Heti Szemle, 1906. (15. évfolyam, 1-52. szám)

1906-05-30 / 22. szám

o ,H ETI S Z E M L E" (22. szám.) esti ember emléke. — Az általa elő­készített forradalom bűnbe, szenybe borította hazáját. Napoleon meg- hajtá térdeit a kereszt előtt s Jézust Istennek vallja, ő, ki alatt, mint mondá, milliók szolgáltak, ismeri az embereket, de Jézus Istenember s az ő vallásosságán mosolygó angol hadnagynak azt mondja, hog}r ő még nem olyan okos, hogy a val­láson mosolyogjon. A kultusz visszaállítása lett a gyógyító balzsam, a feltámadás magva országos romok közt. Az isteni kegyelem csodálatos jelei halmozódnak fel az országban, hol Borsuet, a franczia Demost­henes, a túlvilág örvényei felé ha­jolva hallatja a vallás szent igaz­ságait, melyek újra meg újra vissza- hangzanak az örökkévalóság mély­ségeiben. A teremtő szellem ecset­vonásai, az ékesszólás varázsereje találkozik a vallás örök igazságai­val az egyház tündöklő csillagai­nak müveiben, egy Chateaubriánd- ról ellenségei is kénytelenek beval­lani, hogy művei olvasása által jobb, nemesebb, vallásosabb lesz a lélek, Orleans aranytollu püspöke a val­lás megható gyengéd szavaival ol­vasztja fel a szivek jegét s oly sok jelesek szólnak honfitársaik s a nemzetek leikeihez, mégis az álli- berálizmus termi gyümölcsét. Ne féltsük azért Szent Péter trónját, világító torony a papság, hiába csapkodnak a hitetlenség hullámai, fényét ki nem oltják, mert Isten-kéz gyújtotta meg. Alit féltek kícsinyhitüek, — kérdé Jézus, — s parancsolt a felzudult haboknak s parancsolni fog a világ végéig, inig az idő utolsó hullám- csapásival az örökkévalóság tenge­vagyis a vakolást le verték, ezt újra kellett vakolni. Továbbá minthogy Majthényban gyakori szerencsétlenséget és égéseket okozván a villám, F. t. Dósa ur lelkipásztor intézkedé­sére villámhárító Drótot csináltatott a Temp­lomra a község, bizonyosan nem tudom négy, vagy csak 200. ttokért. De azt bizonyosan tudom, hogyaim 1889. egy uj catedrát csináltatott a község, a catedra ajtaján létezett szent Pál Apostol képe görög modorra, és ezért fizetet a község 600. forintokat. Későbben készült egy pedalis orgona sok mutatziokkal. Jegyzék : a midőn a villámhárító drót a Templomra tétetett, annak mesteri találtak beszélni, hogy az efféle háritók, pertica for­mában is szoktak használtatni valamint a Nagy-Bányai Puskapor Magazin mellett is láttam egy oly pertikát nem mesze a maga­zintól a földbe be ásva, ennek példájára né­mely Majthényi lakosok a kémények tete­jére alkalmaztak valami hegyes vas rudat, reményivé bizonyos eredményt, azonban tud­tomra kétszer be ütött a villám, és mind a kétszer leéget a ház, ekkor le vették azt az hegyes vasat, és meg vizsgálván úgy talál­tuk, hogy a villám aztat kékszin forma zo- mánczal meg festette. — ez történt 1839. évben — a midőn beteges F. t. Dósa úrhoz rendelőttem ápolás, és egyházi segítség végett. rébe vész. Mi erősebb, mint az igaz­ság- és szeretet, hű szivek veszik körül sz. Péter trónusát, fegyverkezve az igazsággal és szeretettel. Isten nélkül nem boldogulunk, Isten ellen még kevésbbé. Szilárd hitigazság nélkül fövényre építünk, szenvedélyt nem fékezhetünk, s a bűn kedvező köriiinény közt meg­indulva meg nem áll, mig teljes rom­lássá nem válik. Önmegtagadás nélkül nem lehet boldogság, szeretet nélkül nem lehet boldogitás. A sze­retet pedig a hit keblén születik s édes testvére a bizalom, az Istenbe helyezett szent remény. Magas vágyanik, miket a föld betölteni nem tud, szenvedélyeink, miknek fékezésére a külső törvény elégtelen, s árnyként követő fájdal­maink, — mondja Bougauod püspök, hangosan kiáltják, hogy Istennél, az általa kijelentett szent vallásban van a valódi boldogság. Jöjj el Szentlélek Isten! Szcithmári Lajos. A király trónbeszédje május 22-én déli 12 órakor hangzott el a budai várpalota tróntermében. A trónbeszéd lényegesebb pontjai a következők: A király fájdalmasan tekint vissza a közelmúlt eseményeire és hálát ad az Istennek, hogy az áldatlan félre­értések eloszlottak. Ezután kijelenti, hogy a törvény és jogfolytonosság uralmának hely­reállítása képezi első feladatát a kormánynak. E végből költségvetés megállapítandó, a köz­adók és egyébb közszolgáltatások érvénye- sitendők, úgy azonban, hogy a hátralékok behajtásánál az adózók érdekei sérelmet ne szenvedjenek. Szólt azután a vám és kereskedelemügyi szerződések szükségességéről, az újonc lét­szám megajánlásáról és a