Heti Szemle, 1906. (15. évfolyam, 1-52. szám)

1906-01-01 / 1. szám

i^eg'yei köz^fiilés.

Varmegyei közgyűlésre llosva Aladár, ármegyei főjegyző, alispán-helyettes a tori' h ■ tósági bizottsági tagokat csütörtök .élelőtt lét 11 órára hívta össze. Nagy, László főispán előre tudatta a bizottsági tagok-- kai. hogv a közgyűlés megtartását karhata lommal fogta rr>ep“k&dályozt.t A megyebi- .1- már 11 11•'<11"kor gyiiekez- tek a „Magyar király‘ -szálloda ePUt, hogy onnan együttesen vonuljanak fel a közgyűlésre. lU órakor mar teljes számmal <gyüu voltak a niegyebizoUsági tagok, mire Káro Ív' István gróf, a 60 aa bizottság elnöke tudatta a bizottsági tagokkal, hogy a megye- főnők állal alkalmazott erőszakkal szötnbén tettlegességre ne vetemedjenek. Ezután Károlyi István gróf és Hős vaj Aladár' vezetése alatt megindult a menet a megyeház tele.

A megyeház főkapuja és mellékkapuja el léven zárva, llosvay Aladár lakatost hivatott a főkapu kinyitására. Rövid idő múlva el is jött Bálinti József lakatos két segédje és megnyílott a főkapu. Ekkor előugrott a csendőrség hadnagya és elállotta a közgyűlés termébe vezető utat. A bizottsági tagok llosvay Aladár alispáni helyettes és gróf Károlyi vezetése alau nyomultak előre. Ezt látva a csendőrhadnagy, „szuronyt szegezz 1“ vezényszót adta ki. llosvay Aladár ekkor a- Id

............... '

lá

zié:

Ezennel f^iszóiito'm az urat, mondja meg. hogy a törvényhatósági bízott1, ág köz gyűlésének megakadályozására kinek a rendeletére vonultak k', ? — mire" a hadnagy kijelentette, hogy a főispán rendelkezésére, es felszólítom az urakat, — úgymond • hogy távozzanak, mert különben kénytelen lennék fe'ífvverós Wftsíafcöt alktnatakftf, f&-. mélem azonban, hogy mint intelligens embe- hk e felszólításnak engedni fognak s nem esz szükség a fegyveres hatalom alkalma- isára. Az alispánhelyettes erre kijelentette, nogy miután karhatalommal megakadályozta a megyefőnök, hogy a törvényhatósági bizottság tagjai saját házukban gyűlést tartsanak, a közgyűlést ott fogják megtartani, ahol éppen lehetséges lesz. A bizotlsági tagok Nagy Lászlót a gyalázó kifejezések egész özönével

tik-tak ? 1“ hallatszik a szekrényből.

— Utálatos masinája! Lecsapja a tollát Demeter, neki rohan a szekrénynek s a gyűlölt ébresztő órát párnái közé rejti az ágyba.

— Innen csak nem fogsz zavarni!!

Csakugyan ismét az a köl ői csend.

Demeter teljes odaadással ragadta meg

a tollat s annak teremtő végét ismét a be- tübarázdák szántására irányitá. —

Még két percig nem hallott az óraketyegésből egy kukkot sem és ez idő alatt épen másfél sort irt le, amikor az óra egyszerre csak veszett módon elkezdjberregni a párnák mélyén.

— Mi a mennydörgős hét-ördögszülte sárkányfiók 1 ! — elkezd kétségbeesve ká rotnkodni.

Nem az óra, hanem Demeter.

Feláll s széthányja nyugvó helyét, amikor is észre veszi, hogy a szegély óra csak kötelességét teljesítette.

Ugyanis ő,már mint Demeter ur, reggelenként 6 órakor szokott Mcelni, természetesen az ébresztő óra berregő hangjaira ; aklázáról a gimn. tor- hatalmas teremben, bizottsági tagokkal, ••<! üiést. Jeden voltak a án, Teleki Jenő és • igniond, Laub Géza ik Ede dr., nemes- István, Szerdahelyi u, dr., Pécsi István, van megyebizoitsagi

tagok.

óta meg a közgyűlést. <, hogy fejezze ki a megyefőnök botrá- boiránkozását, majd ittság küldessék ki, Dezső dr., Pap Géza,- .• - ti! izák Ede dr.

ni első pontja követ- iczió megvonása tárgyában küldött neiügyminiszteri rendelet tárgyalása. Kimondták, hogy az említett kormányrendeletben csakis egv kizárólagos terrorizmusra támaszkodó alkotmányellenes kormány törvénytelen intézkedését láiják. Ezzel szemben az állandó választmány véleményével összhangban, a leghaiározottabban tiltakoznak. A sérelmek orvoslása iránt feliratot intéznek a képviselőházhoz. Egyidejűleg utasítják az alispánt, hogy a vármegye kivánatára a kincstár perbefogása iránt intézkedtek AJ -rrvrcht-» ,y*.ít írtc ..ta

Önsegélyző Népb a-’.*, «z-.--.-i j hintése, hogy a megyefönöfi még a ispán korában a jelenlegi színház felépítés i-e megszívatott qsz- azeget óriás i összeggel túllépte, -csak azért, hogy a lakását a lehető Jegfónyesebbou berendezze.

A közgyűlés erre elhatározta, hogy l\-ayy Lászlónak alispápkorában elkövetett ezen jpgiala.é. ejá:á'já’ ;é\/4 r.-*nrt hagyja és öt a vármegye megkárosítása -iránti kártérítésre telszólitja. /í óizotisagi taguii a megyetönók ellen a leghevesebben keltek ki és a gyalázó kifejezések egész áradatával adtak kifejezést megbotránkozásuknak.

