvények változatos sétakirándulásokra kínálkoznak. Sziklatömegek fehérlenek ki a sürü erdőkből. Egy ilyen sziklafalon deszkából kifaragott szarvas tekint le a szép fürdők, vendéglők és villákra. Gyönyörű kilátás nyílik itt madártávlatban az egész fürdőtelepre. Különböző más mulatságról is van gondoskodva. Színi előadás, persze német, derék operazenekarral. Ezek játszanak a sétatéreken háromszor is naponta. Jeles czi- gányzene is váltakozik velők. Van tánczmu- latság is. Ebben természetesen nem vehetnek részt, kiket csuzos bántalmuk ide hozott, kiket tolószékeken hordoznak. Van csónakázó tó, mellette hidegvizi uszoda. kitűnő Arainő-égü és legolcsóbbna k elismert „JÓKAI“ - féle törlő gumini és rajzeszköz ügyedül nálam kapható. figyelem: Uj bekötéssel ellátott mm ti cs sege felárban, 11 Egyes művek valamint mindenféle papír-, iró-, rajz- és festő- valamint szerek a lehető legolcsóbban kaphatók!! ggész könyvtárak WEISZ IZSÁK könyv- és papirkereskedésében Szatmáron, Deák-tér 22. szám, a „Fehér-ház" alatt. legmagasabb árban megvételnek.