rendkívüli katonai felszerelési szükségletek kielégítéséről. A Hon át-Szlavon-Dalmátoi\ságokkal kö­tendő pénzügyi egyezmények mielőbbi becik­kelyezését is sürgeti a trónbeszéd. Hangsúlyozza az általános szavazati jog behozatalát, kijelentvén, hogy ezt csakis a magyar állam nemzeti jellegének megóvása mellett szabad megalkotni. Előtérj esztendők a törvényhatóságok ön- kormányzati joghatóságának biztosítása, a közigazgatási bíróság hatáskörének kitágí­tása ; a bíróságok teljesebb függetlenségének megóvása; nemkülönben az országgyűlési képviselőválasztások feletti (kúriai) bírás­kodásról szóló törvény hatályának meghosz- szabbitása. Fontos feladata lesz ez országyülésnek még a nemzeti közművelődés fejlesztése, a katholikus autonómia ügyének előbbre vitele, az alpapság jövedelmének kiegészítése és az 1848-ik évi XX-ik t.-c. fokozatos végrehaj­tása. Mezőgazdaságunk, iparunk és kereske­delmünk fejlesztése. Hangsúlyozta végül a trónbeszéd, hogy ha az uj választási reformból törvény lesz, ez alapon uj választást ejtenek meg, amikor is a további kormányzati teendőkre nézve a király jogait akkor fogja szabadon érvé­nyesíteni. A Szent István-szobor leleplezése, mely az országgyűlés után délután 1 órakor történt, országos eseménnyé vált. Es pedig azért, mert ezen a király maga is megjelent, jelen volt továbbá a minisztérium, az ország­gyűlés mind a két háza, a hadapród iskola, a Ludovika akadémia, a Ferene-József inté­zet, a királyi ház egyes hígjai és az ország igen sok előkelősége. A Szent István-szobor Buda várában áll, a Mátyás templomhoz -közel. A szobort Strobl Alajos szobrász készítette. Akik látták, azt monják, hogy ezzel az alkotással szé­kesfővárosunk egy új műremekkel gazdago­dott. A szoborral szemben állott a király sá­tora. Itt állott a király és környezete. Wekerle Sándor miniszterelnök itt mondotta el ün­nepi beszédét, melynek leglényegesebb és leg­szebb része a következő : Erczbe öntött szobra előtt az emlékezet szárnyain újra kelnek fel előttünk nagy al­kotásai. () hagyta ránk a szent koronát, ál­lami összetartozandóságunknak, alkotmányos monarchiánk, királyhüségünk áhítattal őrzött szimbólumát; ő állapította meg államunk sokban ma is fennálló beosztását, megyei rendszerünket, hogy biztosítsa népének bol­dogságát, erejének helyes tagozatokban, való kihasználását és az állami rendnek megóvását ő téritette nemzetét a keresztény vallásra, hogy az élő hit soha ki nem. alvó bizodalmá­val vezesse az erkölcs és a művelődés biz­tos ösvényeire; ő irányította népét Keletről Nyugatnak, hogy a modern civilizáció vilá­gában biztosítsa haladását; s ő volt az, aki az isteni ihlettől áthatott diplomata előre­látásával szakított korának szokásaival és nem valamely földi hatalmasságnak, hanem égbe emelkedő tekintettel magának az Isten Anyjának ajánlotta fel országát, hogy égi hatalmakba s az önerejébe vetett bizodalomra tanítsa nemzetét. A beszéd elhangzása után a szoborról lehullott a lepel. A miniszterelnök átadta a szobrot a székes-főváros gondozásába. Az átadás után a Mátyás-templom tornyában harsonák zengedeztek, a jelenlevők ezrei pedig kalaplevéve énekelték a nemzeti hym- nuszt. Firczák jubileuma. Firczák Gyula, a munkácsi gör. katli. egyházmegyének jeles püspöke e hó 25-én töltötte be püspökségének 15-ik évét. Fényes ünnepségeket rendeztek ez örömnap alkal­mából egyházmegyéjének hívei és papsága, hálát adva a Gondviselésnek-, hol egy ilyen kiváló és nemes lelkű főpásztot adott az egyházmegyének. Mi is őszinte szívvel ve­szünk részt a munkácsi egyházmegye örö­mében, kívánva, hogy jó püspöküket, népének atyját még igen sokáig tartsa meg Isten az egyházmegye élén. A jeles főpásztor életraj­zát s működését változatosan a következők­ben adjuk : Firczák püspök papi szülőktől született 1836 aug. 22-én Hoslyón (Ungmegyében). Középiskoláit kitűnő eredménynyel Kassán és Egerben, theologiai tanulmányait pedig Bécsben végezte. Miután megnősült 1861-ben 26-án nagybátyja, a nagy és hires Popovies püspök pappá szentelte. Kora özvegységre jutván, Becsbe ment a hittudori kiképzés vé­gett, de csak két szigorlatot tehetett le, mert püspöke hazahívta, s a dogmatikai tanszéken theologiai tanárrá nevezte ki. Itt tűnt fel először igazi nagyságában. Mély tudása, szónoki előadása és finom modora hallgató­ságát teljesen elbűvölték. Püspöke korán fel­ismerte benne a jeles tulajdonokat s 1876-ban

Next

/
Thumbnails
Contents