Heti Szemle, 1905. (14. évfolyam, 1-52. szám)
1905-02-22 / 8. szám
2 „HÉT I SZEM L E„ (8 ikszám.) volna szüksége, hogy fenn tudja magát tartani a kormányon. Ezt a jóakaratot pedig kélségkivül csak úgy fognák neki mérni, ha az ellenzék szája ize szerint cselekszik. Szóval, volna egy szabadelvű minisztérium, mely az ellenzék kegyelméből élhet meg. Távolról sem mondjuk, hogy ez az ország lakosságára rossz alakulás volna, de miután nem tudna járni a maga lábán, minél előbb disgrá- cziába esnék odafenn és vagy arra volna kényszerítve, hogy szerezze meg a parlamenti többséget vagy rövid ideig tartó uralmát vissza kellene tenni a Felség kezeibe. Semmi esetre sem lesz kényelmes, bárki jöjjön is a szabadelvű párttal a kormányra, a képviselőház megalakítása ellenzéki alapon. Már ez a körülmény maga azt jelenti, hogy minden szabadelvű minisztérium lehetetlenné van téve, — Ebben az órában senki sem tudja, bogy milyenek Wekerlének és Darányinak a kilátásai, ha csakugyan elfogadnák a megbízatást, de hog,y csaknem legyőzhetetlennek látszó akadályok állanak elüttök, az több mint bizonyos. Sok nehézséggel kel lett már egyik másik uralomra jutó kormánynak megküzdeni, de ilyen csomót kormány elé nálunk még soha sem kötöttek mint most. Ezt a csomót ma csakis az ellenzék kardja volna hivatva kettévágni, de ettől a vágástól fáznak, — de nagyon fáznak a Magyarország sorsát intéző osztrák politikusok. Görög szertartása katolikus parocbia Budapesten. Elénk figyelemmel és meleg érdeklődéssel kisértük a budapesti gör. szert. kath. hittestvóreink ama törekvését, hogy részökre hazánk szivében, Budapesten, szertartásuknak megfelelő templom és parochia állíttassák. Jogosult volt ezen törekvésük, mivel a fővárosban közel hatezer görög szerlartásu katholikus van és még eddig saját szertartásuk szerinti templommal nem birtak, holott a négy és félezer görög keleti skizmatiku- soknak négy templomuk van és megtörtént ama sajnálatos tény, hogy a görög szert, kath. hívek közül azok, akik saját szertartásuk szerinti istenitisztélét után vágytak, a skizmatikus temp omokba mentek, a hitélet és kathoiicizmus nagy kárára. Ezen felette sajnálatos körülmény indította arra a Budapesten élő gör. szert. kath. híveket, hogy különálló hitközséggé szervezkedjenek. — 1895. évi junius 6.-án a szervezés foganatosítására bizottságot küldtek ki, mely bizottság a fővároshoz azon kérelemmel járult, hogy a ázervezkedö hitközséget. fogadja kegyurasága alá. A székesfőváros 1898. évi julius 30 án tartott közgyűlése e kérelmet teljesítette és kimondotta, hogy a budapesti gör. szert, katholikus egyházközséget Budapest székesfőváros kegyurasága alá fogadja és ehhez képest azt azon java dalmazá.-ban és anyagi támogatásban fogja részesíteni, amely a fővárost a kegyúri jog gyakorlásából kifolyólag megilleti. E határozat vétele után az esztergomi bibornok-érsek ur Ő Eminentiájához fordult a szervező bizottság, a budapesti gör. szert, kath. hitközség feletti lelki joghatóság megállapítása czéljából, mivel úgy a munkácsi ős egyházmegye, mint az eperjesi jogot formált az uj hitközséghez. Az esztergomi érsekség e kérdés eldöntését a római szentszéktől kérelmezte, amely 1902. évi decz. 25.-én 74362. sz. alatt kimondotta: „hogy a nevezett hívekre vonatkozó joghatóság az esztergomi főpásztort illeti meg és ennélfogva az uj plébániának szervezési joga Fömagasságodhoz tartozik.“' Vaszary Kolozs hercegórsek, biboros- primás 1903. évi január 18.-án 5/1903. sz. a. megkereste a székes-fővárost, hogy mint kegyur gondoskodjék templomról, továbbá a lelkész és szolgaszemólyzet fizetéséről és lakásáról. A székesfőváros ezen megkeresésnek eleget tett és 1904. évi julius 6.-án a szak- bizottság javaslata alapján kimondotta, hogy az uj gör. szertartásu katholikus hitközség részére a VII. kerületben, a -Szegényház-téren levő régi róm. kath. templomot átengedi. E templomnak ideiglenes használható állapotba helyezésére kétezer koronát, a templomnak végleges átalakítására, a gör. kath. ritus szerint leendő felszerelése- és berendezésére negyvenezer koronát költségyetósileg előirányoz. A lelkész fizetését évi háromezer koronában, lakbérét szintén 3000 koronában állapítja meg. — A s-sgódlelkósz r szére évi egyezer korona fizetést és 600 korona tartósdijat folyósít. Kántornak 1200 korona fizetést és 600 korona lakbért ad, azon határozott kikötéssel, hogy a kántornak a fővárossal szemben nyugdíjjogosultsága nincsen. Biztosítva lóvén ily módon a budapesti gör. szert, kath plébánia : a bihornok-her- cegpritnás f. évi január 8.