Heti Szemle, 1905. (14. évfolyam, 1-52. szám)
1905-02-15 / 7. szám
2 .HETI SZEMLE, (7 ikszám.) képzelhető. Elvei azonban megvalósítva nem lesznek, legalább egyelőre semmi esetre sem, sőt bátran ki lehet mondani, hogy nem lesznek soha. Nem tételezhető fel, hogy a megoldás elé mesterségesen gyártott akadályokat kívánjon bárki is gördíteni. Minden magyar ember őszintén óhajtja, hogy a haza felvirágozzék, csupán annyi a különbség, hogy a felfogás nem egyezik meg, melyben a harczoló felek a boldogulás útját keresik. Az uj kormány megalakulásával tehát legyen a kiengesztelődés teljes. Fátyolt kell vetni a múltakra, fátyolt kell vetni a lefolyt harcz keserűségeire, a győztes tél vegye a kezébe a hegemóniát, a nemzet pedig várja, mit tudnak most ők. Városi közgyűlés. Városunk törvényhatósági bizottsága rendkivül látogatott közgyűlést tartott tegnapelőtt délután, melyen a távollevő főispán helyett Papp Géza polgármester elnökölt. Tizenöt ügy volt felvéve a tárgysorozatba, ezek között egy másodosztályú szám tiszti állás betöltése volt az, mely az érdeklődést legnagyobb mértékben felkeltette. A napirend tárgyaival hamarosan végzett a köz gyűlés. Részletes tudósításunkat a következőkben adjuk : A polgármesteri havi jelentés a múlt hónapbau lefolyt eseményékről számolt be a közgyűlésnek. A képviselőválasztásokról így emlékezett meg: Tudjuk azt mindnyájan, hogy a lefolyt nagy küzdelmeket a magyar kormány azon hol elsáppadt. Sándor habozni látszott, mintha mondani akart volna valamit. De nem szólt egy szót se. III. Aratás idején Sándor a mezőn fogla1- koztatta munkásait. A legény két ember helyett is dolgozott. Bármennyire bele is merülve a munkába, észrevette, hogy Mari utána jött. Hadd itt az embereidet — szól Sándorhoz, — mondani akarok valamit. — Mit? — Majd útközben elmondom. Lehajtott fővel, hallgatagon mentek. Mari egyszerre megállt, s habozva, anélkül, hogy tudta volna, mit beszól, igy szólt: — Sándor, te nagyon sokat dolgozol. Reggeltől estig görnyedsz a munkában, azt hiszem, nagyon el lehetsz fáradva. Sándor büszkén tiltakozott. — Azt hiszed? . . . . Ne gondolj engem olyan gyengének I Azután megint hallgattak. |Vógre megszólalt Sándor: — Mit akartál mondani ? Mari zavarában csak annyi mondott: — Már nem tudom, Sándor, már elfelejtettem. törekvése idézte fel, mely szerint a parlament rendjét és munkaképességét radikális eszközökkel akarta helyreállítani. Azt is tudjuk, hogy a kormány ezen törekvése az országgyűlésben a kisebbség ellenállásán hajótörést szenvedett, minélfogva a kérdést a nemzet itólőszéke elé vitte. A nemzet Ítélt s a döntés nem a kormány, hanem az ellenzék javára történt. Az általános választási küzdelemből az a pari került ki többséggel, mely eddig mint kisebbség a függetlenségi eszméket képviselte a parlamentben. Miután pedig ezen tényekkel számot vetnünk, levonjuk belőlük az egyedüli helyes konklúziót, mely szerint minden hazafias gondolkodású és alkotmányos érzületü magyar embernek kötelessége meghajolni a nemzet ítélete és a többség akarata előtt. Nemcsak a dolog természetes rendje ez, hanem a minden más érdekek felett álló érdek, a haza java is kötelességünkké teszi, hogy különösen most a dolgok rendjének ilyetén megváltozása mellett minden pártérdeken felülemelkedve, kíméljük meg a rázkódásoktól azt, ami nekünk legdrágább s legféltettebb kincsünk; a haza alkotmányát, kivívott jogaink és szabadságunk biztosítékát. Vegyük tehát megnyugvással a nemzet Ítéletét. Bizzunk a többségre jutott függetlenségi párt törekvéseinek komolyságában s hajoljunk meg a többség akarata előtt azon őszinte föltevésben, hogy e párt hivei, alkalom adatván hozzá, cselekedetekkel is be fogják bizonyítani, miszerint önzetlenül küzdenek azon ideális eszmékért, melyeket eddig hirdettek sa zász ójukra irt jelszavak: „jog, törvény, igazság, szabadság, függetlenség“ stb. nem maradnak üres szóknak. Vegyük megnyugvással a választás eredményét más oldalról azért is, mert városunk megválasztott országgyűlési képviselője, dr. IV. Farsang vasárnapja előtti estén, mikor a bácsi és a néni már feküdni készültek, Mari úgy tett, mintha ő is le akarna feküdui, de mikor kilépett a belső házból, odament Sándor szobájának ablakához s betekintett rajta. Sándor egyedül volt benn. Fel s alá járt-kelt, majd a nagy almárium előtt megállolt. Kihúzta a legalsó fiókot, több adró eseprő dolgot rakosgatott ki belőle a nagy asztalra. Egy kicsiny, kék szalagcsokrot, melyet Mari régi ünneplő ruháján viselt egy piros szalagot, melylyel a haját szokta összekötni, s egy aranynyal átszőtt fehér fátyolt, melyet akkor viselt, amikor bérmálták. És midőn látta, hogy Sándor szenvedélyesen csókolgatni kezdi azt a fátyoldarabot, azt a piros szalagot, úgy dobogott a szive ................ Má snap, farsang-vasárnapján, a néni behívta Marit, s megkérdezte tőle, hogy akar- e a Sándor felesége lenni ? — Eddig soha meg se kérdezték, hogy tetszik-e neki Sándor. És Mari, aki szerelemről soha egy szót sem váltott a fiúval, boldogan intett a fejével, hogy : igen ! Kelemen Samu szintén a többségre jutott függetlenségi és 48-as 'párthoz tartozik s igy módjában fog állaoi, hogy ezen állásában tevékenységét és befolyását a város érdekében sikerrel érvényesítse odafent s ugyancsak a város javára hatékonyan munkálkodjék idelenn. Azt hiszem, t. közgyűlés, meggyőződésem szerint szólok, midőn a törvényhatósági bizottság nevében nemcsak kérem a képviselő urat, de el is várja a város tőle, hogy velünk egyetórtőleg fog közremunkálkodni a város javára s minden lehetőt el fog követni a város érdekeinek előmozdítására. És végül arra kérem a bizottsági közgyűlés t. tagjait, felejtsük el a választási küzdelemből netalán fennmaradt keserűségeket s akik a választási küzdelemben mint politikai ellenfelek állottak egymással szemben, itt a közgyűlési teremben egyesítse őket egy érzelem : a kölcsönös becsülós, és egy gondolat: a város jövő fejlődése. Végül LongyeljEndre bizottsági tag el- bunytáról emlékezett meg a jelentés. Lengyel Endre szorgalmas látogatója volt a közgyűlési teremnek s nyomós szavával, fáradhatatlan munkásságával a közügynek lelkes harczosa. A polgármester indítványára emlékét jegyzőkönyvben örökítik meg s a gyászoló családhoz részvét-iratot küldenek. A másodosztályú számtiszti állás betöltése következett ezután. A kijelölő bizottságba megválasztották Vere'ay Antalt, Uray Gézát, Osváth E emért; az elnök e bizottságba kinevezte Antal Kristófot, Korányi Jánost és Pethő Györgyöt. A szavazatszedő küldöttség Antal Kristóf, Jankovics János és dr. Dómján János bizottsági tagokból alakult meg. A számtiszti állásra kilenczen pályáztak. Ezek közül hármat jelölt a bizottság és pedig : első helyen Pap Ottót, második helyen Sneller Jenőt, harmadik helyen Dobray Endrét. A jelölés kihirdetése Jnagy meglepetést okozott, mert az elejtett pályázók közül többnek tekintélyes pártja volt. Ez meg is bosszulta magát, mert a hivatalos jelöltnek feltüntetett pályázót a közgyűlés többsége elbukiatta. 39 szavazattal a harmadik helyen jelölt Dobray Endrét választották meg. A másik két jelölt együttvéve kapott annyi szavaza'ot, mint ez egymaga. Az 1903. évi zárszámadás és 1905. évi költségvetés tárgyában érkezett belügyminiszteri jóváhagyó leiratot a közgyűlés tudomásul vette. Ugyancsak tudomásul vették a vallás- és közoktáTásügyi miniszter azon leiratát, melyben jelzi, hogy a Rákóczy ut- czai állami ovoda épületét állami kezelésbe átvette, Jolyan feltételek mellett, aminők a németi állami óvoda átvétele alkalmával a várossal kötött szerződésben foglaltatnak. Az adófelszólamlási bizottságba Makkay Antalt rendes, Kató Antalt póttagnak választották meg. A közkórház fedelének kijavítására a költségvetésben előirányzott 1954 korona költséget a belügyminiszter nem hagyta jóvá, hanem ezen összeg fedezésére a kórház tartalékalapját jelölte meg. A közgyűlés e tarialékalapból meg is szavazta az 1954 koronád Schmidthauerféle keserüviz, reggelenként fél pohárral használva, meglepően gyors és nagyszerű sikerrel pótolja otthon bármely év szakban a Karlsbadi és Marienbadl ivó kúrát, gyomor és bélba Jókban, úgyszintén elkövéredés, szivelhájásodáa és azzal járó fallá .... ,----;—.. —--------------------------------------------------------------------Idásnál, sárgaság, máj és lépdaganatnál, cukorbetegség, osúz és ko szvenynel, stb. Az „Igmandlt hatásosságában egyéb keserű vagy hashajtó ásványvizek meg sem közelítik, és saját érdekében cselekszik, ki helyette mást nem fogad el, — Utasítás mellékelve. — Kapható Szatmáron: Wallon Henrik fia, Kaufman I., Beer M., Szűcs J., Kálmán M., Kínál G., Horvát M. Kobs K., Ullman Testv. urak üzletében -. Főszétküldés a forrástulajdonos: SCHMIDTHAUER LAJOS gyógyszerésznél Komáromban. — Egészüveg 50 fill, fél üveg 30 fill. — Az egyedüli természetes keserüviz, amely kis üvegben Is kapható. 37—26—3
