Heti Szemle, 1906. (15. évfolyam, 1-52. szám)
1906-05-30 / 22. szám
o ,H ETI S Z E M L E" (22. szám.) esti ember emléke. — Az általa előkészített forradalom bűnbe, szenybe borította hazáját. Napoleon meg- hajtá térdeit a kereszt előtt s Jézust Istennek vallja, ő, ki alatt, mint mondá, milliók szolgáltak, ismeri az embereket, de Jézus Istenember s az ő vallásosságán mosolygó angol hadnagynak azt mondja, hog}r ő még nem olyan okos, hogy a valláson mosolyogjon. A kultusz visszaállítása lett a gyógyító balzsam, a feltámadás magva országos romok közt. Az isteni kegyelem csodálatos jelei halmozódnak fel az országban, hol Borsuet, a franczia Demosthenes, a túlvilág örvényei felé hajolva hallatja a vallás szent igazságait, melyek újra meg újra vissza- hangzanak az örökkévalóság mélységeiben. A teremtő szellem ecsetvonásai, az ékesszólás varázsereje találkozik a vallás örök igazságaival az egyház tündöklő csillagainak müveiben, egy Chateaubriánd- ról ellenségei is kénytelenek bevallani, hogy művei olvasása által jobb, nemesebb, vallásosabb lesz a lélek, Orleans aranytollu püspöke a vallás megható gyengéd szavaival olvasztja fel a szivek jegét s oly sok jelesek szólnak honfitársaik s a nemzetek leikeihez, mégis az álli- berálizmus termi gyümölcsét. Ne féltsük azért Szent Péter trónját, világító torony a papság, hiába csapkodnak a hitetlenség hullámai, fényét ki nem oltják, mert Isten-kéz gyújtotta meg. Alit féltek kícsinyhitüek, — kérdé Jézus, — s parancsolt a felzudult haboknak s parancsolni fog a világ végéig, inig az idő utolsó hullám- csapásival az örökkévalóság tengevagyis a vakolást le verték, ezt újra kellett vakolni. Továbbá minthogy Majthényban gyakori szerencsétlenséget és égéseket okozván a villám, F. t. Dósa ur lelkipásztor intézkedésére villámhárító Drótot csináltatott a Templomra a község, bizonyosan nem tudom négy, vagy csak 200. ttokért. De azt bizonyosan tudom, hogyaim 1889. egy uj catedrát csináltatott a község, a catedra ajtaján létezett szent Pál Apostol képe görög modorra, és ezért fizetet a község 600. forintokat. Későbben készült egy pedalis orgona sok mutatziokkal. Jegyzék : a midőn a villámhárító drót a Templomra tétetett, annak mesteri találtak beszélni, hogy az efféle háritók, pertica formában is szoktak használtatni valamint a Nagy-Bányai Puskapor Magazin mellett is láttam egy oly pertikát nem mesze a magazintól a földbe be ásva, ennek példájára némely Majthényi lakosok a kémények tetejére alkalmaztak valami hegyes vas rudat, reményivé bizonyos eredményt, azonban tudtomra kétszer be ütött a villám, és mind a kétszer leéget a ház, ekkor le vették azt az hegyes vasat, és meg vizsgálván úgy találtuk, hogy a villám aztat kékszin forma zo- mánczal meg festette. — ez történt 1839. évben — a midőn beteges F. t. Dósa úrhoz rendelőttem ápolás, és egyházi segítség végett. rébe vész. Mi erősebb, mint az igazság- és szeretet, hű szivek veszik körül sz. Péter trónusát, fegyverkezve az igazsággal és szeretettel. Isten nélkül nem boldogulunk, Isten ellen még kevésbbé. Szilárd hitigazság nélkül fövényre építünk, szenvedélyt nem fékezhetünk, s a bűn kedvező köriiinény közt megindulva meg nem áll, mig teljes romlássá nem válik. Önmegtagadás nélkül nem lehet boldogság, szeretet nélkül nem lehet boldogitás. A szeretet pedig a hit keblén születik s édes testvére a bizalom, az Istenbe helyezett szent remény. Magas vágyanik, miket a föld betölteni nem tud, szenvedélyeink, miknek fékezésére a külső törvény elégtelen, s árnyként követő fájdalmaink, — mondja Bougauod püspök, hangosan kiáltják, hogy Istennél, az általa kijelentett szent vallásban van a valódi boldogság. Jöjj el Szentlélek Isten! Szcithmári Lajos. A király trónbeszédje május 22-én déli 12 órakor hangzott el a budai várpalota tróntermében. A trónbeszéd lényegesebb pontjai a következők: A király fájdalmasan tekint vissza a közelmúlt eseményeire és hálát ad az Istennek, hogy az áldatlan félreértések eloszlottak. Ezután kijelenti, hogy a törvény és jogfolytonosság uralmának helyreállítása képezi első feladatát a kormánynak. E végből költségvetés megállapítandó, a közadók és egyébb közszolgáltatások érvénye- sitendők, úgy azonban, hogy a hátralékok behajtásánál az adózók érdekei sérelmet ne szenvedjenek. Szólt azután a vám és kereskedelemügyi szerződések szükségességéről, az újonc létszám