-án, 120. szám alatt kibocsátott oklevelében kimondja, hogy a Budapest VII. kerületében a Szegényházközelebb — gondoló magában Hajdú. Lehet hogy talán maga Benei is ott van, azért merészkednek olyan hangosan dudoiászni. — Ide már közelebb ment, de a lefüggönyözött ablakon be nem láthatott. Bekerült hát az ivó ajtajához. De a honvédek külön szobában voltak. Most odabent elcsendesedtek, a nótának csak dallamát dudorászták, lassan, szöveg nélkül. Belépett az ivóba. Üres volt. De épen akkor lépett ki a belső szobából — egy vasas német és kereste a kijáratot. Amint meglátta Hajdút, azonnal nekirontott s dulakodni kezdtek. — A zajra más három német katona ugrott elő a szobából s vad hurráh kiáltással közrefogták az addig mi rosszat sem sejtő .Hajdút. — De hát hogy jöhessen ki ezeknek a szájából honvéd nóta 1 gondoló magában. Örömujjongással vitték a belső szobába a hatalmas emberek s első szavuk is az volt, hogy a kétségbeesésében ide-oda hadonászó Hajdút vékony acóllánccal megkötözték, száját betömték s a szoba egyik sarkába tolták míg az egyik a honvédtől betört orrá^ ápolgatta. fílszörnyüködött, amit itt látott. — A ti szaparti öreg halász hasonló állapotban ot, feküdt már, de száját nem tömték be. Való szinőleg azért, mert ha kiabálna is, hanga nem hatolhatna messzire a gyöngesóg miatt. — Ott feküdi a korcsmáros is betömött szájjal, megkötözve. A honvéd tehetelen dühének első le csillapulta után jelekkel magyarázatot kért az öreg halásztól, aki aztán röviden elmondta a dolgot. — Tulnan a Tiszán tanyáz egy csipát vasas német. Az este érkeztek. Egyik átúszott a vizen és engem meglepett. Először megkötözött kunyhómban, aztán meg a dereglyémet vitte át s negyedmagával tért vissza. Aztán idevezettek, itt megkötözték a korcsmárost is és mulatni kezdtek. Bennünket gúnyoltak s honvéd nótáknak a hangján ocsmány nótákat énekeltek ránk. Az Isten verje meg a haszotalanjait 1 . Egy liszt közülök. Akkor nézte végig Hajdú támadóit. Csakugyan egyik a ruhája után Ítélve tisztfóle lehetett, a többi három meg valami altiszt. Azután meg kózzel-lábhal tudtára igyekezett adni társainak, hogy nem engedi magát agyonlövetni, mert fontos iratot visz Benei hadnagynak . . . A németek egy darabig még ittak a lopott borból s aztán készülődve, indulásra szólították a két foglyot. Hajdú tusakodni kezdett velük s megvasalt kezeivel oly ütést mért egyik német fejére, hogy az menten felfordult, ekkor még egy hatalmas rúgás közben, melyet fejének irányozott, annak arcát marcangoló össze szeges bakkancsával. Éktelen káromkodással rontott a három katona reá s nagy bajjal lábát is összekötözték. Ekkor vették észre, hogy civilruhája dacára honvéd bakkancs van a lábán. Felismerve benne a magyar katonát, mint akik jó fogást tettek, vad ujjongással vették vállaikra ketten. Egy pedig az öreg halászt vette párfogásába. A negyediket ott hagyták vérében, nyilván utána akartak később jönni. Sötét felleg- köpönyegbe burkolódzott az előbb fényesen csillogó holdsugár, ne lássa mint teszi csúffá saját honában a magyart a jött-ment idegen. Hajdú tehetetlen volt. Reményét még sem adta fel. — Amikor a dereglyéhez értek, mindkettőjüket beletuszkolták. — Az öregnek eloldották a kezét, s kezébe nyomták az evezőt, egyik német kezébe vette a kormányt Hajdú ott feküdt a dereglye fenekén — a kettő mellette ült zavaros fejjel s du- dorászott. Fektében örömmel vette észre, hogy a pityókás katonák nem elég ügyesen kötözték össze lábát. Addig izgett-mozgott a sötétben, míg Schmidthauerféle keserüviz, reggelenként fél pohlrral használva, meg:lepöen gyors és nagyszerű sikerrel pótolja otthon bármely év szakban a Karlsbad! és Marlenbadi ivó kúrát, gyomor és bélba jókban, úgyszintén elkövéredés, szivelhájásodás és azzal járó fulia ... , , -----------:--------------------■---------------------------------------------------------dásnál, sárgaság, máj és lé pdaganatnál, cukorbetegség, osú* és Ko szvenynél, stb.—- Az „Igmándit“ hatásosságában egyéb keserű vagy hashajtó ásványvizek meg sem közelítik, és saját érdekében cselekszik, ki helyette mást nem fogad el, — Utasítás mellékelve. — Kapható Szatmáron : Wallon Henrik fia, Kaufman I., Beer M., Szüos J., Kálmán M., Kínál G., Horvát M. a ..Te8tv-üzletében - . Föszétkitldés a forrástulajdonos : SCHMIDTHAUER LAJOS gyógyszerésznél Komáromban. — Egész üveg 50Ö11. fél üveg 30 fill. — Az egyedüli természetes keserüviz, amely kis üvegben is kapható. 37-26-3