A tárgysorozat többi pontját viia nélkül elfogadták és az állandó választmány javaslatát egyhangúlag magukévá tették. Ez- után Vetzák Ede dr. kijelentette, hogy rendkívül fontosnak tartja annak konstatálását,

kor aztán elszokta zárni az ébresztő gépezetet.

Most az elzáró csavar a párnák melengető akadékoskodásaira kinyi!', az óra délutáni halórát mutatott s a hűséges óra, mint mondám — csak kötelességének tett eleget mostani zakatolásával.

Demeter megcsóválta a fejét s bozontos üstökébe eresztő bontófésü gyanánt keze- ügyében levő tíz ujját.

Dühe tetőfokra hágott.

Ez éktelen düh hatása alatt mohón ragadta meg a bosszantó óramű-alkotmányt és egy erős reáhatással képtelenné tette a ketyegésre.

Az óra megállt. — Megszűnt dobogni érzéketlen szive. —

Demeter ur diadalmasan tette félre a megnyugodott órát s a halotti csendben sikerrel ft-jezé be azidyllikus tárcaközleményt.

Aztán még egy megvető pillantást vetett a boldogtalan éb esztő órára s az esteli harangszó a kaszinó megszokott vacsorás asztalánál talál iá már Pennás Demetert, a mai napon oly peches ébresztő-óratulajdonost.

hogy kik vetlek részt a mai közgyűlésen, mire a névsor felolvastatott.

Kölcsey Antal nagybirtokos köszönetét fejezte ki az elnöknek hazafias és erélyes magatartásáért, de Karolyi gróf, a bizottság elnöke szerényen elhárítva magáról minden érdemet, kijelentene, hogy az elismerés llosvay Aladárt illeti meg.

A közgyűlés ezzel llosvay Aladár és Károlyi István gróf éltetésével véget ért.

A népiskolai hitoktatók figyelmébe.

Az esztergomi, szombathelyi, Csanádi, kassai, váci, győri és veszprémi egyházmegyékben a Róder-féle biblia helyett, melynek nehézkes, sok helyütt magyartalan a nyelvezete, a Gergely-fóle biblia van előírva a népiskolák számára. E biblia kilencz kiadást ért már el. A nyelvezete egyszerű, világos és magyaros ; a gyermek értelmiségének megfelelő. A gyermekek könnyen s hamar megértik, megtanulják.

A hitoktatás czélja, hogy a vallási igaz- s igoka1, a bibliai történeteket, ismerjék mega gyermekek, nem pedig, hogy beszéd- és értelemgyakorlatot tartsunk. A Róder-féle bibliának nehézkes nyelvezete, magyartalan kifejezései miatt minduntalan beszéd- és értelemj gyakorlatot kell tartani. E miatt, a hittani órából sok idő erre a czélra fordittatik, mi ellenkezik a tulajdonkénem főczéllal.

A í“t,tfl0f *1*3 Mollfl il^tfyon irt F O K H t.

idéz a Szenűrá'hó*, az I és II. osztálybeli gyermekek azt nem képesek megtanulni. Vegyünk csak egy példa-, nonljuk : „Az an - • gyal köszöntéséi, „isten elküldötte * l " arkangyalt“ .... Mennyivel könnyebb . nuija meg'a gyermek, ha azt mondom : bor főangyalt." óz arkangyalt szót inai \ rázni kell, a föangvalt azonnal megérti; , roifc rirwr főispánról, főszolgabíróról stb. esői -ly ti-.-g, do ilyen Cooüeiy o-oi*. ■

is figyelembe kell venni. A hitoktatóra különösen, akinek 15—20 órát kell tar ani, is fárasztóbb, ha ilyeneket, amiket, nem kellene jó tankönyv mellett magyarázni, meg kell értetnie s az idő is telik. De nézzük tovább: „Ne félj Mária, mert kegyelmet találtál Istennél — íme tnéhedben fogansz és fiat szülsz s nevét Jézusnak hivod. A Szentlélek száll lereád és a magasságbelinek ereje megárnyékoz téged ; azért a szent is, ki tőled születik, Isten fiának hivatik.“

Ez mind túlságosan nehéz egy I. és II. osztályú népiskolai tanulónak. Keveset, vagy semmit se ért meg e nevekből. Magyarázni pedig halálos bűn volna. A Szent,irás nyelvezete egyszerű ugyan, de nem I. és II. osztályú gyermekek számára, hogy azt megtanulják.

Ha ily részletesen idézzük a Szentirást már az 1. és II. osztályban, mivel bővitjük ki ugyanazon eseményt, az angyal köszöntését a IV.-ben? Mivel bövitik ki a polgári iskolákban ? Mivel a gimnáziumi III. osztályban, hol szintén tanítják, ha már az I. és II. osztályú népiskolában ily részletesei! kellett megtanulni. S igy lehetne kimutatni a Róder- féle biblia nehézkes, a gyermek értelmiségét nagyon is meghaladó, túlságos hosszú előadásait pontról-pontra s a Gargely-fóle bib- . lia előnyeit.

Igen előnyös e könyv azért is, mert az I. és II. osztályban nem kell a gyermekeknek külön katekizmust használniok. A bibliai történet után ott vannak a katekizmus kérdései. A bibliai történet megelőzi a katekizmust, az utóbbi az előbbire vau épit-