megajánlásáról és a rendkívüli katonai felszerelési szükségletek kielégítéséről. A Hon át-Szlavon-Dalmátoi\ságokkal kötendő pénzügyi egyezmények mielőbbi becikkelyezését is sürgeti a trónbeszéd. Hangsúlyozza az általános szavazati jog behozatalát, kijelentvén, hogy ezt csakis a magyar állam nemzeti jellegének megóvása mellett szabad megalkotni. Előtérj esztendők a törvényhatóságok ön- kormányzati joghatóságának biztosítása, a közigazgatási bíróság hatáskörének kitágítása ; a bíróságok teljesebb függetlenségének megóvása; nemkülönben az országgyűlési képviselőválasztások feletti (kúriai) bíráskodásról szóló törvény hatályának meghosz- szabbitása. Fontos feladata lesz ez országyülésnek még a nemzeti közművelődés fejlesztése, a katholikus autonómia ügyének előbbre vitele, az alpapság jövedelmének kiegészítése és az 1848-ik évi XX-ik t.-c. fokozatos végrehajtása. Mezőgazdaságunk, iparunk és kereskedelmünk fejlesztése. Hangsúlyozta végül a trónbeszéd, hogy ha az uj választási reformból törvény lesz, ez alapon uj választást ejtenek meg, amikor is a további kormányzati teendőkre nézve a király jogait akkor fogja szabadon érvényesíteni. A Szent István-szobor leleplezése, mely az országgyűlés után délután 1 órakor történt, országos eseménnyé vált. Es pedig azért, mert ezen a király maga is megjelent, jelen volt továbbá a minisztérium, az országgyűlés mind a két háza, a hadapród iskola, a Ludovika akadémia, a Ferene-József intézet, a királyi ház egyes hígjai és az ország igen sok előkelősége. A Szent István-szobor Buda várában áll, a Mátyás templomhoz -közel. A szobort Strobl Alajos szobrász készítette. Akik látták, azt monják, hogy ezzel az alkotással székesfővárosunk egy új műremekkel gazdagodott. A szoborral szemben állott a király sátora. Itt állott a király és környezete. Wekerle Sándor miniszterelnök itt mondotta el ünnepi beszédét, melynek leglényegesebb és legszebb része a következő : Erczbe öntött szobra előtt az emlékezet szárnyain újra kelnek fel előttünk nagy alkotásai. () hagyta ránk a szent koronát, állami összetartozandóságunknak, alkotmányos monarchiánk, királyhüségünk áhítattal őrzött szimbólumát; ő állapította meg államunk sokban ma is fennálló beosztását, megyei rendszerünket, hogy biztosítsa népének boldogságát, erejének helyes tagozatokban, való kihasználását és az állami rendnek megóvását ő téritette nemzetét a keresztény vallásra, hogy az élő hit soha ki nem. alvó bizodalmával vezesse az erkölcs és a művelődés biztos ösvényeire; ő irányította népét Keletről Nyugatnak, hogy a modern civilizáció világában biztosítsa haladását; s ő volt az, aki az isteni ihlettől áthatott diplomata előrelátásával szakított korának szokásaival és nem valamely földi hatalmasságnak, hanem égbe emelkedő tekintettel magának az Isten Anyjának ajánlotta fel országát, hogy égi hatalmakba s az önerejébe vetett bizodalomra tanítsa nemzetét. A beszéd elhangzása után a szoborról lehullott a lepel. A miniszterelnök átadta a szobrot a székes-főváros gondozásába. Az átadás után a Mátyás-templom tornyában harsonák zengedeztek, a jelenlevők ezrei pedig kalaplevéve énekelték a nemzeti hym- nuszt. Firczák jubileuma. Firczák Gyula, a munkácsi gör. katli. egyházmegyének jeles püspöke e hó 25-én töltötte be püspökségének 15-ik évét. Fényes ünnepségeket rendeztek ez örömnap alkalmából egyházmegyéjének hívei és papsága, hálát adva a Gondviselésnek-, hol egy ilyen kiváló és nemes lelkű főpásztot adott az egyházmegyének. Mi is őszinte szívvel veszünk részt a munkácsi egyházmegye örömében, kívánva, hogy jó püspöküket, népének atyját még igen sokáig tartsa meg Isten az egyházmegye élén. A jeles főpásztor életrajzát s működését változatosan a következőkben adjuk : Firczák püspök papi szülőktől született 1836 aug. 22-én Hoslyón (Ungmegyében). Középiskoláit kitűnő eredménynyel Kassán és Egerben, theologiai tanulmányait pedig Bécsben végezte. Miután megnősült 1861-ben 26-án nagybátyja, a nagy és hires Popovies püspök pappá szentelte. Kora özvegységre jutván, Becsbe ment a hittudori kiképzés végett, de csak két szigorlatot tehetett le, mert püspöke hazahívta, s a dogmatikai tanszéken theologiai tanárrá nevezte ki. Itt tűnt fel először igazi nagyságában. Mély tudása, szónoki előadása és finom modora hallgatóságát teljesen elbűvölték. Püspöke korán felismerte benne a jeles tulajdonokat s 1876-ban
